DR. NYIKOS LÁSZLÓ (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Kedves Államtitkár Úr! Örülök, hogy itt van, mert már féltem, hogy ki fog menni közben, mert leginkább neki adresszálnám a gondolataimat. De mielőtt ezt megteszem, még reflektálnék Bebes István képviselőtársam egy korábbi kétpercesére, nem a legutolsóra, az utolsó előttire, mert több is volt, amelyben azt mondta a képviselő úr, hogy nem kellett volna ennek a témának nagyobb időkeretet keríteni, mert hiszen már nincs itt igazi mondanivaló, ismételgetjük egymást, visszatérünk ugyanahhoz a témakörhöz. Én most cáfolni szeretném, és olyan üggyel foglalkozom, amely nem került még szóba, de nagyon fontosnak tartom - remélem, önök is -, mégpedig azt a hiányosságot szeretném itt a kormány szemére vetni, a belügyi kormányzat szemére vetni, Tállai képviselő úrnak is a szemére vetni, hogy nem találtam ebben az előterjesztésben azt az intellektuális színvonalat, ami úgy felspannolná az embernek az érdeklődését. És azt kell mondanom, államtitkár úr, ne haragudjon, hogy vajúdtak a hegyek, és egeret szültek. Annyira gyenge egyik-másik pontján ez a törvényjavaslat, hogy ha csak azt a blokkot nézem, amelyet majd most ki fogok fejteni röviden, ha azt a blokkot nézem, akkor sem lehetett volna ezt az elaborátumot idehozni vitára, mert annyira kiérleletlen.

Ezek után miről van szó? A helyi önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzéséről, gazdálkodásáról és ellenőrzéséről. Itt az államháztartás helyi szintjéről beszélünk, ahol összesen 3000 ezer milliárd forintnál is több van az éves költségvetésben, és a könyv szerinti értéke mintegy 10 000 milliárd forintnyi vagyon, inkluzíve törzsvagyon és gazdálkodói vagyon. Nincs megnyugtatóan szabályozva ennek a hatalmas összegnek sem a belső, sem a külső ellenőrzése. A pénzügyi ellenőrzés a nézőponttól függően lehet belső, lehet külső, másképpen is lehet szeletelni, de most ebből a szempontból mondom, hogy egyik sincs a helyére téve. Nem is tudom, melyikkel kezdjem, melyik a nagyobb probléma, talán a belsőről néhány dolgot hadd mondjak!

A tisztelt belügyi kormányzat azzal sincs tisztában szakmailag, hogy egy angolszász ellenőrzési szisztémát, jelesül a sztenderdeket vagy a szakmai normákat, ahogy az egyik minisztériumi honlap nevezi, sztenderdekkel akarja szabályozni a belső ellenőrzést, a másik oldalon pedig azt mondja, hogy jogszabályt fog majd készíteni róla. Tisztelettel kérem, ez két különböző kultúra. A sztenderd nem jogszabály, az a szokásjogon alapuló ajánlás, amit vagy betart valaki, vagy nem. A jogszabály, amire a magyar törvényi szabályozás és a magyar jogalkotási gyakorlat épül, a jogi normákat használja. Az egyik helyen azt mondja, hogy külön jogszabály fogja majd tartalmazni a belső ellenőrzésre vonatkozó előírásokat, ajánlást, a másik oldalon meg sztenderdekről beszél. Ez csak egy példa, de mondhatnék természetesen többet is, csak az alapvető problémám a külső ellenőrzés, a független ellenőrzés, mert ott egy teljes tanácstalanságot látok az előterjesztő részéről.

Én nem tudom, államtitkár úr, önök nézegették-e a valamikori magyar szabályokat. Egy rendkívül gazdag szabályozása volt ennek a területnek a XIX. század végén, a községekről szóló 1886. évi 22. törvénycikk. Ez egy rendkívül alaposan kidolgozott - eleinknek még volt ideje, nem rohantak, mint az őrültek, mint mi, a törvényhozással -, szép, veretes magyar mondatokkal megalkotott törvény volt. Megihlethette volna ez a törvény, hogyha megnézték volna, a mostani javaslatukat is, mert ennek a színvonalát sem üti meg az, amit idehoztak önök elénk.

Mi a helyzet jelenleg a helyi önkormányzatok külső ellenőrzésével? Elvileg van egy háromcsatornás rendszer, de egyik sem működik. Van egyszer az Állami Számvevőszék, amiről tetszettek alkotni egy olyan rossz törvényt, hogy - szégyellem kimondani - Európa leggyengébb számvevőszéki törvényét alkották meg itt egy puccsal tavaly nyáron. Írtak is róla, meg nem is, a Számvevőszéknek óriási hatásköre van, a feladata tulajdonképpen nulla, mármint számon kérhető feladata. A lényeg az, hogy megkérdeztem Domokos elnök úrtól, hogy ő a 3200 helyi önkormányzatnak a zárszámadásával kapcsolatban kívánja-e elvégezni a pénzügyi ellenőrzést. Közölte, hogy nem - megteheti, 7 milliárd forintért még ezt is megcsinálni, az valójában túlzott elvárás lenne. Tehát a Számvevőszék ezzel nem foglalkozik. Néhány önkormányzatnál, mint tudjuk, jelenleg még van könyvvizsgáló - a törvény kötelezi a könyvvizsgáló megbízását -, mintegy 900 körüli ilyen önkormányzat van, és utána azt sejteti az önök előterjesztése, hogy majd a Kincstár csinál valamit, tehát majd megoldja a másik minisztérium ezt a hiányzó külső ellenőrzést.

Kérem tisztelettel, a Kincstárnak a szerepe nem a pénzügyi ellenőrzés abban az értelemben, mint amit a könyvvizsgáló végez, vagy amit a Számvevőszék végezhetne, mert a Kincstár ennek a 3600 milliárd forintnyi vagy 3500 milliárd forintnyi összegnek csak azt a részét ellenőrzi szabályszerűségi szempontból, ami a központi költségvetésből áramlik ki a helyi önkormányzatokhoz. Valóban, ezt a Kincstár megnézi, méghozzá előzetesen is, és utólagosan is ellenőrizheti, de ez tulajdonképpen nem a teljes vagyon, nem a mérleg, a könyvviteli mérleg, a pénzforgalmi kimutatás és a maradvány auditálása. Tehát auditálás nincs.

Önök semmiféle választ nem adtak arra, hogy hogyan fog megtörténni a jövőben a 3200 helyi önkormányzat pénzügyi beszámolója, zárszámadásának az auditálása, sőt azt is kivették a rendszerből, ami még benne van. Ma még benne van ez a 900 önkormányzatra kiterjedő könyvvizsgálat - ebben már az sincs benne. (Tállai András: Visszajön! Visszajön!) Ez egy teljes szakmai felelőtlenség, tisztelettel jelentem, hogy a helyi önkormányzatok mint az államháztartás alrendszeréből egyszerűen kivették a független külső ellenőrzést. Ilyen egész Európában nincs. Ausztriában például a 20 ezer főnél nagyobb lélekszámú városok zárszámadását a számvevőszék ellenőrzi, a többit pedig a tartományi kormányok.

Az én javaslatom az, tisztelt államtitkár úr, hogy a belügyi kormányzat vagy az önkormányzatokért felelős minisztérium szíveskedjék gondoskodni arról, hogy minden olyan magyar helyi önkormányzatnak a pénzügyi beszámolója fölött legyen független pénzügyi ellenőrzés, amely pénzügyi beszámolót készít, mert ez abszolút nincs megoldva. Közpénzek nem maradhatnak ellenőrizetlenül, ez egy alapszabály, gondolom, ezen nem vitatkozunk, és különösképpen azokat a vagyonmozgásokat is független ellenőrnek kellene felügyelnie, amelyekre most itt sor kerül a megyei önkormányzatok és a központi költségvetés, az állam között. Az a fajta könyvvizsgálat, ami eddig történt, az sem volt jó, de legalább valami volt, mert eddig a képviselő-testület megbízta a könyvvizsgálót azzal, hogy nézze meg a zárszámadást, de ő nem független szegény, mert hiszen a megbízója a testület vagy a polgármester, és azért azt tudjuk, hogy aki a megbízó, azzal szemben azért nem annyira rigorózus a könyvvizsgáló, akármilyen spártai jellemű is esetleg.

(22.20)

Tehát a dolognak az a lényege, hogy nincs megoldva ez a fontos probléma, a belső ellenőrzés sincs megoldva, a külső végképp nincs megoldva, és ezért aztán egy ilyen hevenyészett törvényjavaslatot, amelynél elszakadt a film, amikor odaértek, hogy külső, független pénzügyi ellenőrzés, nem lehet támogatni.

Befejezésül még annyit szeretnék a figyelmükbe ajánlani, hogy kétféle ellenőrzés van. Az egyik a szabályszerűség, amit a Kincstár részben megcsinál, a másik, amiről szintén szó sem esett, és ezért lett volna jó hosszabb időt beszélni erről, azoknak az alapfunkcióknak az ellátását is függetlenül megítélni kívülről, hogy milyen színvonalon látják el a különböző helyi önkormányzatok azokat a feladatokat, a bölcsőtől a sírig, amelyek végigkísérik az életünket, ezeket összehasonlítani.

Vannak olyan vizsgálati technikák, módszerek, eljárások, de főleg a szemlélet, tőlünk nyugatra, a Lajtán túl, ahol összehasonlíthatóvá teszik a különböző típusú önkormányzatok teljesítményét. Állítom, hogy az emberek erre kíváncsiak, hogy milyen színvonalú az útkarbantartás, a közvilágítás, a temetők rendbetétele, a szociális ellátás, az egészségügyi ellátás, et cetera, mindaz a sok feladat, amit a törvény az önkormányzatoknak előír, ezeket milyen színvonalon látják el. Össze lehetne hasonlítani a különböző típusú településeket, és ebből lehetne tanulni, egymástól tanuljanak a polgármesterek, a jegyzők, a falusi elöljáróság, mert abból lehet a legtöbbet tanulni.

Akkor nemcsak a szankcionálás és nemcsak a félelmet keltő külső ellenőrzés lebegne a fejük fölött, hanem az is, hogy tanulhatnak egymástól, és tanácsokat kérhetnének egymástól a különböző problémák megoldása kapcsán. (Mágori Józsefné: Ezt csinálják!)

Tehát végül is ez mind hiányzik a törvényjavaslatból, és enélkül nem szabad elfogadni. Tehát ez egy szégyenteljes törvény lesz, ha ez a terület üresen fog maradni benne.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu