DR. JÓZSA ISTVÁN, a gazdasági és informatikai bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A munka törvénykönyvének beterjesztett változata jól mutatja azt a politikai irányvonalat, amelyet a Fidesz fordulatként valósított meg a választásokat követően. A választások idején én még olyasmiket olvastam a plakátokon, hogy megvédjük a munkavállalókat, megvédjük az egészségügyiseket, megvédjük ezt, megvédjük azt, és most itt van előttünk a munka törvénykönyve, lehet látni, mit akarnak önök megvédeni. A munkavállalókat biztos hogy nem.

Elhangzott már szocialista képviselőtársamtól, hogy egy jó gazdaságpolitika mentén nem ilyen munka törvénykönyvét kellene beterjeszteni. Tehát azzal, hogy a munka törvénykönyvén bizonyos korrekciókat válságidőben el kell végezni, mi is egyetértünk, de ami itt előttünk fekszik, ez jogfosztás.

(8.50)

Tehát ilyen mértékű átgyúrása a munka törvénykönyvének csak olyan politikai gondolkodás mentén történhet, ami más törvényalkotásokban is tetten érhető a Fidesz politikájában, adótörvényekben, alkotmányozásban, sarkalatos törvényekben. A Fidesz egy úri Magyarországot épít. A többség Magyarországát ilyen törvényekkel, mint ez is, gúzsba akarja kötni, jogait meg akarja csorbítani, és egy olyan jogi berendezkedést akar, hogy lehetősége se legyen ezeknek az embereknek - akik egyébként a társadalom kiszolgáltatott felét képezik - arra, hogy bizonyos garanciákat akár a munkahelyen is el tudjanak érni.

Csökkenti azt a védelmet, amire mindenkinek szüksége van egy-egy munkaügyi szerződésnél, és álnok módon a bíróságokra akarja átnyomni, a polgári törvénykönyv keretei közé akarja tenni, hogy majd a munkaszerződésben, amit valaki elér, a bíróságokon talán meg tudja védeni. Úgy gondoljuk, hogy ez nem követendő irány. A bíróságok egyébként is túl vannak terhelve, sokkal előbbre mutató lenne, ha munkaügyi döntőbizottságokat vagy más, a gazdaság egyéb területén, a fogyasztóvédelem területén bevált érdekegyeztető formulákat hoznának be.

Úgy gondoljuk, hogy a gazdaság szempontjából sem lehet cél az, hogy a társadalmi feszültségek ilyen mértékig kiélezésre kerüljenek egy-egy munkahelyen, mint ami ebből a munka törvénykönyvéből levezethető. Megbukott az önök kezdeményezése az indoklás nélküli köztisztviselői elbocsátásban, az Alkotmánybíróság sarkára állt, és kimondta, hogy ez alkotmánysértő. De mit várjunk a jogállamiság keretében, amikor maga az állam mutat példát arra, hogy hogyan kell jogot sérteni? Azt hiszem, hogy ezen a gyakorlaton sürgősen változtatni kell, és be kell látnia a jobboldali kormánynak is azt, hogy csak elnyomó eszközökkel nem tud társadalmat építeni. Tehát ha megbontja a társadalmi béke szövetét, ha megbontja a szociális biztonságot, ha csak kényszerítő erőkkel akar élni, az nem lesz jó az országnak, nem lesz jó a gazdaságnak, ilyeténképpen nem fogja szolgálni a társadalmi jólétet, ami, azt hiszem, valamennyi parlamenti képviselőnek célja kellene hogy legyen.

Tehát a Fidesz credója az úri Magyarország építésével szemben: az MSZP a szociális biztonságot, a társadalmi békét kínálja, annak a jegyében gondolja megközelíteni ezeket a törvényeket is. Ebből adódóan a jelen előterjesztést elutasítjuk.

Szeretném idézettel zárni a hozzászólásomat, ami így szól: "Az állam feladata, hogy a dolgozó ember méltóságát jogszabályokban is védje, különösen szükséges ez akkor, amikor a munkavállalók történelmi, gazdasági és egyéb körülmények miatt egészen gyenge pozícióban vannak." Mit gondolnak, ki mondta ezt az idézetet? Erdő Péter bíboros. Kérem a jobboldalt, fogadja meg.

Köszönöm. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu