GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. A 4. ajánlási pontban az eredeti törvényszöveg korrekciója lenne, az úgy szól, hogy a törvény hatálya a munkáltatóra, munkavállalóra, munkáltatói érdek-képviseleti szervre, üzemi tanácsra, valamint a szakszervezetre terjed ki. Véleményünk szerint ennek a törvénynek a hatálya az érdekegyezés rendszerére is ki kell hogy terjedjen.

Tehát nekünk ez a véleményünk, és azért van ez az úgymond jogilag más típusú megfogalmazás, hogy szélesíthető legyen ez a kör. Ugyanis a szakszervezetek legnagyobb szívfájdalma az, hogy ez az érdekegyeztetési rendszer teljesen megszűnt. Tehát van helyette valami, ami inkább egy tájékoztatásról szól, és ott a jelenlévők tudomásul veszik, amit nekik a munkaügyi miniszter vagy akár a pénzügyminiszter elmond, és semmi beleszólásuk például abba, hogy mennyi legyen a minimálbér.

Ez a legnagyobb probléma, hogy eddig ez nagyon kemény és sokszor éjszakákba nyúló tárgyalásokon kialkudott dolog volt, amiről a végén valahol nyilván teljesen távolról indulva, de az érdekelt felek megegyeztek. Ha ezeket a jogviszonyokat, ennek az érdekegyeztetésnek a rendszerét nem próbálja ez a törvény kezelni, vagy úgy kezeli, ahogyan jelenleg kezeli, akkor nagyon-nagyon súlyos problémát fog okozni, hiszen el fogja billenteni valamelyik irányba a történetet.

Most úgy tűnik, hogy a kormány azért, mert hibázott tavaly, amikor csinált egy adórendszert, megpróbálja ezt erőből átnyomni, és egy olyan minimálbérrendszert kialakítani, ami természetesen senkinek nem jó; nem jó a munkavállalónak sem, mert egy fillérrel több fizetése attól nem lesz, hogy húsz százalékkal nő a bruttó bére, a munkaadókat pedig teljesen tönkreteszi. Tehát magyarul ez mindenképpen hiányzik ebből a pontból, és ezért jobb az a megfogalmazás, amit a képviselőtársaim benyújtottak magára a törvény hatályára vonatkozóan.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu