DR. HARANGOZÓ TAMÁS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Téved, aki azt gondolja, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslat pusztán a szabálysértési jog technikai szempontú felülvizsgálata, a szabálysértési eljárás elmúlt tíz év tapasztalatain alapuló, egyébként valóban szükséges újragondolása. Nem! E törvényjavaslat messze nem a hatályos joganyag egyszerű továbbfejlesztése, hanem az Orbán-kormány beteg, perverz társadalompolitikájának szerves része. (Felzúdulás a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Jaj, ne!)

Magyarország lassan kezdi megérteni, hogy az Orbán Viktor által 2010 tavaszán meghirdetett fülkeforradalom valójában nem más, mint nyílt, leplezetlen ellenforradalom, aminek keretében a társadalom nagy részének megsarcolása, kiszolgáltatottá tétele (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Agyatlan!) révén törekszik egy nemzetinek gondolt, vagyonos felső réteg kialakítására, megerősítésére. Orbán Viktor és csapata eltökélten, módszeresen, irgalmat nem kímélve teljesíti be saját hagymázas ellenforradalmi vízióját. Nem csak az elmúlt 20 évben kialakított demokratikus intézményrendszer, hanem az elmúlt évszázadban kivívott szociális vívmányok ellen intéztek frontális támadást. A jogrendszer és társadalmi intézmények minden átalakítása e célt szolgálja. Idesorolhatók többek között a nyíltan a tehetősebbeket gazdagító, az átlagkeresetűeket, kisvállalkozókat megnyomorító adórendszer, a munkavállalók százezreit kiszolgáltatottá tevő új munka törvénykönyve, a szakszervezetek jogainak megnyirbálása, a társadalmi egyeztetés bejáratott mechanizmusainak szétverése, a nyíltan a keresztény nemzeti középosztály kinevelését célul kitűző, az egész pedagógusszakma által döbbenten fogadott új köznevelési törvény is.

El kell ismerjem, a kormány jelentős eredményeket ért el a társdalom szerkezetének átalakítása tekintetében. Miközben az általa felkarolt szűk társadalmi réteg a gazdasági válság ellenére megőrizte relatív kedvező pozícióit, addig 2011 végére már közel ötmillió ember él szegénységben Magyarországon.

A szociális ellátórendszer elmúlt másfél évben felgyorsuló eróziója ezeket az embereket már puszta létükben veszélyezteti. A szegénység és a kiszolgáltatottság növekedése több térségben a végtelenségig kiélezte a társadalmi feszültségeket. Politikájának e következményével a Fidesz is tisztában van, ezért a célként kitűzött szélsőségesen egyenlőtlen társadalmi szerkezet stabilizálására a második világháború előtti módszereket elevenítik fel. Az egyenlőtlenségekből, a szegénységből eredő feszültséget nyers erő alkalmazásával, rendészeti eszközökkel próbálják elfojtani.

A Fidesz a kormányra kerülését követően azonnal hozzálátott a keményebb fellépés lehetőségét biztosító törvények megalkotásához. Egymást érték a büntető törvénykönyv, a szabálysértési törvény módosításai, minden jogszabályt áthat a rendpártiság, a nyers erő, a szigorítás szelleme. E folyamat betetőzése lesz az előttünk fekvő szabálysértési törvény elfogadása. Ez a törvény fogja megtestesíteni, mintegy bibliája lesz a Fidesz akarnok, rendpárti szellemiségének.

A szabálysértési jog eredeti funkciója kisebb súlyú jogellenes cselekmények szankcionálása, azon cselekményeké, amelyek társadalmi veszélyessége nem éri el azt a szintet, hogy a büntetőjog eszközeivel kelljen közbelépni. Tehát a szabálysértések viszonylag egyszerűbb megítélésű, kisebb szankcióval büntetendő cselekmények, ezért a büntetőeljárásnál egyszerűbb, kevesebb garanciával övezett eljárás keretében is elbírálhatók. A kormány azonban kiforgatja a szabálysértési jog logikáját. A szankciók tekintetében a büntetőjogra jellemző szigort vezet be, miközben nemhogy megtartja az egyszerűbb, kevesebb garanciát biztosító eljárást, hanem lényegesen ki is bővíti az eljáró hatóságok mozgásterét. Így lényegében a kormány visszaél a szabálysértési jogban rejlő lehetőségekkel, és a büntetőeljárás garanciáinak mellőzésével lehetővé teszi az állam hatóságai számára, hogy kényük-kedvük szerint a legkeményebb eszközökkel lépjenek fel akár a legkisebb jogsértésekkel szemben is.

A szabálysértési elzárás alkalmazásának kiterjesztése, a pénzbírságok összegének felemelése, a közérdekű munka büntetés bevezetése mind-mind a hatóságok mozgásterének radikális kibővítését szolgálja, anélkül, hogy érdemi garanciát biztosítana a visszaélésszerű jogalkalmazással szemben. Az általános szabálysértési hatósági jogkört ráadásul kiveszik a helyi társadalmi viszonyokat ismerő jegyzők kezéből, és a jóval kevesebb ismerettel és ebből következően feltehetően jóval kevesebb empátiával rendelkező megyei kormányhivatalok hatáskörébe utalják.

Már szinte hallom a kormánypárti képviselőtársaim kritikáját, miszerint a szocialisták elvtelenül védik a bűnözőket a tisztességes magyar állampolgárokkal szemben. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Na, ez így van.) Természetesen szó sincs a bűnözők mentegetéséről. Messzemenően egyetértünk azzal, hogy mindenkinek viselnie kell a jogellenes magatartásának következményeit, azonban egy jogállamban elvárás, hogy a szankció igazodjon a jogellenes cselekmény súlyához, az eljárási szabályok ne adjanak módot önkényes jogalkalmazásra. Elfogadhatatlan, ha egy kisebb súlyú szabálysértés elkövetésének is olyan súlyos következménye lehet, ami a minimálbérből élő családok számára komoly egzisztenciális fenyegetést jelent. A brutálisan megnövelt bírságtételek ugyanis ezzel a következménnyel fognak járni.

Felhívom a tisztelt képviselőtársaim és a parlament ülését nyomon követő tisztességes magyar honfitársaim figyelmét (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nemmel szavaztak.), ne gondolják azt, hogy e törvény csak a piti bűnözők (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Gyurcsány kapcsolja ki a tévét.) megrendszabályozását fogja eredményezni. A megemelt bírságtételek, a szigorúbb szankciók önöket és családtagjaikat éppúgy fogják sújtani. Hisz ne legyünk álszentek, a legbecsületesebb emberekkel is megesik, hogy meggondolatlanságból időnként vétenek a szabályok ellen. Akinek régóta van jogosítványa, a közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése szabálysértést nagy valószínűséggel jó néhány alkalommal elkövette már, hiszen ebbe a körbe tartozik a KRESZ bármely szabályának megsértése. Ennek szankciója a hatályos szabálysértési törvény szerint 30 ezer forint, a kormány által beterjesztett új törvény szerint ugyanez a cselekmény akár 150 ezer forintos pénzbírsággal is sújtható lesz. Ráadásul, ha fél éven belül két alkalommal jogerősen elmarasztalták, azért, mert lakott területen kívül elfelejtette felkapcsolni autója világítását, kedves képviselőtársam, (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Igen.) akkor a következő alkalommal kötelező lesz a jogosítvány elvétele. (Közbeszólás a Fidesz padsoraiból: Nagyon jó. Pozitív.) Bizonyára ezzel a szándékkal támogatják ezt a törvényt.

Vajon kit fenyeget az a veszély, hogy kisebb súlyú közlekedési szabályszegésért hat hónapon belül többször elmarasztalják?

(17.00)

Kisebb balszerencsével azok az alapvetően szabálykövető gépjárművezetők fognak így járni, akik munkájukból kifolyólag nap mint nap kénytelenek autóba ülni. Ha az ember napi több száz kilométert levezet, bizony kisebb szabálytalanságok elkövetésének eredményeként könnyen elveszítheti jogosítványát, és ezzel együtt megélhetését is. A 150 ezer forintos bírság kifizetése az egyre romló jövedelmi viszonyok közepette egy átlagos magyar család számára rendkívül súlyos terhet jelent. Ráadásul a helyszíni bírság összege is jelentősen nő. Jelenleg a helyszíni bírság összege a hatóság mérlegelésétől függően 3-20 ezer forint között terjed. A javaslat szerint a büntetési tétel 5-50 ezer forintra nő. A felső határ ismételt, 6 hónapon belüli elkövetés esetén 70 ezer forint lesz.

Roppant cinikus az a kormánypárti megközelítés, hogy a bírságtételek emelése az egyre kevesebb pénzből élő családok számára sem jelenthet problémát, hisz a pénzbírság közérdekű munkával megváltható. 5 ezer forint pénzbírság helyett 6 óra közérdekű munkát kell meghatározni, amit heti pihenőnapján végez az eljárás alá vont személy. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy közlekedési szabálysértés esetén kiszabott 50 ezer forintos helyszíni bírság megváltására 2,5 hónapon át kell közérdekű munkát végeznie a heti pihenőnapján. Egyértelmű, hogy átlagjövedelemmel vagy ennél alacsonyabb fizetéssel rendelkezőkre a bírságtételek emelése aránytalan terhet ró.

Döbbenetes további újítása a törvényjavaslatnak, hogy bármilyen, akár a legkisebb súlyú szabálysértés elkövetése esetén is lehetővé teszi közérdekű munka kiszabását. Kíváncsi leszek, mit fognak szólni a munkahelyükön egész héten keményen dolgozó családapák, ha egy kisebb súlyú szabálysértés elkövetését követően kevés szabadidejüket családjuk helyett közérdekű munka keretében, közmunkásokkal együtt dolgozva kell eltölteniük. Tehát az új szabálysértési törvény aránytalan szankciói végső soron mindenkit sújtanak, nemcsak azokat, akik megrendszabályozására ezt az egész javaslatot kidolgozták. A megszigorított szankciók azok fejére is visszahullnak, akik most még örülnek neki.

Emlékezetes, milyen elégedetten fogadták sokan a fiatalkorúak elzárását lehetővé tevő rendelkezés hatálybalépését. Majd ez az öröm akkor lohadt el, amikor kiderült, hogy a bolti tolvajok jelentős része a középosztály tinédzser gyerekei közül kerül ki. Azzal, hogy a törvényjavaslat nem állapítja meg az egyes szabálysértési tényállásoknál kiszabható bírság maximális mértékét, óriási döntési szabadságot ad az eljáró hatóság kezébe, és ezzel az önkényes jogalkalmazás veszélyét növeli. Az előző kormányok éppen ezt a veszélyt igyekeztek csökkenteni, amikor bevezették az objektív felelősség rendszerét. Senki ne gondolja, hogy például az eljáró rendőrnek öröm lesz ez a kiterjesztett mérlegelési jogkör, hiszen ez csak növeli az állampolgárral a konfrontációt, növeli annak kockázatát, hogy az eljárás alá vont személy megpróbálja befolyásolni az eljáró rendőrt.

Ezen általános felvezetés után vegyük végig a törvényjavaslat néhány további rendelkezését. A javaslat számos előremutató, támogatható elemet is tartalmaz, idesorolhatóak különösen, hogy csak törvény állapíthat meg szabálysértést, szemben a hatályos szabályozással, amely kormányrendelet és önkormányzati rendeleti szintű szabályozást is lehetővé tett; a közigazgatási jogi szankcióval sújtandó cselekmények kiemelése a szabálysértési törvény hatálya alól, vagyis a szabálysértési jog pusztán kriminális cselekményekre szűkítése. Maximálisan egyetértünk, és támogatjuk ezt a jogalkotási kezdeményezést.

A közigazgatási jogi és a szabálysértési szankció elhatárolását elvi szinten is biztosítja a javaslat 2. § (4) bekezdése, miszerint nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy a mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy kormányrendelet közigazgatási bírság alkalmazását rendeli el. A szabálysértési eljárás gyorsítását eredményező rendelkezések jó része is támogatható a javaslatban. A javaslat szerint a legalacsonyabb összeg 5 ezer forintra nő, míg a legmagasabb összeg 150 ezer forint marad, azonban elzárással is sújtható szabálysértés esetén ez akár 300 ezer forintos pénzbírságra is emelkedhet. A jövedelmi és vagyoni viszonyok változása időről időre indokolttá teszi a bírságtételek felülvizsgálatát. Ez így volt az elmúlt években is. Legutóbb 2007-ben került sor erre. Az elmúlt négy évben bekövetkezett társadalmi és gazdasági változások a bírságtételek növelését biztosan nem indokolják. Azt gondoljuk, ezzel ellentétes irányt indokolnának elsősorban.

A pénzbírság megfizetésére jelenleg 30 nap áll rendelkezésre, míg a javaslat erre csak 15 napot biztosít. Tisztelt Képviselőtársaim! Bizonyára föltűnt önöknek, hogy akik munkát végeznek, és tisztességes, becsületes életvitel mellett jövedelemből élnek, ők is havonta egyszer kapnak fizetést. Havonta egyszer kapnak fizetést, a bírság befizetésére az önök által javasolt megoldás szerint viszont 15 napjuk lesz csak. Egy 150 ezer vagy egy 300 ezer forintos szabálysértési bírság befizetése konkrétan többkeresős családokat tehet tönkre egyik pillanatról a másikra. Ez a megoldás biztos, hogy nem elfogadható. Ha az elkövetőt a szabálysértés elkövetésének időpontját megelőző 6 hónapon belül szabálysértési elzárással nem büntethető szabálysértés elkövetése miatt legalább két ízben jogerősen felelősségre vonták, az utóbbi elkövetett újabb szabálysértés miatt szabálysértési elzárás is kiszabható. Ez a szabály a közlekedéssel kapcsolatos egyéb szabálysértésekre nem vonatkozik.

A fiatalkorúakkal szemben továbbra is kiszabható a szabálysértési elzárás. Államtitkár úr expozéjában említette, hogy a Legfőbb Ügyészség, az OIT és tán az ombudsman is támogatja ezt a javaslatot. Nagyon csodálkoznék rajta, ha egy nagyon komoly törzsfejlődésen ment volna át az ombudsmani hivatal, és mintegy háromnegyed vagy egy éven belül az általam ismerten, igenis nagyon keményen, a nyilvánosság előtt is bírált, fiatalkorúakkal szemben kiszabható szabálysértési elzárást az ombudsmani hivatal támogatná. De majd a vita során erre konkrétan rá is fogunk kérdezni. Továbbra is azt gondoljuk és azt tartjuk, hogy a fiatalkorúak elzárása az egyik legkárosabb, társadalmilag, a gyermekek és családok szempontjából az egyik legkárosabb intézkedés ezek között. Továbbra is tartjuk, hogy elfogadhatatlan, nagyon javasolnánk és nagyon kérnénk, hogy ezt a javaslatot vegyék ki a szabálysértési törvényből.

Azok a fiatalok, akár deviánsak, akár egyszer-egyszer megbotló fiatalkorúak, akik ilyen cselekményeket elkövetnek, az ő ügyükben, az ő esetükben a gyermekvédelmi rendszer, a javító-nevelő intézkedés az, ami megoldást adhat, ami visszahozhatja őket a társadalmi integráció során a jogkövető és tisztességes állampolgárok sorába. A börtönbe zárásuk egyenes útja a lecsúszásuknak, egyenes útja a tartós bűnözővé válásuknak. Tisztelt képviselőtársaim közül sokan vannak itt a honvédelmi és rendészeti bizottságból, az alkotmányügyi bizottság tagjai sokszor jártak a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben. Aki ott volt, az tudja, hogy onnan fiatalkorúnak a tisztességes életbe való visszaútja szinte lehetetlen. Gyakorlatilag egy kiképzőhelye a börtön az ilyen típusú, főleg az egyszeri elkövetőknek, fiatalkorú elkövetőknek, hogy ott őket minden rosszra megtanítsák.

És akkor odaértünk, ami az utóbbi időben, azt hiszem, a legnagyobb vita tárgyát képezte: a hajléktalanságot szabálysértéssé minősítő tényálláshoz, a közterületeken életvitelszerű lakhatás tilalmának megszegéséhez. Azért hagytam ezt a végére, mert nagyon-nagyon jól példázza a Fidesz-kormány társadalompolitikáját és az arra adott megoldásokat. Senki nem kétli, hogy a jelenség a többségi társadalom számára nem elfogadható, nehezen tolerálható. De, tisztelt képviselőtársaim, ezzel a megoldással önök most, nézzük meg, hogy mit fognak okozni. Akit ezen tényállás alapján elzárásra, azaz börtönbe küldenek, annak a hajléktalan embernek az ellátása a Magyar Köztársaság adófizető állampolgárainak minimum 3 ezer forint/napba fog kerülni. Be fogják őket zárni egy börtönbe, ahol egyébként melegben lesznek, és ételt-italt fognak kapni, és mindezzel együtt a büntetés-végrehajtási intézetben továbbra is megalázóan alacsony bérrel rendelkező munkatársak, hivatásosok munkáját szaporítják, az ő úgymond ellátásuknak egy olyan drága és teljesen aberrált módját fogják megvalósítani, ami nem a problémát fogja megoldani, hanem azt csak tetézi.

Tisztelt Képviselőtársaim! Ha önök kiszámolják, hogy valóban a hajléktalanságot mint kriminalizált cselekményt rendészeti eszközökkel így kívánják megoldani, és csak a Budapesten itt lévő több ezer, több tízezer hajléktalan ügyét így akarják megoldani, az százmilliós, de lehet, hogy milliárdos nagyságrendben fogja az évek során terhelni a központi költségvetést. Annyi pénzt fognak, képviselőtársaim, erre elkölteni, amennyiből nyugodtan meg tudnák oldani a teljes budapesti és vidéki hajléktalanellátást is.

(17.10)

Szeretném itt leszögezni, hogy a hajléktalanok által elkövetett szabálysértések és bűncselekmények természetesen szabálysértések és bűncselekmények, ami miatt, ha kell, börtönben a helye annak, aki elköveti. De azt gondolom, hogy a hajléktalanság mint jelenség kriminalizálása az egyik legbetegebb megoldás, amit mostanában az asztalra tettek.

Összegezve azt szeretnénk elmondani a Magyar Szocialista Párt nevében, hogy jogtechnikai, jogalkotási szempontból számos előremutató megoldást tartalmaz a javaslat, amit még támogatni is lehetne. A szankciórendszerrel azonban egy szörnyszülöttet csinálnak ebből a törvényből, tisztelt képviselőtársaim. Szánalmas és szégyenletes jogi eszköze lesz a sok millió nehéz sorsú honfitársunk karhatalmi eszközzel való elnyomásának, elviselhetetlen vegzálás eszköze lesz az autót használók társadalmának, köztük egyébként önöknek is, képviselőtársaim. Továbbra is elfogadhatatlan módja lesz a deviáns fiatalok kezelésének, amennyiben erre szánják a fiatalkorúak elzárását. Továbbra is a gyermekvédelmet, a javító-nevelő tevékenységet szeretnénk továbbra is javasolni a börtön visszafordítatlanul lecsúszást jelentő útja helyett, amit önök kínálnak. Újraélesztik a korrupciós helyzeteket a helyszíni bírság kiterjesztésével, megalázó körülmények közé kényszerítve ezzel az eljáró hatóság, azon belül leginkább az alulfizetett és erkölcsileg is megalázott rendőri végrehajtó állományt.

A Magyar Szocialista Párt ebben a formájában határozottan elutasítja a törvénytervezetet.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu