DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Tényleg az utolsó hozzászólásom lesz, viszont az európai uniós csatlakozással, illetve az Országgyűlés-kormány együttműködésével kapcsolatban azért mindenképpen szeretném azt jelezni, hogy mi mindenképpen egy olyan megoldás hívei vagyunk, amelyben az Országgyűlés hatáskörét lehetőség szerint minél nagyobbra növeljük, abban a körben, hogy a kormányt minél jobban tudja az Országgyűlés kontrollálni abban, hogy mit tesz az Európai Unión belül. Ezt azért tartjuk jónak, mert éppen házelnök úr is volt európai parlamenti képviselőként nagyon sokat küzdött azon, hogy ne legyen a magyar diplomácia szolgalelkű végrehajtója azoknak az európai uniós elvárásoknak és normáknak, amelyeket igen nagy számban termel az ottani gépezet, és sok esetben egy rosszul értelmezett, rosszul felfogott szervilitásból fakadóan túlteljesítjük sok-sok esetben az elvárásokat, olyanokat hajtunk végre, amiket nem kellene, olyanokat ígérünk meg, amiket nem kellene, és olyanokat nem harcolunk ki, amiket viszont kellene. Tehát jó, ha az Országgyűlésnek nagyobb rálátása van, mint adott esetben korábban.

Amire még itt utalnék a 129. pontban, a törvényjavaslat 160. §-ában, ez a bizonyos megfelelőségi vizsgálat vagy szubszidiaritási vizsgálat. Ez az új lehetőség, az Európai Unió Bíróságához lehet fordulni, ha az Európai Unió jogalkotási aktusa úgymond sérti a szubszidiaritás elvét. Ez nyilván egy jó intézmény, tehát növeli a ráhatást, a befolyásolás lehetőségét az Európai Unió jogalkotásának, amely azért eléggé távol került az emberektől, eléggé elszakadt a hús-vér európai emberek valós igényeitől. Itt most nyilván hosszan lehetne ecsetelni, hogy milyen abszurd irányba fordult a jogalkotás az Európai Unióban, sok esetben olyan dolgokat is szabályoznak, amiket nem kellene, és olyanokat, amiket viszont kellene, nem. Mondok egy példát.

A Székely Nemzeti Tanács két héttel ezelőtt, vasárnap tartott ülésén november 19-én Sepsiszentgyörgyön úgy döntött, hogy élni fog egy másik új eszközzel, az uniós polgári kezdeményezéssel, amelynek a célja az, hogy őshonos nemzeti közösségek számára alkosson az Európai Unió egy olyan jogszabályt, lehetőség szerint egyezményt vagy irányelvet vagy rendeletet vagy bármit, lehetőleg rendeletet, amely ezeknek a közösségeknek a sajátos jogállását védi, biztosítja, kiteljesíti számukra az önrendelkezési jogot, mert határozott álláspontja a Székely Nemzeti Tanácsnak is, de én is osztom ezt az álláspontot, hogy amennyiben kiteljesedettebb és erőteljesebb önrendelkezési jogokkal bíró közösségek alkotják régiónként, önálló régiókban - az Európai Unió területén jönnek létre ilyenek minél nagyobb számban, például Dél-Tirol, Katalónia, Baszkföld és Elzász, vagy sok ilyen régiót találunk Európában -, akkor egyszerűen az Európai Unió is erősebb lesz ettől, hogy az Európai Unió számára is jobb mindez. Tehát összeurópai érdek, hogy ezek a nemzeti közösségek ne megfosztva legyenek ezektől az alapvető jogoktól, úgy, mint például székelyek a jelenlegi Románia területén.

Tehát én összességében jónak tartom, hogy ilyen jogintézmények megjelentek az Európai Unióban, bár az egész Európai Unió intézményével szemben szkeptikusak vagyunk meg kritikusak vagyunk, és figyelemmel várjuk majd, hogy ez az új szubszidiaritási, kvázi előzetes bírósághoz fordulási lehetőség vajon milyen lehetőségekkel kecsegtet, és különösen izgalmas az, hogy ki kezdeményezheti a Magyar Országgyűlésben majd ezt, milyen szabályok mellett fog ez megtörténni. Mi nyilván mint az Európai Unió intézményét erőteljesen kritizáló szervezet, figyelemmel fogjuk kísérni ezt a jogalkotási folyamatot, és élni is fogunk vele akkor, amikor úgy érezzük, hogy a nemzeti érdekeinket sértő európai uniós jogalkotási aktus született. Ennek szellemében fogunk viszonyulni a törvényjavaslathoz.

Köszönöm a figyelmet.

Forrás: parlament.hu