DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A hatályos munka törvénykönyve közel húszéves múltra tekint vissza, hiszen 1992 júliusában lépett hatályba. A jogalkotó szabályozási szándéka akkor a piacgazdaságra koncentrált, a cél a korábbi közigazgatási jogias szemléletű szabályozás felváltása volt.

A munka törvénykönyvének tervezete most összetett célrendszernek kíván megfelelni. Kiindulópontnak tekinti Magyarország Alaptörvényét, támaszkodik az Alkotmánybíróság gyakorlatára, a szociális konzultáció eredményére, a lisszaboni Zöld könyv iránymutatásaira. A fő célja, hogy egy olyan szabályozási környezetet teremtsen a munka világában, amely a lehető legtöbb ember legális foglalkoztatását segíti elő. Természetesen önmagában egyetlen munkatörvénykönyv sem képes munkahelyeket létrehozni, azonban egy korszerűtlen szabályozás hathat az új munkahelyek létrehozásának szándéka ellen. A kontinentális méretű gazdasági válság egyértelműen rámutatott arra, hogy azok az államok tudták megtartani a munkahelyeket, amelyek képesek voltak rugalmas foglalkoztatási módszerekkel ellensúlyozni, enyhíteni a válság káros hatásait.

A javaslat megfelel a napjainkban is tartó jogharmonizációs tevékenységnek, egyfelől fenntartja a szabályozás tárgyát képező valamennyi, korábban már jogrendszerünkbe iktatott európai munkajogi, szociálpolitikai tárgyú rendelkezés átvételét, másfelől figyelemmel van a 2000/18. EU-irányelv esetében fennálló átvételi kötelezettségre, amelynek teljesítési határideje jövő év március 8-a.

A hazai bírói gyakorlatban a hatályos munka törvénykönyve szabályozásának hiányában kialakult az a jogtétel, miszerint a munkajogban a polgári jog szabályai is alkalmazandók, amennyiben az nem ellentétes a munkajogi jogelvekkel, illetve munkajogi jogszabály eltérően nem rendelkezik. A polgári jogi szabályok a munka törvénykönyve mögöttes jogát képezik. A joggyakorlat számára új elemként jelenik meg a munkajogi jognyilatkozatok általános szabályainak rögzítése. A javaslat pontosan rögzíti, hogy az egyes munkajogi jogintézmények tekintetében mely polgári jogi szabályok mögöttes alkalmazását miként rendeli, illetve mely polgári jogi szabályok alkalmazását korlátozza. A hatályos munka törvénykönyve nem rendelkezik a munkavállaló személyhez fűződő jogok védelméről. Ez az új munka törvénykönyvében egyértelműen bevezetésre kerülhet. A javaslat világossá teszi, hogy hol húzódnak a határai annak, hogy egy munkáltató a munkavállalóját mikor, milyen keretek között, milyen módon ellenőrizheti.

A tervezet a munkavállaló magánszféráját védeni kívánja. A munkaviszony létesítése körében a javaslat fenntartja a hatályos szabályozási megoldást. Munkavállaló az lehet, aki a 16. életévét betöltötte, kivéve a 15. életévét betöltött tanulót, aki nappali rendszerű képzésben vesz részt. A javaslat ugyanakkor megteremti a cselekvőképtelen nagykorú személyek munkaviszonyban való foglalkoztatásának garanciáit és törvényi feltételeit.

Felhívom a figyelmet a próbaidő tekintetében tervezett változtatásra. A próbaidő maximális időtartamán belül egyszeri alkalommal közös megegyezéssel lehetséges a próbaidő meghosszabbítása. Az alap- és pótszabadságok rendszere lényegét tekintve nem változik, azonban a munkavállaló 7 napról rendelkezhet és 14 napot egybefüggően kell számára kérni. Ez a jelenlegi szabályozást tekintve a munkavállaló számára kedvező.

Ugyancsak pozitív, a munkavállalókat érintő szabályozási elem a pótszabadságok vonatkozásában az, hogy a gyermek születésekor az apa számára 5 nap, ikergyerekek esetében 7 nap pótszabadságot biztosítana a tervezet. Külön kiemelem a gyermeket nevelő szülők munkavállalásának segítéseképpen annak a szabályozásnak a közszférából a magánszférába történő beemelését, miszerint amennyiben az édesanya a gyerek hároméves kora előtt vissza kíván térni a munkaerőpiacra, ott a négyórás részmunkaidős foglalkoztatás a személyét illetően tulajdonképpen kötelező.

A tervezet átláthatóbbá, egyszerűbbé és egyértelműbbé kívánja tenni a munkaviszony megszüntetésének szabályozását. A javaslat tartalmazza a védett kor intézményét. A munkáltató a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan tartamú munkaviszonyát a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással az azonnali hatályú felmondásnál megjelölt egyébként roppant súlyos felmondási okok esetében szüntetheti meg.

A védett korban lévő munkavállaló munkaviszonya a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. Kiemelem, hogy a gyerek gondozása céljából a védettség az édesanyák tekintetében is egyértelműen él a gyermek hároméves koráig.

A versenyképes gazdaság igényli a foglalkoztatás rugalmasságának megteremtését, az atipikus foglalkoztatási formákat, az újfajta szemléletű munkajogi szabályozást. Európai versenytársaink régóta alkalmazzák a rugalmas foglalkoztatási formákat. Ha nem akarunk lemaradni, pontosabban ha állni kívánjuk a versenyt ezen a területen is, nem várhatunk tovább a szabályozás megújításával. Az atipikus foglalkoztatásnál a javaslat tág teret enged a felek megállapodásainak és e munkaviszonyok felek általi átalakításába csak a munkavállalók garanciális érdekeinek biztosítása, illetve a nyomós közérdek védelme érdekében szükséges esetekben avatkozik be. A munkaviszony egyes típusainál, a különböző foglalkoztatási formáknál a javaslat figyel a már átvett, az európai uniós szabályozásból átvett garanciális elemek megtartására, de azokat pontosítja, egyszerűsíti, ugyanakkor tartalmaz olyan formákat is, amelyek a részmunkaidőben történő munkavégzést erősítik. Ezen esetekben is alapvető fontosságúnak tartom az egyenlő bánásmód elvének a munka törvénykönyve tervezetében történő rögzítését. A tervezet rögzíti az egyenlő bánásmód követelményének megtartását a munkaviszonnyal, így különösen a munka díjazásával kapcsolatban.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Az új munka törvénykönyvének tervezetét időben, széleskörűen vitára bocsátották, az előkészítés során elhangzottak közül több elem a javaslatba beépült, a tervezet alkalmazkodik a piaci verseny által diktált feltételekhez.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.)

Forrás: parlament.hu