DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szeretném egy kicsit visszaterelni a vitát a konkrétumokra. Az önkormányzati törvény koncepciójával kapcsolatban először is közrendvédelmi témákkal szeretnék kezdeni, és utána egy kicsit a főváros felé kanyarodnék.

Az önkormányzatoknál kimondásra kerül mint kötelező ellátandó feladat, hogy közre kell működniük a település közbiztonságának biztosításában, ami egy jó és előremutató dolog lehet, és ezt támogatnánk mi is, bár úgy érezzük, hogy a kiegészítő pontokkal együtt ez arra igyekszik a dolgokat elvinni, mintha a rendőrség szerepét egy kicsit próbálnánk háttérbe szorítani, illetőleg felkészülne a kormány a törvényi szabályozással is arra, hogy ha bizonyos helyeken nem tudják a közbiztonságot fenntartani, akkor azt lehessen az önkormányzatok számlájára is írni.

Megtaláljuk a törvénytervezet 16. §-ában, hogy a helyi önkormányzat a helyi közbiztonság fenntartására létrehozhat szervezeteket. Ezt külön törvényben kívánja majd a kormányzat szabályozni, hogy milyen kényszerítő eszközökkel ruházza fel ezeket a szervezeteket. Az is egy üdvözlendő téma lehet, hogy a kormányzat megadja ebben a törvényjavaslatban azt a jogot, hogy ilyen szervezetek létrejöhessenek, de itt is az előzőeket szeretném megismételni, hogy félünk attól, hogy ha valahol nem lesz közbiztonság, közrend - egyébként ahogy látni fogjuk, a szabálysértésekről szóló törvényjavaslatban is kimondásra kerül egy-két kacifántos dolog, amelyben elismeri a kormányzat, hogy bizony, bizony, főleg a kistelepüléseken óriási problémák vannak -, akkor ezt majd a jövőben ennek a törvénynek az elfogadásával az önkormányzatok számlájára lehet írni. Hiszen, ha nekik is kötelező feladatuk az ebben való közreműködés, akkor nyilvánvalóan, ha nem működik, akkor ez az ő felelősségük is lesz. Ez egyébként ellentmond annak az általános kormányzati propagandának, hogy a közrendet és a közbiztonságot csak és kizárólag az állam tartsa fenn. Úgy látjuk, hogy ezáltal némi felelősséget azért hárítani igyekeznek.

Főváros és kerületek. A fővárost érintő részek elég kidolgozatlanok ebben a rendelettervezetben. Ez egyébként a BM-mel való előzetes egyeztetések alapján is kiderült. Amint láttuk a médiában is, elég elkeseredett fideszes belharcokról tett tanúbizonyságot a főváros kontra kerületek, úgy, hogy gyakorlatilag mindenhol narancsos vezetés van, ezért is érthetetlen ez a hozzáállás. Úgy érzem, és ezzel nem vagyok egyedül, hogy Budapest egy kicsit mostohagyermeke lett a kormányzatnak. Valamit szerettek volna leírni, legfőképpen a jelenlegi helyzetet konzerválni. Azokat a strukturális hibákat, amik a jelenlegi rendszerben megvannak, nem nagyon javítják ki, sőt bizonyos helyeken még átláthatatlanabbá teszik.

Eleve felmerül az a kérdés, hogy ha kihagyjuk a főpolgármester-választás módját, ezt lehet arra fogni, hogy majd lesz egy választási törvény, amiben meghatározzuk, de azért egy fontos legitimitási tényező, hogy a főpolgármestert milyen módon választják. Ugyanis a közvetett választás esetében fölmerül az, hogy ezzel a főváros is meggyengül, hiszen ha a vezetőjének a legitimitása kisebb, kevesebb, ő csak egy kinevezett főbürokrata, akkor az általa irányított intézményeknek is kisebb lesz a tekintélyük és az érdekérvényesítő képességük. Ezt is ebbe bele kellett volna tenni.

Hogy mitől lesz hatékonyabb ez a rendszer, azt nem nagyon látjuk. Egy egységes feladattérkép a főváros és a kerületek viszonylatában szintén nem készült el. Erre azért már időt kellett volna szakítani, és talán jobban ki kellett volna kérni a főváros, és a fővárosi, akár fideszes vagy ellenzéki képviselők és szakértők véleményét is.

Utalnék egy-két anomáliára, ami a törvénytervezetben megmarad, akár a közútkezelés kérdésére, ami köztudottan sokkal gazdaságtalanabbul végezhető el úgy, hogy azt a főváros is és a kerületek is végzik. Ráadásul az örök probléma, a parkoltatás egy olyan új elemmel bővül a törvényjavaslatban, ami egyébként az alaptervezetben nem ebben a formában szerepelt. Most a Fővárosi Önkormányzat feladatáról beszélek. Egy ilyen részt találunk, illetve ezt a módosítást találjuk az előző koncepciókhoz képest is, hogy a főváros kormányrendeletben meghatározott területén fogja a Fővárosi Közgyűlés gyakorolni a parkoltatás jogait. Itt zárójelben szerepel a belváros, ami nyilván egy tág tényező, tehát ezt el kell dönteni, hogy tulajdonképpen mi tartozik a belvárosi régióba. Ez számomra elég érthetetlen, hiszen itt majd kormányrendeleteket kívánnak hozni a tárgykörben egyrészt, hogy mi az a belváros, mi tartozik a belváros fogalmi körébe, illetve hogy kik fognak parkoltatást végezni, és milyen területen. Ez egy elég érdekes körülmény. Ezzel most találkozhatunk, korábban - ahogy említettem - nem volt benne.

De, ahogy azt jeleztük annak idején az egyeztetések nyomán, nem értjük azt sem, hogy a kerületi önkormányzat feladatánál szerepel, nagyon helyesen, a közreműködés a helyi közbiztonság fenntartásában, ahogy az általános részben is szerepelt, illetve külön közterület-felügyeleti hatáskört is kapnak a kerületek, ami szintén egy jó, és a jelenlegi állapotnak megfelelő irány lehet, viszont a fővárosnál, a Fővárosi Önkormányzatnál ez hiányzik, nincs benne. Ezt jeleztük is a minisztériumnak, azt mondták, hogy jogos a felvetés, sajnos ez nem került bele a koncepcióba. Félő, hogy tulajdonképpen a fővárosra kiterjedő egységes fővárosi közterület-felügyelet ezek alapján nem működhet, ha tartjuk magunkat dogmatikusan ezekhez a szabályokhoz.

Továbbmenve a problémákon, találtunk azért egy előremutató pontot is, hogy ne csak a bírálat, hanem némi dicséret is felmerüljön. Jó kezdeményezésnek tartjuk, hogy a kerületek viszonylatában felmerül a kistermelők, őstermelők számára biztosítandó árusítási lehetőség. Ez egy nagyon régi elmaradása egyébként minden kormányzatnak, hogy megteremtse annak a lehetőségét, hogy a városban lakó polgárok is hozzájussanak azokhoz a friss, vidéki őstermelők által gyártott, termelt élelmiszerekhez, amelyek kikapcsolva a multi- és egyéb kereskedelmi láncokat, mindenki javára, a városlakóknak kedvező áron és frissen, az őstermelőknek meg szintén megfelelő megélhetést biztosítva eljuthatnak. Itt már csak az a kérdés, hogy ez mennyire marad a szlogenek szintjén, és mennyire lesz kidolgozva. Nagyon bízom benne, hogy a felvetést konkrét tettek is fogják követni, és az alapelv kifejtésre kerül, és később ezt valóban a helyi önkormányzatok végig fogják vinni.

Találunk a törvénytervezetben egy másik passzust, ami eddig idegen volt az önkormányzati törvénytől. Itt a helyi önkormányzati képviselői megbízatás keletkezésére és megszűnésére gondolok. A méltatlanság intézménye az, ami szerintem egy új elemként itt átgondolandó vagy pontosabban szabályozandó lehet. Hiszen jól tudjuk, hogy jelen pillanatban is, ha valakit a közügyektől például eltiltanak, akkor ez tulajdonképpen a méltatlansággal ér fel, és az adott embernek meg kell szakítani a bíróság döntése alapján azokat a megbízatásait, illetve le kell mondania azokról a megbízatásairól, amikkel rendelkezett, illetve újakat az eltiltás tartama alatt természetesen nem vállalhat. De ez a méltatlanság egy túl tág kategóriának tűnik számomra, számunkra, ami néhol talán alapot adhat a visszaélésekre is, és talán a politika túlságosan megjelenhet ebben, de, ahogy mondtam, ez idővel fog kiderülni.

Illetve az összeférhetetlenségnél egy visszatérő paranoiáját láthatjuk a kormányzatnak. Nem gondoltam volna, hogy itt is feltűnik a régi szlogen, hogy aki a bíróság által feloszlatott egyesület működésében részt vesz. Hogy ennek már az önkormányzati törvényben is meg kell jelennie, abszurd, hogy ez tulajdonképpen hogyan kerül ide. Nyilvánvalóan kimondható, hogy ez a Magyar Gárda és egyéb olyan, egyébként bűncselekményt, törvénytelenséget el nem követő szervezeteknek és azok vélt tagjainak kizárására irányul.

(15.30)

Ami annál is érdekesebb, lévén, hogy a bírósági döntések is kimondták, hogy csak több feltétel együttes fennállása esetét minősítette a bíróság jogszabálysértőnek. Fel lehetne sorolni: alakzat, egyenruha, vezényszavak, foglyul ejtett tömeg. Tehát értelmetlen ezt összeférhetetlenségi okként behozni, hiszen maga a bírósági döntés is kimondta, ami a Magyar Gárda Egyesület és a mozgalom kapcsán született, hogy az abban részt vevő személyeknek egyébként az egyesülési és egyéb jogait nem érinti a döntés. Azért ez egy jogi nonszensz, kis paranoia, ami itt bejön.

Talán arra is kellene némi magyarázatot adni, bár itt a rendeletben szereplő másik pontban, nevezetesen, a kirívóan közösségellenes magatartások tiltására és tiltásának 50 ezer forintig terjedő bírságolására való felhatalmazása az önkormányzatoknak szintén lehet egy pozitív fegyver azoknak az önkormányzatoknak a kezében, amelyek a közrend, közbiztonság fenntartása érdekében tevékenykednek. De, ahogy láttuk, lehet - és ez a rendőrség gyakorlatát is végigkísérte - a visszaélések alapja, és szintén az olyan, akár politikai vagy teljesen más, de olyan megmozdulások, tevékenységek, amelyek az ott regnáló önkormányzati hatalomnak szúrják a szemét... - akkor ennek alapján akár betiltásra is kerülhetnek. Nagyon félek, hogy itt nem a pozitívabb jogalkalmazás irányába fog elindulni néhány önkormányzat, hanem ez is visszaélésekre adhat okot. Természetesen erre lehet azt mondani, hogy nem így lesz, de a kiskapukat azért jobb lenne, ha bezárnánk, még mielőtt valami olyasmi történne, amit nem kívánnánk. És ha önök tagadják, akkor nyilván önök sem kívánják.

Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani, és nagyon várjuk azt, hogy a főváros és a kerületek viszonylatában mi lesz a kormányzat szerepe, mi lesz a kormányzat elképzelése. Még jobban bele akar-e avatkozni, mert itt már ugye, rendeleteket is láttunk, rendeletalkotási jogkört is fenntart magának a kormány, amit itt az előbb elmondtam. Tehát várjuk a végeredményt, várjuk azt, hogy a fideszes belharcoknak mi lesz az eredménye Budapest vonatkozásában, és merre indul el a fővárosunk, és annak hogyan alakul majd a jövője.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu