T/4864 A helyi önkormányzatokról

TÁLLAI ANDRÁS belügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt képviselő Hölgyek és Urak! Hosszú előkészítés, szakmai és társadalmi egyeztetés után készült el az önök előtt fekvő T/4864. számú, a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat. A már elfogadott alaptörvény szelleméből építkezve, ezekben a hetekben, hónapokban történik meg a teljes közjogi rendszer átfogó megújítása, amelynek egyik központi eleme a teljes magyar közigazgatási rendszer átalakítása. A kormány az állam alkotmányos szerkezetéhez igazítva indította el a Magyary-programot, és a közigazgatás fejlesztésének szerves részeként kerül sor az új önkormányzati törvény megalkotására is. A Magyary-program alapvetően az egész közigazgatás fejlesztését célozza, elsősorban a központi közigazgatást helyezi középpontba.

Az önkormányzati átalakítás a Magyary-program területi államigazgatási részével áll a legszorosabb összefüggésben. A járások mint területi államigazgatási egységek bevezetésével, a járási hivatalok felállításával átszabásra kerül az eddig nagyobb részben önkormányzatok által végzett államigazgatási feladatok elintézésének szervezeti és eljárási rendje, és ezzel összefüggésben átértékelésre kerül a helyi közügyek rendszere. Az elkövetkező napok általános, majd részletes vitái során bizonyítást nyer, hogy az alaptörvény nyomán az új önkormányzati törvény rendelkezései is bizonyítják és garantálják az önkormányzati demokrácia érvényesülésének és gyakorolhatóságának feltételeit, ezáltal igazolva, hogy felelősséggel gondolkodva és az önkormányzati hagyományok szellemiségétől vezérelve alkottuk meg a törvényjavaslat minden egyes szakaszát.

A közel egy éve tartó előkészítő és szövegezési munka során, ideértve természetesen a koncepció megalkotását is, a törvényjavaslat megszületéséig terjedő munkafolyamat minden állomásánál hangsúlyos szerepet szántunk az előzetes szakmai egyeztetésnek, így több fordulóban is egyeztettünk az önkormányzati érdekszövetségekkel, a parlamenti pártokkal. A koncepció munkaanyagát és a normaszöveg tervezetét is megvitatta az Önkormányzatok Nemzeti Együttműködési Fóruma, ezenkívül az ország különböző pontjain tartott kistérségi fórumok keretében is vártuk a tervezettel kapcsolatos véleményeket. A normaszöveg végleges tervezetét a szakmai egyeztetést követően tárcánk október 11-én bocsátotta nyilvános társadalmi vitára. Azt gondolom, valóban mindenki elmondhatta véleményét, amit ezúton is szeretnék megköszönni. Túlnyomó többségében érdemi, segítőkész javaslatokat kaptunk, amelyek segítségünkre voltak a tervezet szövegének kialakításában.

Elöljáróban röviden szeretném értékelni a helyi önkormányzatok jelenlegi helyzetét, beleértve annak pozitív és negatív elemeit is, külön hangsúlyt fektetve az önkormányzatiság megőrzendő értékeire, majd rátérnék a lényeges változtatásra javasolt elemek bemutatására.

Tisztelt Országgyűlés! Az 1990-ben megválasztott Országgyűlés első teendői között hajtotta végre a helyi rendszerváltoztatást is, amelynek segítségével visszaadta a helyi közösségek autonómiáját, lehetővé téve az önkormányzásához való alapvető jogok gyakorlását, a helyi közhatalom demokratikus és önálló működésének lehetőségét. Az önkormányzatok nagymértékben hozzájárultak a demokratikus közélet szervezéséhez és annak kiteljesítéséhez. A polgármesterek, a képviselő-testületek, a köztisztviselők, közalkalmazottak munkája pedig elősegítette egy-egy település vagy térség fejlődését. Tudjuk és valljuk, hogy ezek mindegyike olyan megőrzendő és érvényesítendő alapérték, amelyek az önkormányzati rendszer jövőbeni működését is meg kell hogy határozzák.

A rendszer elmúlt 21 évének működési tapasztalatai azonban törvényszerűen felszínre hoztak ellentmondásokat és hiányosságokat is. Az egyik legnagyobb gond, hogy a kialakított nagyfokú önállóság ellenére folyamatosan szűkült az önkormányzatok mozgástere, és kiszolgáltatottá váltak azzal, hogy a helyi közszolgáltatások biztosítása egyre nagyobb és nagyobb erőfeszítéseket igényelt, miközben a finanszírozás reálértéken folyamatosan csökkent. Mára a teljes önkormányzati rendszer pénzügyi gondokkal küzd, nehezen tudják teljesíteni a rájuk háruló feladatokat. Ezt a helyzetet alapvetően három tényező eredményezte. Egyrészt az önkormányzati rendszer belső ellentmondásai, másrészt a nagy ellátórendszerek elmaradt reformjai, az állam szerepvállalásának tisztázatlansága, harmadrészt, hogy az ellátandó feladatok száma jelentősen növekedett, miközben az ehhez szükséges források nem növekedtek arányosan.

A rendszer belső ellentmondásainak kiindulópontja a strukturális adottságokból adódik. Magyarország köztudottan az elaprózott településszerkezetű országok közé tartozik. Érdekes szám, hogy csak az ezer fő lakosságot meg nem haladó települések száma 1719, ami az önkormányzatok 54 százalékát jelenti.

(8.10)

Mi úgy gondoljuk, hogy hazánk elaprózódott településszerkezetén sem szakmai, sem politikai szempontok alapján nem szabad változtatni, amely mind történelmi hagyományainkkal, mind a társadalmi elvárással egybeesik, ezért lesz a jövőben is minden településen képviselő-testület és polgármester, tehát működő és döntésképes önkormányzat.

Az elaprózódottság problémáját inkább a feladatellátás és a feladatszervezés oldaláról megközelítve javasoljuk orvosolni, vagyis az ellátott feladatokat kell racionalizálni. Ennek nem csupán gazdasági, hanem működési előnyei is vannak: egységesebb, gyorsabb, magasabb színvonalú szolgáltatást lehet nyújtani, ráadásul alacsonyabb költségekkel. Így a jövőben nem érvényesülhet az "ahány önkormányzat, annyi közszolgáltatás-szervezési modell" elv.

Hangsúlyosan kell említeni a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzésének anomáliáit is. Az önkormányzati rendszer kialakításának időszakában a helyi önállóság jelentette az alapvető értéket. A törvényesség helyreállítására jelenleg csak korlátozottan állnak rendelkezésre eszközök. Arra az esetre, ha a mulasztásos törvénysértést az illetékes szervek megállapították, de az önkormányzat nem hajlandó azt orvosolni, nincs megfelelő szabályozás. Ezekben az esetekben maguk a választópolgárok is védtelenek saját önkormányzatukkal szemben. Ezt a kérdést is rendezni szükséges. Kevés esetben fordul elő, de mégis az adott településen ez problémát jelenthet és jelentett is az elmúlt időszakban.

A főváros és kerületeinek működése, csakúgy, mint kapcsolódásuk a szomszédos területi önkormányzatokhoz, a világ országainak többségében egyedi megoldásokat kíván. A nemzet fővárosa jogi státusának kialakítása sosem pusztán önkormányzati kérdés. Különösen így van ez hazánkban, ahol a fővárosban él az ország lakosságának közel egyötöde. Úgy gondolom, nem képezheti vita tárgyát, hogy a főváros jelenlegi működése nem kellően racionális, és a feladat- és hatáskörök túlságosan széttagoltak.

Az ágazati jogalkotás az önkormányzati rendszert eszközként használta, átadva a feladatellátás olyan részeit is, amelyek ellátása nem volt ésszerű a helyi önkormányzati rendszerben. A feladattelepítés alapvető elvei az egyes ágazatokban is igen eltérően érvényesültek. A feladatok ellátásához szükséges források biztosítása rendre elmaradt vagy csak részben valósult meg, a differenciált feladatellátás lehetőségével pedig kevesen éltek. Mindezek mára azt eredményezték, hogy közel 4500 feladat- és hatáskör áttekinthetetlen rendszere teszi nehézzé, nehézkessé a működést.

Ezen feladat- és hatáskörök közül külön indokolt foglalkozni az államigazgatási feladatok ellátásával. Jelenleg az önkormányzati szervezetrendszeren belül az államigazgatási hatósági hatásköröket túlnyomórészt a jegyző látja el. A jegyzők által gyakorolt államigazgatási hatáskör intézéséhez szükséges szakmai, személyi és infrastrukturális feltételek egymástól igen eltérőek. Az összes ügy kétharmada helyi adó, szociális és gyám-, építéshatósági és okmányirodai ügy.

A magyarországi kistelepülés-szerkezetben nyilvánvaló, hogy a kevesebb lakosságú és teljesítőképességű települési önkormányzatok igazgatási kapacitása is szerény. E problémát a hivatali kapacitás koncentrációját célzó igazgatástechnikai megoldásokkal, így a körjegyzőségekkel, egyes jegyzői államigazgatási feladatok körzeti illetékességgel történő ellátásával próbálja kezelni a hatályos rendszer.

A rendszer működési nehézségei után engedjék meg, hogy néhány szóban kifejtsem az önkormányzatok gazdálkodásában felmerült legnagyobb problémákat.

A helyi önkormányzatok gazdálkodására vonatkozó szabályozás nagymértékben szerteágazó. Az önkormányzati gazdálkodás alapjait az önkormányzati törvény foglalja keretbe azáltal, hogy szabályozza a tervezéssel, a végrehajtással és ellenőrzéssel összefüggő alapvető kérdéseket, valamint tartalmazza a vagyon feletti gazdálkodás elveit és az önkormányzatok költségvetésére és zárszámadására vonatkozó rendelkezéseket.

A mai normatív támogatási rendszer több szempontból is bonyolult, elavult, igazságtalan. Az akkori jogalkotó egy forráselosztó, normatív szabályozási rendszert alakított ki, amely nem volt figyelemmel az önkormányzatok eltérő jövedelemtermelő képességére.

Külön szeretnék kitérni az önkormányzatok jelenlegi gazdasági helyzetét negatívan befolyásoló eladósodottságuk néhány okára. Elsődlegesen az állam egyre növekvő mértékben történő forráskivonását emelném ki. 2006 óta folyamatosan csökkent az állami támogatás reálértéke, évente változó mértékben, de átlagosan évi 5-6 százalékkal. A feladatok bővülését nem volt képes ellensúlyozni a helyi adókból befolyó, növekvő összegű bevétel sem.

Az állami támogatások csökkenése mellett szerepet játszott az önkormányzatok esetenként nem kellően átgondolt feladatellátása, fejlesztési programok megvalósítása. De meg kell említeni a pénzintézetek felelősségét is, amelyek sok esetben a devizahitelek mintájára nem kellő megalapozottsággal biztosítottak forrásokat az önkormányzatok számára.

Az önkormányzatok adósságállományának növekedésében 2007-ben állt be jelentős fordulat, amikor annak mértéke az előző évhez képest 43 százalékkal, 2008-ban pedig 37 százalékkal emelkedett. Ennek eredményeként az önkormányzatok adósságállománya mára 1247 milliárd forint, amely a 2010. évi beszámolóadatokat figyelembe véve a hitel- és a kötvényállományt foglalja magában.

A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése a hatályos jogszabályok alapján több szerv által történik, amelyek közül kiemelkedő az Állami Számvevőszék, valamint az Államkincstár szerepe. Az állami szervek ellenőrzése azonban nem érint valamennyi önkormányzatot, éves ütemterv szerint jellemzően cél-, téma- és utóvizsgálatokat folytatnak. Az önkormányzatok könyvvizsgálata is csak azt hivatott biztosítani, hogy a beszámoló a jogszabályi előírásoknak megfelel-e, valós képet ad-e az önkormányzat vagyoni és pénzügyi helyzetéről.

A kialakított ellenőrzési rendszer nem teljes, nem átfogó, és szankciók nélkül nem képes kellő hatékonysággal - esetlegesen akár előre - megakadályozni, ha szükséges, a felelőtlen vagy szakszerűtlen gazdálkodást.

Az elmúlt több mint húsz év tapasztalata, az államszervezeti reform irányai, a társadalmi és közjogi igények is arra ösztönöznek bennünket, hogy egy olyan rendszert építsünk, amely megőrzi az önkormányzati rendszer meglévő értékeit és hagyományait, s egyben hatékonyan képes válaszolni az új kihívásokra és lehetőségekre.

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A helyi közhatalomnak a választópolgárok érdekében történő jogszerű, hatékony és demokratikus gyakorlása alapvető nemzeti ügy. A település életminőségének javításával, a lakosság biztonságának erősítésével, az elérhető legmagasabb szintű közszolgáltatások biztosításával, a lakosok közösségé formálásával, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmével hozzájárul a nemzet felemelkedéséhez.

Célunk egy olyan modern, költségtakarékos, feladatorientált önkormányzati rendszer kiépítése, amely a választópolgárok önkormányzáshoz való kollektív jogait érvényre juttató, és védendő módon ad szigorúbb kereteket az önkormányzati autonómiának. E törekvések csak egymásra épülve, összehangoltan érvényesülhetnek.

Az önkormányzati rendszert alkalmassá kell tenni a megújult, a megújuló ágazati struktúrák befogadására, működtetésére. Kiemelt cél az önkormányzatok működőképességének fenntartása, az önkormányzatok pénzügyi-gazdasági helyzetének megszilárdítása, biztosabb, új alapokra helyezése érdekében a normatív támogatási rendszer helyett egy új feladatfinanszírozó rendszer kiépítése, az önkormányzatok adósságállománya növekedésének megállítása, annak hatékony kezelése, valamint mindezek érdekében a gazdálkodás ellenőrzésének szigorítása.

(8.20)

Elengedhetetlenül fontos az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása, valamint az önkormányzati kötelező feladatok jelenleginél pontosabb és differenciáltabb meghatározása. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, valamint a nemzetközi példák hatására közvetlenebb, felügyeleti típusú eszközöket kell alkalmazni az önkormányzatok döntéseinek vizsgálata során. A választópolgárok jogainak védelme érdekében meg kell teremteni az önkormányzatok mint a helyi hatalmat, jogalkotói és gazdálkodási önállóságot gyakorló hatalomkoncentrátumok döntéseinek hatékony ellensúlyát, kormányzati és bírósági felülvizsgálatának lehetőségét.

Tisztelt Országgyűlés! Most azokról a kérdésekről szeretnék röviden beszélni, amelyek a törvényben lényegében változatlanul, a hatályos törvényből a törvényjavaslatba lényegében változatlanul átvételre kerülnek. Ilyen például "A helyi önkormányzás általános szabályai" című fejezet, jelentősége és funkciója ugyanúgy megmarad, mint az a hatályos törvényben van.

A helyi önkormányzati képviselő kapcsán a megbízatás keletkezése és megszűnése tekintetében alapvető változás nincsen. A törvényjavaslatban szintén egységesen kerül meghatározása az összeférhetetlenségi szabályozás. E szabályokat mind a képviselő - kisebb eltérésekkel -, mind a polgármester vonatkozásában is alkalmazni kell. Az új önkormányzati törvény a hatalmi ágak elválasztásának elve mentén, a kinevezési jogkör gyakorlója által meghatározott tisztségeket, pozíciókat nyilvánítja összeférhetetlenné. Jelentős különbség a hatályos szabályozáshoz képest, hogy a gazdasági összeférhetetlenséggel együtt a képviselők vonatkozásában megjelenik az önkormányzati intézményvezetői összeférhetetlenség is.

Új jogintézmény a méltatlanság, amely azokat az eseteket taglalja, amelyek a tisztség elnyerését követően teszik alkalmatlanná a képviselőt, a polgármestert. Ilyen például az állammal vagy önkormányzattal szemben fennálló köztartozás, vagy azon választott képviselő méltatlanságának kimondása, akinek érdekeltségébe tartozó gazdasági társaság jogerős bírósági döntést követően helytállási kötelezettségét nem teljesítette.

Tisztázódnak a különféle összeférhetetlenségi és méltatlansági esetekben a bejelentési kötelezettségekre vonatkozó különféle szabályok is. A törvényjavaslat a hatályos Ötv.-vel egyezően biztosítja az önkormányzat jogi személyiségét, a feladatgyakorlást a képviselő-testület, valamint a képviselő-testület képviseleti jogát a polgármester részére.

A képviselő-testület működését illetően a vonatkozó rendelkezések jelentősége és funkciója változatlan, azonban a működési szabályok pontosítására, kiegészítésére feltétlenül szükség volt. A társult képviselő-testületre vonatkozó szabályozás elvei, tartalmi előírásai lényegében szintén változatlan tartalmúak.

A törvényjavaslat alapvetően megőrzi a bizottságokra vonatkozó szabályozás fő irányvonalát, a kiegészítések és pontosítások az alkalmazhatóság, az egyértelművé tétel érdekében kerültek megfogalmazásra.

Pontosításra került a településrészi önkormányzat összetételére, létrehozására és működési rendjének meghatározására vonatkozó szabályozás, valamint a településrészi önkormányzat létrehozásának kötelező esetei is. A polgármesteri tisztség betöltésének módja szintén változatlan, lehet főállású vagy társadalmi megbízatású.

Az eddigi szabályozásnak megfelelően a jegyzőnek továbbra is feladatát képezi az önkormányzati döntések szakszerű előkészítése, végrehajtásuk szervezése, a törvényes önkormányzati működés biztosítása.

Az önkormányzatok társulásai a korábbiakkal megegyezően a képviselő-testület, illetve annak szervei hatáskörébe tartozó önkormányzati feladatokat látnak el. A szabályozás nem változtat azon a rendelkezésen sem, hogy a társulást az önkormányzatok képviselő-testületeinek megállapodása hozza létre.

A helyi önkormányzatok a jövőben is a közigazgatási területre vonatkozó korlátozás nélkül élhetnek az önkéntes társulás létrehozásának lehetőségével, megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör, valamint a polgármester államigazgatási feladat- és hatáskörének hatékonyabb, célszerűbb ellátására jogi személyiséggel rendelkező társulást hozhatnak létre.

A területszervezési intézkedési formák alapjaiban nem változnak. Újdonság azonban, hogy nem külön törvényként, hanem az Ötv. szerves részeként találkozhatunk ezekkel a szabályokkal. Az Országgyűlés helyi önkormányzatokkal kapcsolatos, illetve a köztársasági elnök területszervezési feladat- és hatáskörei megőrzött értékek, szintén nem tartalmaznak változásokat a hatályos önkormányzati törvényhez képest. Előrelépés azonban, hogy az eddig eltérő eljárási határidők egységesítésre kerültek. A társadalmi változásokra, a jövő terület- és településfejlesztési, a közszolgáltatás korszerűsítési céljaira figyelemmel a törvény az önálló község alakítása feltételeként előírja, hogy az elkülönült településrész lakosságszáma a kezdeményezést megelőző tíz évben folyamatosan növekedjen. Várossá nyilvánítás kapcsán a városi címre az a legalább ötezer helyi állandó lakosú, a valós térségi szerepet betöltő település pályázhat eséllyel, amelynek fejlettsége eléri az átlagos városi szintet.

Tisztelt Országgyűlés! Az előbbiekben ismertetett, a rendszer megújítását meghatározó elvek figyelembevételével egy kicsit részletesebben szeretném megvizsgálni a törvényjavaslat néhány súlyponti elemét.

Az új szabályozás az alaptörvényben foglalt követelmény érvényesítése céljából olyan etikai és jogi értékeket emel az alapelvi rendelkezések szintjére, mint az öngondoskodás, az önfenntartó képesség erősítése, az együttműködés, a rendeltetésszerű joggyakorlás kötelezettsége, a joggal való visszaélés tilalma.

Az öngondoskodás, önfenntartás igénye két irányban is megjelenik. Egyrészt az önkormányzat és a központi források viszonyrendszerében, másrészt az állampolgár és az önkormányzat viszonyában. A nemzeti erőforrások helyi mozgósításával érvényre jut az öngondoskodás polgári alapelve, erősödik a települések önfenntartó képessége.

A demokrácia legitimációs bázisának szélesítését szolgálják azok a rendelkezések, amelyek arra kötelezik a helyi önkormányzatot, hogy feladatai ellátása során támogassa a lakosság önszerveződő közösségeit, működjön együtt e közösségekkel, és biztosítsa a helyi közügyekben való széles körű állampolgári részvételt. A képviselő-testület felelőssége, hogy biztosítsa e követelmények teljesítésének szervezeti, személyi, tárgyi és anyagi feltételeit.

A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A helyi önkormányzatnak törvény állapíthat meg kötelező feladat- és hatáskört, amelynek ellátásához egyidejűleg biztosítani kell az arányos költségvetési, illetve más vagyoni támogatást. A szabályozás hangsúlyos eleme az önkormányzati feladat- és hatáskörök telepítési elveinek meghatározása, kötelező feladat- és hatáskört differenciáltan, a helyi önkormányzatok eltérő adottságaira, gazdasági teljesítőképességére, lakosságszámára figyelemmel kell megállapítani.

A törvényjavaslat arról rendelkezik, hogy a községnek, a városnak, a járásszékhely városnak, a megyei városnak, a fővárosnak és kerületeinek, valamint a megyei önkormányzatnak egymástól eltérő feladat- és hatáskörei lehetnek. Az ágazati jogszabályokban meg kell határozni a feladat- és hatáskörellátás minimális szakmai, személyi, tárgyi és gazdasági feltételeit, valamint annak módját.

(8.30)

A törvényjavaslat rögzíti a helyi önkormányzat ellátandó feladatait. A vonatkozó felsorolás nem tételes feladat- és hatáskör-telepítést jelent, ez az ágazati törvények feladata lesz majd.

Az önkormányzati rendszer átalakítása nem nélkülözheti az államigazgatási feladatok átstrukturálását sem, fontos kiindulópont, hogy a hatósági feladatok ellátásában az állami szervek a jövőben nagyobb szerepet vállaljanak. A jelenlegi önkormányzati intézményrendszeren belül ellátott államigazgatási feladatok döntő többsége a jövőben a járási kormányhivatalokhoz fog kerülni. Garanciális szabály, hogy a törvényben meghatározott államigazgatási feladat, hatósági hatáskör megállapításával egyidejűleg a központi költségvetésben biztosítani kell az ellátásukhoz szükséges anyagi forrásokat.

Az állami és önkormányzati feladatok újraszabályozása kapcsán külön is kiemelést érdemel, hogy az eddig kötelező önkormányzati feladatként megjelenő alapfokú oktatást a jövőben fő szabály szerint az állam látja majd el. Az egészségügy köréből az alapellátás körébe tartozó feladatok ellátása marad az önkormányzatoké, a járó- és fekvőbeteg-ellátás állami feladat lesz.

A javaslat új települési önkormányzati kategóriát is nevesít: járásszékhely városi önkormányzat elnevezéssel 2013. január 1-jétől az itt működő járási hivatal látja majd el az államigazgatási feladatok döntő többségét. A megyei jogú város kategóriát a megyei város elnevezés váltja fel, amely olyan települési önkormányzat, amely azokat a közszolgáltatásokat is biztosítja, amelyek saját területén túl a megye egészére vagy egy részére terjednek ki.

A törvényjavaslat a főváros és kerületei kapcsán - hasonlóan a jelenlegihez - kétszintű önkormányzati rendszert határoz meg, amely fővárosi és kerületi szintű települési önkormányzatokból áll. Ugyanakkor megalapozza a hatékonyabb feladatelosztást, valamint a jelenleginél gazdaságosabb és fenntarthatóbb működést.

A fővárosi képviselő-testület a főváros egészét érintő települési önkormányzati feladatokat, továbbá mindazokat a terület- és településfejlesztési, valamint területrendezési és településüzemeltetési feladatokat látja el, amelyek a főváros egészét érintik, vagy amelyek a fővárosnak az országban betöltött különleges szerepköréhez kapcsolódnak.

A fővárosi kerületi önkormányzatok önállóan gyakorolják a települési önkormányzatokat megillető valamennyi feladat- és hatáskört, amit a törvény nem utal a Fővárosi Önkormányzat kizárólagos feladat- és hatáskörébe.

A helyi adó bevezetésére és működtetésére a törvényjavaslatban rögzített feladatellátás alapján a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat is jogosult azzal, hogy a részletes szabályokat külön törvény fogja tartalmazni.

Új szabályokra tesz javaslatot az infrastruktúrák és a parkolási rendszer üzemeltetésére.

A tervezet a megyei önkormányzatok feladat- és hatáskörének jelentős átalakítását irányozza elő azáltal, hogy a megyei önkormányzat kötelező feladataként a területfejlesztést és a területrendezést határozza meg. Ezeket a feladatokat a megye teljes döntési kompetenciával és az ezekből fakadó, ezekhez kapcsolódó részfeladatok lebonyolításának szervezésével, a koordinációs és szervezési tevékenységekkel együtt végezné.

A megyei önkormányzat jelenlegi egészségügyi, szociális, oktatási, kulturális, intézményfenntartói feladatai 2012. január 1-jétől átkerülnek az államhoz.

Tisztelt Országgyűlés! Néhány gondolatot szeretnék mondani az önkormányzati közös hivatalokról. Úgy gondoljuk, hogy ezen a területen is fontos az előrelépés. A jelenlegi közös polgármesteri hivatalként működő körjegyzőségek száma a pozitív és negatív ösztönzők hatására folyamatosan bővült. A továbbiakban azonban számolni kell azzal, hogy az önkormányzati rendszer megújításának eredményeként drasztikusan csökkenő feladatkataszter miatt további ésszerűsítésre, erőforrás-koncentrációra lesz szükség. A javaslat szerint az önkormányzat működésével, valamint a polgármester és jegyző hatáskörébe utalt ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására a képviselő-testület önkormányzati hivatalt vagy közös önkormányzati hivatalt hozhat létre. A hivatal működési költségét az állam az adott évi központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékben és a hivatal által ellátott feladataikkal arányban finanszírozza.

Közös önkormányzati hivatalt hoznak létre azok a járáson belüli települési önkormányzatok, amelyek közigazgatási területét legfeljebb egy település közigazgatási területe választja el egymástól, és a települések lakosságszáma nem haladja meg a kétezer főt. A közös hivatalhoz tartozó települések összlakosságszáma legalább kétezer fő vagy a közös hivatalhoz tartozó települések száma legalább hét.

Minden érintett településen biztosítani kell az igazgatási munka folyamatos ellátásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Az új struktúra keretében minden, a közös hivatalhoz tartozó településen biztosítva lesz az ügyfélfogadás, amit egy modern informatikai hálózat fog segíteni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvény fő célkitűzése a költségvetési téren a működési hiány megszüntetése. Ennek érdekében rögzítettük a helyi önkormányzatok által kötelezően ellátandó, törvényben meghatározott feladatok ellátására biztosított források fedezetére szolgáló feladatalapú támogatási rendszert. A feladatfinanszírozási rendszerben az Országgyűlés a helyi önkormányzat kötelezően ellátandó feladataihoz jogszabályokban meghatározott közszolgáltatási szintnek megfelelő támogatást biztosít, a helyi önkormányzatot megillető működési célú bevételek és a takarékossági szempontok figyelembevételével.

Meghatározó jelentősége van az önkormányzatok gazdálkodásában az önkormányzat saját bevételeinek, amelyet a települési önkormányzat által kivethető adók jelentenek.

A feladatalapú támogatást a helyi önkormányzat kizárólag a kötelezően ellátandó feladatainak kiadásaira fordíthatja. Az ettől eltérő felhasználás esetében a helyi önkormányzat köteles a támogatás összegét - külön jogszabályban meghatározott kamatokkal terhelve - a központi költségvetés részére visszafizetni. Az önként vállalt, az állam által prioritásként kezelt feladatok finanszírozására az állam támogatást biztosíthat az önkormányzatoknak. Kivételes esetekben, jogszabályban meghatározott módon a helyi önkormányzat működőképessége megőrzése érdekében kiegészítő támogatás is adható.

Az önkormányzati gazdálkodás önállóságának megőrzése mellett lehetőséget kell teremteni a helyhatóságok gazdálkodásának hatékony és célszerűbb állami szintű ellenőrzésére.

Új alapokra kerülnek a helyi önkormányzatok kötelezettségvállalására vonatkozó szabályok. Az alaptörvény 34. cikk (5) bekezdése is rögzíti, hogy a törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzati törvényben meghatározott mértékű kölcsön felvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a kormány hozzájárulásához kötheti. Ennek megfelelően a helyi önkormányzat adósságot keletkeztető kötelezettségvállalást kizárólag a kormány engedélyével tehet. A kötelezettségvállalás mértéke éves szinten a saját bevételeinek 50 százalékát nem haladhatja meg. Ez alól kivételt képeznek az európai uniós fejlesztési támogatások megelőlegezésére szolgáló hitelek, a kormány kezességvállalásával biztosított kötelezettség vállalások, költségvetési éven belüli működési célú hitel, illetve a reorganizációs hitelek.

Tisztelt Ház! Tisztelt Országgyűlés! Külön fejezetben kerül szabályozásra a törvényességi ellenőrzést felváltó felügyeleti rendszer. A javaslat széles körű lehetőséget biztosít a fővárosi és megyei kormányhivatal számára az önkormányzati döntések, az önkormányzati szervezet és működés, valamint a feladatellátási kötelezettségek törvényességi felügyeletére. Ez a nyugat-európai önkormányzati rendszerekben egyáltalán nem egyedi felügyeleti eljárás azt a célt szolgálja, hogy a törvények adta kereteket az önkormányzatoknak is maradéktalanul be kell tartania.

(8.40)

Végül engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a hatálybalépés kérdéseiről. Az új törvény hatálybalépése több ütemben történik.

A főbb hatályba léptető rendelkezések a következők: 2012. január 1-jén lépnek hatályba a kötelezettségvállalással és a törvényességi felügyelettel kapcsolatos rendelkezések. 2013. január 1-jén lépnek hatályba a helyi önkormányzat általános szabályaira, a feladat- és hatáskörökre vonatkozó szabályok, a települési önkormányzatra, a fővárosra és kerületeire, a közös hivatalra, a társulásra, a területszervezésre, a gazdasági kérdésekre vonatkozó szabályok. A 2014. évi önkormányzati választásokat követő napon lépnek hatályba a helyi önkormányzati képviselőkre, az összeférhetetlenségi, a méltatlansági és a vagyonnyilatkozat-tételi eljárásra vonatkozó szabályok, a polgármesteri tisztség megszűnésére vonatkozó és a tisztséggel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok.

Tisztelt Országgyűlés! Mint a bevezetőben említettem, az elmúlt több mint 20 év tapasztalatainak elemző értékelése után a politikai feltételek optimális alakulásának is köszönhetően az elmúlt egy esztendőben felgyorsulhatott a mára végső döntés előtti állapotba került, megújulást lehetővé tevő jogalkotási folyamat. Az elfogadott alaptörvény eszmei bázisán, a kormány által meghatározott menetrend szerint elvégeztük az előkészítő munkát, amelyben támaszkodhattunk a szakmai-tudományos műhelyek, az önkormányzati érdekszövetségek segítőkész javaslataira, amelyet ismételten megköszönök. Ennek a munkának a terméke most itt fekszik önök előtt.

Arra kérem önöket, hogy hozzászólásaikkal, módosító javaslataikkal segítsék a törvény rendeltetésének minél tökéletesebb beteljesülését. Kérem, támogassák Magyarország megújulását, kérem, támogassák az ezt szolgáló új önkormányzati törvény tervezetét.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu