KAUFER VIRÁG (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretnék egy kicsit bővebben beszélni a megváltozott munkaképességűek helyzetéről az új munkatörvénykönyv jelenlegi változatának tükrében. A nyáron nyilvánosságra került tervezet kapcsán is tiltakoztunk az ellen, hogy a kormány csupán az egyenlő bánásmódról szóló törvényre való utalásként hagyta benne a munka törvénykönyvében az egyenlő bánásmód követelményt. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit ugyanis megfelelően orvosolni kell, ami nem járhat más munkavállaló jogainak megsértésével, illetve csorbításával.

Az előttünk fekvő tervezetben a kormány a nemzetközi normáknak megfelelni szándékozva már beemelte ezt az előírást, azonban egy szűkítő értelmezéssel. A hátrányos megkülönböztetés tilalmát ugyanis különösen a munka díjazására vonatkoztatja. A munkaviszonyban alkalmazott egyenlő bánásmód általános előírásának leszűkítése az egyenlő értékű munka egyenlő díjazására nem felel meg a nemzetközi normáknak. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény, valamint a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78. tanácsi irányelv a munkaviszonnyal kapcsolatban alkalmazott egyenlő bánásmód feltételei közé sorolja a munkavállaláshoz vagy önálló vállalkozáshoz való hozzájutás jogát, az azonos alkalmazási és foglalkoztatási feltételeket, a szakmai előmenetel lehetőségét, a szakképzéshez való hozzáférést, a biztonságos és egészséges munkakörülményeket, sőt a tagsághoz való jogot a szakszervezetekben.

(12.30)

A fogyatékossággal élők esetében maga a nyitott, befogadó munkaerőpiacon való foglalkoztatás képezi az egyenlő bánásmód alapját. Az LMP tehát amellett, hogy üdvözli, hogy a kormány szükségesnek tartotta tartalommal megtölteni az új munka törvénykönyve tervezetének ezen pontját, félreérthetőnek tartja azt a megfogalmazást, amely a hátrányos megkülönböztetés tilalmát ilyen leszűkítően értelmezi.

Nem értünk egyet továbbá azzal, hogy az új munkajogi szabályozás nem tartalmaz rendelkezéseket az esélyegyenlőségi terv elkészítésének kötelezettségével kapcsolatosan. Az esélyegyenlőségi terv egyike azon garanciáknak, amelyek a hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok védelmére hivatottak. Amennyiben az új Mt. erre vonatkozóan egyáltalán nem tartalmaz, még ha csak lehetőségként is, mint a hatályos Mt., rendelkezéseket, úgy az egyértelműen jelentős visszalépést jelent az esélyegyenlőség megteremtése érdekében tett eddigi lépésekhez képest is.

Az esélyegyenlőségi tervnek eddigiekben rendelkeznie kellett a fogyatékos személyes akadálymentes munkahelyi környezetének megteremtését biztosító intézkedésekről, valamint az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos, szervezeten belüli eljárási rendről. Az Egyenlő Bánásmód Hatóság is alátámasztotta azt a kutatásában, hogy az esélyegyenlőségi terv egyértelműen növelte az egyenlő jogok érvényesítésével kapcsolatos munkavállalói tudatosságot, így például az egyenlő bánásmód alkalmazásának valószínűségét. Az esélyegyenlőségi terv kiiktatását a munka törvénykönyvéből tehát egyértelmű visszalépésnek tartjuk az e téren elért, eddigi eredmények szempontjából.

Ahogy azt már a korábbi tervezet kapcsán is elmondtuk a nyár folyamán, hiányoljuk ugyanakkor az ésszerű alkalmazkodás követelményét a törvényjavaslatból. Megint csak a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló, hazánk által is ratifikált ENSZ-egyezményre és az előbb említett tanácsi direktívára tudok utalni, amelyek interpretációja eddig nem történt meg maradéktalanul. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi törvény ugyan kimondja, hogy a munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását, de a napi szinten alkalmazott, és a munkavállalók jogait elsődlegesen szabályozni hivatott munkajogi kódexbe a kormány nem tervezi belefoglalni az ésszerű alkalmazkodás kötelezettségét.

További problémánk a tervezettel, hogy a cselekvőképtelenség kategóriájának használatában is egy elavult szemléletet tükröz. A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény 27. cikke sem tartalmaz egészségügyi állapotra vonatkozó korlátozást, a fogyatékosság típusára és súlyosságára tekintet nélkül biztosítja a fogyatékos emberek munkavállaláshoz való jogát. Így hangzik: a részes államok elismerik a fogyatékossággal élő személyek munkavállaláshoz való jogát, másokkal azonos alapon. Ez magába foglalja egy, a fogyatékossággal élő személyek számára nyitott, befogadó és hozzáférhető munkaerőpiacon szabadon választott és elfogadott munka révén nyerhető megélhetés lehetőségének jogát.

Magyarországon nemcsak olyan, fogyatékossággal élő emberek kerülnek kizáró gondnokság alá, akiknek hiányzik a belátási képessége, hanem olyanok is, akiknek ügyeik intézéséhez segítségre lenne szüksége, a jogi szabályozás, illetve az ellátórendszer azonban nem tud alternatívát felajánlani számukra. Ezért a cselekvőképtelenség mint jogi állapot nem feleltethető meg a munkavégzési képesség hiányának. Erre a munkaképesség szempontjából nagyon heterogén csoportra mondja ki a kormány tervezete, hogy nem foglalkoztatható egyszerűsített foglalkoztatásra vagy alkalmi munkára irányuló munkaviszonyban.

Végül, tisztelt képviselőtársaim, arról mondanék pár szót, hogy milyen fokozott munkajogi védelem illeti meg a jelenleg hatályos munka törvénykönyve szerint a baleset vagy betegség következtében csökkent munkaképességűvé vált, rehabilitációs járadékban részesülő munkavállalót. Jelenleg a keresőképtelensége idejére felmondási védelem illeti meg. Ennek letelte után pedig további különleges szabályok vonatkoznak rá. Csak abban az esetben bocsátható el egészségügyi alkalmatlansága miatt, ha eredeti munkakörében nem foglalkoztatható tovább, és a munkáltatónál egészségi állapotának megfelelő másik munkakör nem biztosítható. Ez a felmondási védelem szűnne meg, ha hatályba lépne az új munka törvénykönyve a jelenlegi formájában.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az LMP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu