DR. VADAI ÁGNES (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A Demokratikus Koalíció nevében szeretném kifejteni az álláspontunkat erről a törvényjavaslatról. Azzal szeretném kezdeni, hogy államtitkár úr születésnapja ellenére - amihez szívből gratulálok és további jó egészséget kívánok neki - nem tudok kíméletes lenni. Önök kormányra kerülésük óta a hadsereget leépítették, ami meg megmaradt, azt tönkretették, amire pedig azt mondták, hogy építették, azt virtuálisan építették. Ami a jogalkotási folyamatot illeti, az pedig egyértelműen egy fércmunka, ezt nyugodtan mondhatom. Többen fölhívták már a figyelmet az átnevezések kapcsán.

Nézzük meg az új javaslatot! Talán szerencsésebb lett volna, ha egy átfogó keretbe foglalt új Hjt.-t terjeszt az Országgyűlés elé a kormány - erre lett volna ideje is és lehetősége is -, mint hogy ilyen módosításokkal hajtja végre az átalakítást. Azért sem jó, hogy most már egy éven belül a második módosítás van előttünk, mert ez egy jogállási törvény, amely a katonák alapvető életét határozza meg. Egyébként amikor ellenzékben voltak, akkor képviselőtársaim mindig kritizáltak bennünket azért, hogy Hjt.-módosítást hoztunk be a Ház elé, még akkor is, ha az konkrétan növelte a katonák jövedelmét és jobbá tette az életüket, ami erről az átfogó módosításról nem nagyon mondható el.

Éppen ennek az összevissza való módosításnak a következménye az, hogy elég sok ellentmondás van már az értelmező rendelkezésekben is. Kifejezetten örültem, amikor azt láttam, hogy az eredeti Hjt. 2. §-át kezdi el módosítani ez a törvény. Gondoltam, hogy az értelmező rendelkezések kapcsán végre választ kapok arra a kérdésre, amit több hete próbálok megtudni - e Ház falai között és egyéb formában is -, hogy tessék már nekem definiálni az önkéntes védelmi tartalékost, az önkéntes műveleti tartalékost meg a potenciális hadkötelezettet, mert ezt nem nagyon sikerült az elmúlt időszakban sem a honvédelmi törvényben, se ebben a törvényben világossá tenni. Azt sikerült megmondani, hogy ezeknek az embereknek mi lesz a feladatuk, de hogy ezek konkrétan kicsodák, az sem a honvédelmi törvényben nincs benne, pontosabban ahogy a honvédelmi törvényben például a potenciális hadkötelezett szerepel, az teljesen ellentmond annak, amit Simicskó államtitkár úr múlt héten az általános vitában elmondott a honvédelmi nyilvántartással kapcsolatos törvényjavaslat vitája során. Tehát azt gondoltam, ha elindul az értelmező vita, akkor egy kicsit okosabbak leszünk és világosan fogjuk látni, hogy pontosan kikre gondolnak a honvédelmi törvényben vagy a jogállási törvényben, de ezt a problémát nem sikerült megoldani.

Aztán rögtön utána következett az, hogy éppen ezeknél az értelmező rendelkezéseknél hatályon kívül helyezték a 2. § (22) bekezdését, ahova az érdek-képviseleti szerv definíciója került. Egy probléma van, államtitkár úr, hogy az itt szereplő vezénylés meg egyszerűen kikerült a Hjt.-ből, miközben egyébként a későbbiek folyamán vezénylésről is szól a törvényjavaslat.

(16.00)

Tehát azt látjuk, hogy már rögtön a 2. §-nál, amely azért nem bonyolult, mert végül is csak definiálni kell, tehát még magasabb szintű jogszabályokat és feladatokat nem kellett meghatározni, már itt probléma akadt. Őszintén szólva azt gondolom, hogy egyébként nem a Honvédelmi Minisztériumban ülő, azt hiszem, általánosan ismert jó képességű jogászoknak a problémája ez, hanem sokkal inkább annak az összevissza jogalkotásnak és a hadsereggel ily módon való bánásmódnak a következménye, hogy a honvédelmi törvény nincs összhangban a most beterjesztett Hjt.-vel, és semmiképpen sincsen összhangban azzal a törvényjavaslattal, amelynek az általános vitáját a múlt héten kezdtük meg.

Arról már beszélt több képviselőtársam is, hogy nyilvánvalóan az érdekvédelem a Magyar Honvédségen belül nagyjában-egészében felszámolódik, abban a formájában, ahol a korábbi Hjt. szerint a honvédség és az érdek-képviseleti szervek jóhiszeműen, tisztességesen és kölcsönösen együttműködve voltak kötelesek eljárni, nagyjából megszűnik. Juhász képviselőtársam szerintem helyesen rátapintott a lényegre: nyilvánvalóan személyesen sértve érzik magukat a politikai vezetők azért, hogyha egyébként a különböző szakszervezetek és érdek-képviseleti szervek a honvédelmi tárcánál kifejezik álláspontjukat, és ezt találták a legjobb módszernek, hogy valamilyen módon egyébként megszabaduljanak tőlük. Egyébként ez nem egy - hogy mondjam - különös jogszabály, a holnapi napon látni fogjuk, hogy a rendőrségnél pontosan ugyanez történik, ott még egy ilyen Mussolini-féle korporatív kart is létre kívánnak hozni.

Ami az elnevezést illeti, hogy egyébként a tiszthelyettesből altiszt lesz, őszintén szólva ezzel természetesen nem értek egyet, és azt gondolom, hogy igenis kell ebben az ügyben valamiféle beszélgetést folytatni és kell ebben konszenzusra jutni, mert éppen az államtitkár úr az, aki nagyon helyesen mindig elmondja, hogy a honvédelem nemzeti ügy, és én azt gondolom, hogy a nemzetbe az is beletartozik, aki nem tud azonosulni azzal a történelmi korszakkal, amely éppen ezt a nevet tükrözi vissza. Énszerintem semmi baj nem volt a "tiszthelyettes" kifejezéssel, de őszintén szólva, hogyha mindenképpen ragaszkodnak ehhez a kifejezéshez, akkor javasolnám egyébként, hogy vigyék már végig a törvényjavaslaton vagy vezessék át, mert van olyan hely most, ahol egyébként a tiszthelyettes szerepel, van olyan hely, ahol az altiszt. Legalább ebben legyenek szívesek konzisztensek lenni.

Ahogy jeleztem a törvényjavaslat kapcsán, nagyon részletesen foglalkoznak újfent a tartalékos rendszerrel, meghatározzák egyébként, hogy milyen szolgálati viszony létesíthető, és ez az új lehetőség, ez a címzetes önkéntes tartalékos, ez meg, azt gondolom, hogy a virtualitásnak igazán a netovábbja. Azt eddig is elmondtuk e Ház falai között, és őszintén szólva egyszerűen nem értem, hogy önök csukott szemmel járnak, és nem veszik észre, hogy ma az önkéntes tartalékosok, akik önkéntes védelmi tartalékosokként kerültek definiálásra, azok az emberek nem mások, mint a korábbi őrző-védő cégek alkalmazottai beöltöztetve 2000M mintájú egyenruhába és átesve egy gyorstalpaló tanfolyamon.

Én azt gondolom, hogyha ezen a virtuális úton megyünk tovább, akkor tényleg egy virtuális hadsereg lesz Magyarországon, hozzátéve, hogy a költségvetés elfogadása egyértelműen bizonyítja azt, hogy jövőre egyáltalán nem lesz pénz azokra a feladatokra, amelyeket alapból el kellene látni a Magyar Honvédségnek. Én támogattam, hiszen Simicskó államtitkár úr - akkor még képviselőként - többször beterjesztette az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozó javaslatát. Volt, amikor ezt leszavazták, de az államtitkár úrral, azt gondolom, hogy közösen egy jó megoldást sikerült kialakítani.

De könyörgöm, képviselőtársaim, az a valós önkéntes tartalékos rendszer, amiről mi beszéltünk és amit mi megálmodtunk, az köszönő viszonyban sincsen ezzel a virtuális bohóckodással, amit másfél éve művel immár Hende Csaba honvédelmi miniszter! Kiáll, és elmondja, hogy hatezer meg tízezer, a végén még százezer ember lesz itt katona, mert őszintén szólva, hogyha az összes 18 és 40 közötti magyar állampolgárságú, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező férfit besöpörjük ide az önkéntes tartalékos rendszerbe, akkor több milliós hadsereg lesz Magyarországon. De könyörgöm, képviselőtársaim, ennek semmi köze sincsen ahhoz az önkéntes tartalékos rendszerhez, amiről egyébként Simicskó államtitkár úr, korábban képviselőként, én azt gondolom, hogy beszélt, és beszéltünk itt a parlamentben is. Úgyhogy én nagyon szépen szeretném kérni, hogy ezt a fajta ámítást rendkívül gyorsan fejezzük be! Ez így nagyon jól hangzik, hogy milyen hiper-szuper önkéntes tartalékos rendszere van Magyarországnak, de ez konkrétan nincs így!

Szó esett nyilvánvalóan az önkéntes tartalékos rendszeren túl a méltatlansági eljárásról is. Engedjék meg mégis, hogy két dologról beszéljek még az időkeretben, és aztán, hogyha nem tudom befejezni, akkor természetesen újabb felszólalásra kérek lehetőséget.

Az első a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományára vonatkozó külön szabályok. Azt szerintem tisztázni kell, hogy lényegében mik azok a pontok, ahol eltérés van a korábbi fejezethez képest. Én őszintén szólva nem találtam meg, de nyilván az államtitkár úr majd segít nekem, és nyom egy kétperces felszólalást is, én nem találtam meg a pótlékok között azt a pótlékot, ami a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományának járt akciós szolgálati pótlékként. Én ezt nem találtam meg az új Hjt.-ben, de ha az államtitkár úr segít nekem megkeresni; ez a korábbi Hjt. vagy a jelenleg hatályos Hjt. 252. §-a, ez a XIX. fejezet, de ezt egy az egyben hatályon kívül helyezi az új jogszabály. Szeretném tudni, hogy ez az akciós szolgálati pótlék megmarad-e a katonai szolgálatoknál.

Ami az alapvető jogok korlátozását illeti, a korábbi vagy a jelenleg hatályos Hjt. is igen világossá tette egyébként, hogy nyilván, aki a titkosszolgálatoknál dolgozik, annak az alapvető jogai bizonyos szempontból korlátozottak. Én csak azt szeretném megtudni, képviselőtársaim, az államtitkár úrtól főleg, hogy ha külföldre utazik az állomány egy tagja, akkor az időponton és az útvonalon túl miért kell meghatározni az utazás célját, az útitársát, a külföldi tartózkodás helyét. Azt is szeretném megtudni, hogy miért kell a főigazgatónak írásban bejelentenie azt, hogy egyébként milyen változás állt be az életében, milyen egymillió forintot meghaladó forgalmi értékű ingatlana vagy ingósága van, amikor egyébként a "C" típusú nemzetbiztonsági ellenőrzésbe ezt be kell írni. Ezt miért kell belevenni a törvényjavaslatba, és miért kell ezt folyamatosan írásban jelenteni?

Azt is szeretném megtudni, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok állományának tagjai, akik létrehozhatnak érdek-képviseleti szervet, az rendben van, hogy nemzetközi szövetséghez nem csatlakozhatnak, azt nem tudom viszont, és nem látom az értelmét - vagy sejtem a politikai hátterét -, hogy hazai érdek-képviseleti szervezethez sem csatlakozhat majd a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok tagja.

Végül azt kell hogy mondjam, hogy a katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknál a szolgálati viszony létesítésének és fenntartásának feltételei részben a 246. § tekintetében igazán felháborító dolgokat fogalmaztak meg. A poligráfos vizsgálat kapcsán szeretném mondani, képviselőtársaim, akik a nemzetbiztonsági bizottságban ülnek, tudják, hogy ez egy visszatérő probléma volt, de még csak véletlenül sem ebben a formában, ahogyan ezt önök megfogalmazták. Nem nagyon értem, hogy ha valakit egyébként fel akarnak venni, akkor miért kell poligráfos eljárás alá venni vagy ez miért lehetőség. Külön törvény szerint belső biztonsági és bűnmegelőzési feladatoknál, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés végrehajtásakor is poligráfos vizsgálatot szeretnének. Képviselőtársaim, akik a nemzetbiztonsági bizottságban ültek, azok pontosan tudják, hogy ennek a javaslatnak az ott felmerült problémához aztán igazán semmi köze nincsen.

És akkor itt a végén szeretném elmondani a kedvencemet, mert a múlt héten nem kevés képviselő gondolta azt vagy fejezte is azt ki, hogy én talán nem vagyok teljesen magamnál. Az 54. §, a módosítás a következőt mondja ki, nevezetesen hogy a Hjt. 269. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki. Engedjék meg, hogy felolvassam az (1) bekezdést: "A sorkatonai szolgálat teljesítésével összefüggő balesetekkel, a sorkatonai szolgálattal összefüggésben kialakult vagy azzal összefüggésben súlyosbodott betegségekkel kapcsolatos kárigények elbírálására a sorkatonai szolgálatteljesítés alatt hatályos jogszabályokat kell alkalmazni."

(16.10)

Tisztelt Képviselőtársaim! Elárulnák nekem, hogy egyébként a kártérítési szabályokra vonatkozó fő szabályt miért kell beemelni ebbe a Hjt.-be, ha Magyarországon békeidőben jelenleg nincs sorkatonai szolgálat, az utolsó sorkatona pedig 2004. november 3-án, azaz több mint 7 évvel ezelőtt leszerelt? Elárulnák nekem, hogy ezt a szabályt miért kell ide beleírni? Csak nincs azzal összefüggésben, hogy a honvédelmi nyilvántartás tekintetében is a szolgálatteljesítés típusánál az önkéntes tartalékos, potenciális hadköteles mellett megjelenik az a szó, hogy "sorkatona"? Ugye, magyarázatot tud nekem adni államtitkár úr arra, hogy miért jelenik meg - immáron másodszorra - a "sorkatona" kifejezés egy törvényjavaslatban, amit a kormány terjeszt be?

Őszintén szólva, nem nagyon látom ennek értelmét. A kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat a Ptk. rögzíti, és eltelt 5 év; bőven eltelt 5 év, ami a kártérítést illeti. Nem nagyon értem, hogy hogyan kerül be ez a bekezdés ebbe az új Hjt.-be, miközben múlt héten több kormánypárti képviselő is azt bizonygatta, hogy ő mennyire és olyannyira elkötelezett, hogy ne legyen sorkatonai szolgálat, hogy már azt is letagadták, hogy valaha is támogatták a sorkatonai szolgálatot.

Tisztelt Elnök Úr! Mivel a normál felszólalásra rendelkezésre álló időm hamarosan lejár, ezért újra gombot fogok nyomni, hogy folytatni tudjam. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu