DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az Országgyűlés 2011. április 18-ai ülésén elfogadta Magyarország Alaptörvényét.

Hazánk új alkotmánya 2012. január 1-jén lép hatályba. Az alaptörvénynek mint a magyar jogrendszer forrásának az elfogadása szükségszerűen vonja maga után valamennyi jogszabály áttekintését és az alaptörvényben foglaltakkal való összhangjának megteremtését.

A jogszabályoknak az alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg meg kell felelniük az új alkotmányos szabályoknak.

Az alaptörvény elfogadása és az alkotmányozó hatalom szándékai számos esetben megkövetelik, hogy az Országgyűlés mint törvényhozó hatalom az alaptörvény hatálybalépéséig új törvények megalkotásával váltsa fel azokat a hatályos jogszabályokat, amelyek a legfontosabb alkotmányos szerveket, intézményeket és legtöbbször az új alaptörvény szóhasználata alapján sarkalatosnak minősülő törvényben szabályozott tárgyköröket szabályozzák.

Ennek az átfogó jogalkotási folyamatnak az első lépései már megtörténtek, így például az Országgyűlés már a tavaszi ülésszakán elfogadta a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvényt és az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt. A még meg nem alkotott, kiemelkedő jelentőségű törvények elfogadása pedig a parlament mostani, őszi ülésszakán fog megtörténni.

Ez év végéig az Országgyűlés dönthet például a civil szervezetek működéséről és támogatásáról, a nemzetiségek jogairól, a helyi önkormányzatokról vagy az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvényjavaslatokról.

A fentieken kívül számos olyan változást hoz az elfogadott alaptörvény, amelyek nem igénylik a hatályban lévő törvények új törvényekkel történő felváltását, azonban amelyek miatt szükségessé válik a szóban forgó törvények teljes körű felülvizsgálata és az alaptörvényi szintű változásoknak megfelelő módosítása.

Ennek során a kormány a hatályos törvényeket áttekintette, és az alaptörvény rendelkezéseiből fakadó változásoknak megfelelően felülvizsgálta, amelyek közül egyesek átfogó, míg mások kismértékű módosítására van szükség.

Az egyes törvények alaptörvénnyel összefüggő módosításáról szóló T/5001. számú törvényjavaslat mintegy 220 törvény módosítását érinti, amelyek közül 21 sarkalatos törvény módosítására irányul.

Ezek közül három esetben átfogónak minősíthető módosításra kerül sor, a többi törvénymódosítás technikai jellegű pontosítást jelent.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslatban a következő átfogó módosítások kaptak helyet. Az alaptörvénynek a kormányra vonatkozó cikkei, illetve az alkotmányosan kiemelten kezelt központi államigazgatási szervekre vonatkozó szabályai számos szempontból átformálták a kormányzat közjogi kereteit, szabályrendszerét. Emiatt elkerülhetetlenné vált a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény komplex jellegű módosítása.

Egyrészt számos, korábban törvényi szinten szabályozott rendelkezés az alaptörvényben kapott helyet. Így például az alaptörvény rendezi, hogy a miniszter mely időpontban lép hivatalba, illetve melyek az ügyvezető miniszter feladatai. Ezeket a szabályokat a törvényi szintről a jogforrási hierarchiát szem előtt tartva deregulálni kell.

Az alaptörvény másrészt tartalmi átrendeződést is hozott, így például a kormány megbízatásának megszűnése helyett az alaptörvény a miniszterelnök megbízatásának megszűnését szabályozza, amely az alaptörvény alapján a kormány megbízatásának megszűnését is magával vonja. Ezeket a terminológiai változtatásokat a jogrendszer egészén át kellett vezetni.

Az egységes szabályozás érdekében a törvényjavaslat tartalmazza továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény olyan, kizárólag technikai módosítását is, amely a miniszterelnök és a volt miniszterelnök javadalmazására és juttatására vonatkozó szabályokat, a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló törvényből emeli át.

(2.00)

Ezeknek és további változásoknak az átvezetését a törvényjavaslat következetesen és minden részletre kiterjedően végzi el a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényben.

Az alaptörvény tartalmi újítása miatt szükségessé vált a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvény módosítása is. Az alkotmány ugyanis a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú nemzetközi szerződések megkötését utalta az Országgyűlés hatáskörébe, ezzel szemben az alaptörvény úgy rendelkezik, hogy az Országgyűlés felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére.

Az alaptörvény megerősíti továbbá Magyarországnak a nemzetközi jog és a belső jog viszonyával kapcsolatban hagyományosan dualista megközelítését, és ennek megfelelően a nemzetközi jog általánosan elismert szabályain kívüli egyéb nemzetközi jogforrások csak jogszabályban történő kihirdetésükkel válhatnak a magyar jogrendszer részévé. A törvényjavaslat ezen változásoknak megfelelően tartalmazza mindazon technikai jellegű módosításokat, amelyeket a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló törvényben kell az alaptörvényből következően végigvezetni.

A törvényjavaslat emellett, részben az alaptörvénnyel való összhang megteremtése céljából, részben pedig az Európai Unió alapító szerződéseinek Magyarországnak az Európai Unióhoz való csatlakozása óta bekövetkezett módosításaira reagálva tesz javaslatot az Országgyűlés és a kormány európai uniós ügyekben történő együttműködéséről szóló törvény olyan módosítására is, amely a lisszaboni szerződés alapján a nemzeti parlamentnek az európai uniós döntéshozatalban betöltött szerepéből fakadó módosítás okán az Országgyűlés és a kormány viszonyát érintő egyes vonatkozásokra terjed ki.

A jogalkotásra vonatkozó szabályok alkotmányi szintű rendezése eltér a hatályos alkotmány rendelkezéseitől. A jogalkotói hatáskör gyakorlásával kapcsolatos kérdések megváltozása miatt indokolt a jogalkotásról szóló törvény pontosítása is. A jogalkotásról szóló törvény módosítása az alaptörvényből következő technikai, terminológiai módosítások mellett megteremti annak lehetőségét, hogy törvényi felhatalmazás alapján az önkormányzati társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat képviselő-testülete a társulásban részes többi önkormányzat jóváhagyásával az egész társulás területére, illetve területén élőkre szabályozzon. Emellett a törvényjavaslatban a jogalkotásról szóló törvény módosítása egyértelműsíti azon szervek és személyek körét, amelyek közjogi szervezetszabályozó eszközt, normatív határozatot és normatív utasítást adhatnak ki.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat tartalmazza azokat a törvénymódosításokat is, amelyeket az alaptörvény a korábban ismertetett körön kívüli változásainak megfelelően, alapvetően technikai szempontok miatt szükséges elvégezni. Lássuk, melyek azok a főbb technikai csomópontok, amelyeket a törvényjavaslat érint.

A törvényjavaslat tartalmazza az alaptörvény azon rendelkezéseinek végrehajtásához szükséges módosításokat is, amely szerint nem rendelkezik választójoggal, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt. A törvényjavaslat alapján a választójogból való kizárásról a bíróság a gondnokság alá helyezési eljárás keretei között dönt. Ez a megoldás összhangban van az Emberi Jogok Európai Bírósága által a Kiss Lajos kontra Magyarország ügyben meghatározott követelményekkel, valamint több európai ország szabályozásával is. A törvényjavaslat tartalmazza a fenti változásokból eredően a gondnokoltak nyilvántartásában szükséges módosításokat is.

A törvényjavaslat a polgári perrendtartásról szóló törvény, a büntetőeljárásról szóló törvény és a szabálysértésekről szóló törvény módosításában meghatározza a bíróság Alkotmánybírósághoz, illetve Kúriához fordulására vonatkozó eljárási cselekmények és az alkotmányjogi panasz esetén követendő eljárás részletes szabályait.

A törvényjavaslat számos, a közelmúltban elfogadott törvény módosítására is irányul. Ezek módosítása elengedhetetlen a jogrendszeri koherencia biztosításához. Ilyen például az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény módosítása, amely a törvényen belüli és az elfogadása óta végrehajtott törvénymódosításokkal való koherencia biztosítása érdekében szövegezési pontosításokat tartalmaz, továbbá az adatvédelmi nyilvántartás adattartalmának megismerhetőségére vonatkozó rendelkezéseket a hatályos szabályozással analóg módon állapítja meg.

E törvény módosítása tartalmazza továbbá az elektronikus információszabadságról szóló törvény hatályon kívül helyezésével összefüggő módosítások egy részét is. Ugyancsak technikai jellegű, és egyébként a törvényjavaslat terjedelmét jelentősen növelő módosítás, hogy a magyar jogrendszer forrása megjelölésének megváltozása miatt a törvényekben az "alaptörvény" kifejezés kerül az "alkotmány" szövegrész helyében.

Ugyancsak figyelemre méltó a törvényjavaslattal kapcsolatban, hogy hazánk új hivatalos megnevezésének megfelelően a törvényjavaslat valamennyi esetben lecseréli a "Magyar Köztársaság" szövegrészt a "Magyarország" elnevezésre. Ezzel kapcsolatban ki kell emelni azonban azt, hogy a törvényjavaslat nem érinti a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvényekben szereplő Magyar Köztársaság megjelöléseket, azt ugyanis csak a nemzetközi szerződésnek a nemzetközi jogi szempontból történő módosítása mellett lehetne megtenni. A törvényjavaslat rendelkezik a sarkalatossági záradékról is az olyan törvények esetében, amelyek közül nem kerül sor új sarkalatos törvény megalkotására. Ilyen például a médiaszolgáltatásokról és a telekommunikációról szóló törvény vagy a választási eljárásról szóló törvény.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat az elfogadását követően az egyéb, szintén az alaptörvény elfogadása miatt megalkotandó törvények elfogadásával együtt hozzájárul ahhoz, hogy a jogrendszer törvényi szintű szabályai teljes mértékben összhangban legyenek az alaptörvény rendelkezéseivel. A törvényjavaslat indokoltsága tehát a bemutatott példák alapján is egyértelmű, elfogadása pedig nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Országgyűlés által Magyarország alkotmányos újraszabályozása tekintetében megkezdett folyamatot eredményesen lehessen lezárni. Kérem, mindezekre tekintettel támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormányzó pártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu