DR. SCHIFFER ANDRÁS (LMP): Akkor reagálnék Aradszki képviselőtársamnak, tudniillik énszerintem nem, illetve nem mondom azt, hogy jó szövegből, a törvényjavaslatból dolgozom. Megpróbálom pontosan idézni a XIV. fejezetben a 179. § (3) bekezdését. Való igaz, hogy a hatályos Mt. is szándékos károkozás esetén teljes kártérítést ír elő, ez rendben is van, csakhogy önök meglehetősen fondorlatos módon beapplikáltak egy olyan kitételt, hogy súlyosan gondatlan károkozás. Mi ezzel a probléma? Eddig a munkajog, sőt megjegyzem, a polgári jog sem ismerte ezt a kategóriát, hogy szándékosan okoz kárt valaki a munkajogban, vagy gondatlanul okoz kárt. Jegyzem meg, még a büntetőjogban sincsen elválasztva, legalábbis a normaszövegben a súlyosan gondatlan károkozás.

Vannak olyan munkakörök, például akik járművezetőként dolgoznak, ahol nagyon nehéz kimozognia a munkavállalónak, hogyha mondjuk, több közlekedési szabályt valamiért megsértett, azon kívül, hogy nyilván el fogják bocsátani, azon kívül, hogy büntetőeljárás indul ellene, ne kelljen egy több százezres vagy milliós kárt is megfizetnie. A súlyosan gondatlan egy új alakzat, ami teljesen kiszolgáltatottá teszi bizonyos ágazatokban, munkakörökben a munkavállalókat. A magyar bírói karnak most kell majd - gondolom, ez majd 10-20 évbe kerül - elkezdenie kitaposnia azt az ösvényt, ahol mondjuk, 20-30 év múlva azt lehet majd mondani, hogy tudjuk, mit jelent az, hogy súlyosan gondatlan. Erről beszélek, Aradszki képviselő úr, hogy kitágították a teljes kártérítés területét. A súlyos gondatlanságra eddig a hatályos törvény alapján nem járt teljes kártérítés, mostantól kezdve pedig a munkavállaló a súlyos gondatlanság esetén is - miközben nincsen definiálva, hogy mit tekintünk ennek - teljes vagyonával, teljes egészében helytállni tartozik.

Arra továbbra sem kaptam például választ, hogy mi az oka annak, hogyha a munkáltatónak felróható okból nem tud valaki munkát végezni, akkor nem jár neki bér. Köszönöm.

Forrás: parlament.hu