SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Országos Kisebbségi Önkormányzatok igen tisztelt Elnökei! - ha még kitartottak az elmúlt időszakban.

Engedjék meg, hogy egy idézettel kezdjem az expozét. "Ránk vár az a feladat, hogy hittel vállaljuk a ránk maradt munkát, hogy dicső halottainkból még nagyobb odaadást merítsünk az ügy iránt, amelyért ők mindent feláldoztak, hogy mi, az itt jelen lévők híve higgyük, hogy ez a nemzet Isten segedelmével újjáteremti a szabadságot." - Abraham Lincoln mondta ezt a mondatot. Azt szeretnénk, hogy az újjáteremtett szabadság mindannyiunk közös szabadsága legyen, ezt szolgálja a most beterjesztett új törvényjavaslat.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésnapján elfogadta Magyarország új alaptörvényét. Az alaptörvény mind preambulumában, a Nemzeti Hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az alaptörvény egyértelművé teszi, hogy Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja, az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti.

A 29. cikk szerint minden valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre, továbbá a nemzetiségek jogaira vonatkozó részletes szabályokat, valamint a helyi és országos önkormányzataik megválasztásának szabályait sarkalatos törvény határozza meg.

Az önök előtt lévő tervezet, a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény tervezete az alaptörvény 29. cikkében említett kötelezettségnek eleget téve kívánja meghatározni a nemzetiségek jogait, önkormányzataik választásának anyagi jogi szabályait, működésük, gazdálkodásuk részletes szabályait.

Meg kell említenem azt is, hogy az önök előtt lévő tervezet csak a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásának anyagi jogi szabályait tartalmazza, tehát számos felmerülő kérdésre nem ad választ. Ilyen kérdés lehet a névjegyzék nyilvánossága és vezetésének szabályai, a jogorvoslati eszközök, hogy csak a legfontosabbakat említsem. Ezeket a kérdéseket a választási eljárásról szóló törvény válaszolja majd meg.

Tisztelt Ház! A most önök előtt lévő törvénytervezet előkészítése során nem volt könnyű dolgunk. A nemzetiségek jogait szabályozó törvény tartalmának figyelemmel kell lennie a hazánkban élő 13 nemzetiség mindegyikének érdekeire, össze kell hangolnia a nemzetiségek eltérő helyzetéből fakadó, adott esetben egymással szembemenő igényeit is, és mindezt oly módon, hogy a jelen tervezettel szorosan összefüggő, önkormányzati, köznevelési, választójogi szabályozással is összhangban lévő szövegtervezet készüljön. Éppen ezért a tervezet kidolgozása során végtelen számú egyeztetést folytattunk. Azt követően, hogy 2010-ben társadalmi konzultáció keretében kérdeztük meg a nemzetiségi önkormányzatok és civil szervezetek, illetve szakértők véleményét arról, melyek azok a legfontosabb pontok, ahol indokoltnak látják a vonatkozó jogi szabályozás módosítását vagy hiányának pótlását, négy alkalommal találkoztunk az országos kisebbségi önkormányzatok elnökeivel, hogy a konzultáció nyomán elkészült tervezetek szövegjavaslatait megvitassuk velük. Szeretném kiemelni, hogy a nemzetiségi önkormányzatok aktívak voltak mind a véleményezésben, mind pedig az alternatív megoldások keresésében.

Ugyanakkor nem hallgathatok arról sem, hogy az egyeztetések során meglepetés volt számunkra, hogy egyes nemzetiségek országos önkormányzatainak vezetői olyan rendelkezéseket nyilvánítottak diszkriminatívvá, amelyek egyébiránt a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak országgyűlési biztosa kezdeményezésére azt kívánták szolgálni, hogy a nemzetiségi oktatás kizárólag a nemzetiséghez tartozók előtt álljon nyitva, kizárólag az ő nevelésüket, oktatásukat szolgálja. Ezzel együtt is hálásak vagyunk az önkormányzatok elnökeinek az együttműködésért, nekik is köszönhető, hogy a nemzetiségek jogairól szóló törvényjavaslat az alaptörvény elvárásának és a jogalkalmazói igényeknek megfelelően részletesen szabályozza a nemzetiségi jogokat, önkormányzataik működését.

A nemzetiségi önkormányzatokon túl az egyeztetésekbe bevontuk a közigazgatási szerveket, a Központi Statisztikai Hivatalt, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát, valamint az adatvédelmi biztost. Az utóbbitól nem kaptunk észrevételt, a másik három szervezet érdemben segítette munkánkat. Mondom ezt annak ellenére, hogy nem minden észrevételükkel, javaslatukkal értettünk egyet, illetve nem minden kezdeményezésüket tudtuk elfogadni, befogadni és megjeleníteni a jogszabálytervezetben.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Országgyűlés! A kormány három alapvető célt tűzött ki maga elé, amikor ennek a törvényjavaslatnak a koncepcióját összeállította. Egyrészt össze kívántuk foglalni a nemzetiségi jogok nemzetközi és hazai megvalósulásának tapasztalatait, és ezeket egy áttekinthetőbb struktúrába kívántuk rendezni.

A második célkitűzés a különböző ágazati törvényekben található anyagi jogi szabályok rendszerezése és összefoglalása, átláthatóvá tétele volt.

Harmadszor: olyan rendelkezéseket kívántunk bevezetni, amelyek segítségével megtisztítható a nemzetiségi közélet azoktól a nemkívánatos jelenségektől, amelyeket az elmúlt évek során etnobiznisz jelenségként ismertünk meg.

Az első cél megvalósítását szolgálja a preambulumban a nemzetiségi jogokat összegző, hazánk által elfogadott, aláírt, ratifikált és kihirdetett nemzetközi dokumentumok felsorolása, az egyéni és kollektív jogok alcímekbe rendezése, a médiával kapcsolatos nemzetiségi jogok, illetve állami kötelezettségek külön fejezetben történő megjelenítése.

(17.10)

A nemzetközi dokumentumok pontos felsorolása alkalmat nyújt annak bemutatására is, hogy Magyarország korábban is, és a mostani kormányzati időszakban különösen is aktív módon járult, illetve járul hozzá nemzetközi szinten is a nemzetiségi, illetve a nemzeti kisebbségi jogok megjelenítéséhez és tiszteletben tartásához.

A tervezet tartalmazza a nemzetiséghez tartozó személy és a nemzetiségi közösség meghatározását. Ebben az összefüggésben a nemzetiséghez tartozó személy meghatározása új elem, mivel a korábbi szabályozás ezzel a definícióval adós maradt. Az egyén kizárólagos joga a nemzetiséghez tartozás, a nemzetiségi önazonosság megvallása, ám a tervezet szerint a nemzetiségi jogok és kötelezettségek a nemzetiséghez tartozó egyént akkor illetik meg, ha identitását törvény vagy végrehajtására kiadott jogszabály által meghatározott módon kinyilvánítja. Tehát az elmúlt húsz év gyakorlatához képest nem szabad identitásválasztásról beszélnünk, hanem az identitás, a nemzetiségi önazonosság szabad vállalásáról és annak megvallásáról.

A törvénytervezet közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományok, a nemzetiségi nyelv, a kultúra megőrzését, ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Idetartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmények létrehozásának, átvételének és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.

A javaslat értelmében nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, cigány, román, illetve beás, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a realitások és történelmi folyamatok figyelembevételével új elemként az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.

Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatás tartalmát, azok megvalósulásának szabályait. Ezen belül rögzíti azt, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén történő ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.

A tervezet egyértelművé teszi a nemzetiségi oktatási és kulturális intézmények átvételének-átadásának szabályait, és rendezi az országos kisebbségi önkormányzatok intézményfenntartásának részleteit. Ahogyan azt már korábban említettem, a tervezetben új elemként jelenik meg a nemzetiségek médiában történő megjelenési jogának, illetve lehetőségének részletes szabályozása. A javaslat rögzíti az anyanyelvű információkhoz való hozzájutás jogát az írott és elektronikus sajtóban, amihez az állam támogatást nyújt. Rögzíti a közszolgálati médiaszolgáltató nemzetiségekkel kapcsolatos kötelezettségeit, valamint azt, hogy az állam milyen módon támogatja a nemzetiségi nyelvű, illetve a nemzetiségekről szóló műsorok, kiadványok készítését.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan a bevezetőben említettem, a Ház elé benyújtott törvénytervezet egyik kiemelt célja a nemzetiségi közélet megtisztítása a nemkívánatos jelenségektől. Tekintettel arra, hogy ezek szinte kizárólag a nemzetiségi választások, illetve a nemzetiségi önkormányzatok működése kapcsán fordulnak elő, nyilvánvaló, hogy a megoldásokat is ezen a területen kell keresni. Nem kívánom elhallgatni azt sem, hogy a legnagyobb ellenállásba is itt ütköztünk, illetve hogy a legtöbb vitát kiváltó rendelkezések is a közélet megtisztításához vezető lépések célszerű és indokolt voltáról folytak az előkészítés fázisában. A visszaéléseket azonban, mindannyian tudjuk, hogy meg kell szüntetni. Ezt kívánja a közélet tisztasága, de ezt kívánják maguk a nemzetiségi közösségek is, hiszen a hitelesség a tét. Nemzetiségi önkormányzat csak ott jöhet létre, ahol valóban létező, élő közösségek vannak. Véget kell vetnünk az etnobiznisznek, az elmúlt években megmutatkozó csalásoknak, visszaéléseknek.

A fentebb elmondottakkal összefüggésben külön is említésre méltó, hogy a tervezet a helyi nemzetiségi önkormányzati választások kiírásának feltételeként rögzíti, hogy általános nemzetiségi választásokat csak olyan településen lehet kiírni, ahol a népszámlálás során legalább 30 fő vallotta magát egy adott nemzetiséghez tartozónak, vagy jelezte másodlagos kötődését. Ezzel látjuk megvalósíthatónak azt a célt, hogy települési nemzetiségi önkormányzat csak ott jöjjön létre, ahol valóban létező, kimutatható közösség létezik, amelynek vannak olyan közös érdekei, amelyeket választott testületnek kell képviselnie. E rendelkezésnél konkrétan figyelembe vettük az egyik nemzetiségi országos önkormányzat elnökének kompromisszumos javaslatát.

A nemzetiségi választások tisztaságát hivatottak biztosítani az olyan rendelkezések, mint például hogy nemzetiségi jelölő szervezet csak közhasznú szervezet lehet, vagy az ajánlások gyűjtésének bevezetése, illetve a jelölti nyilatkozat szabályainak szigorítása. A nemzetiségi önkormányzati választásokon továbbra is kizárólag azok a választópolgárok vehetnek részt, akik lakóhelyükön szerepelnek a nemzetiségi választói névjegyzéken.

Új, a nemzetiségi választások tisztaságának szempontjából fontos eleme a tervezetnek a nemzetiségi névjegyzék nyilvános volta. A nyilvános és folyamatosan vezetett nemzetiségi névjegyzék megteremti az időközi választás lehetőségét a települési szinten is. Ahogyan azt már jeleztem, ezeket a szabályokat a választási eljárásról szóló törvény fogja majd tartalmazni. Az országos kisebbségi önkormányzatok kezdeményezésére a törvényjavaslat a nemzetiségi önkormányzati választásokat azok mindhárom szintjén közvetlenné és egyidejűvé teszi, időpontját pedig az általános önkormányzati választások időpontjával azonos napon állapítja meg.

Megfelelve egy évekkel ezelőtti országgyűlési határozatnak, a tervezet visszaállítja a nemzetiségi kedvezményes mandátum jogintézményét azokon a településeken, ahol a választók legalább 25 százaléka egyidejűleg szerepel a nemzetiségi névjegyzéken is. Azon települések pedig, amelyeken a választók több mint 51 százaléka szerepel a nemzetiségi névjegyzéken is, továbbá a megválasztott képviselők többsége indult nemzetiségi jelöltként is, a tervezet lehetővé teszi, hogy a megválasztott testület átalakuljon nemzetiségi települési önkormányzattá, amely ebben a formában így ellátja mind a települési, mind pedig a nemzetiségi önkormányzati feladatokat. Megyei nemzetiségi önkormányzatok az új tervezet szerint is kizárólag azokban a megyékben alakulhatnak, ahol legalább 10 településen került kitűzésre a települési nemzetiségi választás.

Az országos önkormányzat létrehozásának lehetőségét a tervezet meg kívánja teremteni valamennyi nemzetiségnek, függetlenül attól, van-e egyébként települési nemzetiségi önkormányzata. Ez azért nagyon fontos, mert az adott nemzetiség legalább országos szintű képviseletének, továbbá a kialakított, az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézményhálózat folyamatos működésének ez a garanciája. A nemzetiségi választáson választott képviselővel szemben azonban a hatályos szabályozásnál szigorúbb feltételekhez kötött a passzív választójog. Egyrészt csak a nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárságú választópolgár lehet jelölt a nemzetiségi önkormányzati választásokon, másrészt a korábbiakhoz képest új elemként nyilatkoznia kell arról, hogy a legutóbbi két általános nemzetiségi választás során más nemzetiség színeiben nem vállalt jelöltséget.

(17.20)

A nemzetiségi önkormányzatok önállóan gazdálkodó jogi személyként működnek a jövőben, így költségvetés-tervezésük és gazdálkodásuk áttekinthetővé, a jogorvoslati garanciák megjelenésével pedig törvényességi és pénzügyi-gazdasági ellenőrzésük is megoldottá válik. A települési nemzetiségi önkormányzat és a helyi önkormányzat jelenleg nem tisztán szabályozott kapcsolatát pontosabban, részletesebben szabályozza, és megteremti a szükséges jogorvoslati garanciákat is.

A kapcsolódó jogszabályokkal, illetve jogszabálytervezetekkel való összhangot biztosítják a tervezet végén felsorolt hatályba léptető rendelkezések, valamint a módosuló rendelkezések felsorolása. Bízom benne, hogy a leendő jogszabály-alkalmazók dolgát ezek nem megnehezítik, hanem megkönnyítik majd annak érdekében, hogy az új törvény hatálybalépésével megteremtsük a folyamatosságot a nemzetiségi jogok biztosítása területén.

Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Bízom benne, hogy az elhangzottak megerősítették azt, amit a bevezetőmben említettem, miszerint egy igen bonyolult nemzetiségi jogvédelmi rendszer áttekinthető szabályozását biztosítani szándékozó, logikusan felépített jogszabálytervezetet nyújtottunk be a tisztelt Ház elé. Tisztelettel kérem, hogy a benyújtott törvényjavaslatot megvitatni és azt követően pedig elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu