DR. ZSIGA MARCELL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A közjó szolgálata érdekében a nemzeti együttműködés kormánya kidolgozta a Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programot. Ebben a programban a közigazgatás megújításának kiemelt területeként jelenítette meg a tisztviselői kar megújítását. Ennek érdekében dolgozta ki a közszolgálati életpályák összehangolását tartalmazó személyzeti stratégiát.

Azért is volt fontos, hogy ez a közszolgálati tisztviselőkről szóló egységes szabályokat tartalmazó javaslat elkészüljön, és megjelenjen itt törvénytervezet formájában, mert a korábbi hatálybalépés óta a köztisztviselői törvényt például sok tucatszor módosították, és gyakorlatilag a jogszabály elveszítette a belső koherenciáját is.

Ugyanis nemcsak azzal a céllal került módosításra, hogy önmagát a törvényt módosítsák, hanem mivel különböző ágazati törvények érintették és módosították a köztisztviselői törvényt, előfordul, hogy egymással ellentétes szabályokat is tartalmaz, azaz annak a belső koherenciájával jelentkeznek ellentmondások.

Ezt a széttöredezettséget kívánja a javaslat elsődlegesen megszüntetni, és ezért tartalmazza ez a törvényjavaslat egységes szerkezetben a korábbi köztisztviselői törvényt, a kormány-tisztviselői törvényt, illetve a munka törvénykönyvének azokat a szabályait, amelyek a közszolgálatra is kell hogy vonatkozzanak, figyelemmel a közszolgálat és a közigazgatás különlegességeire.

A változások a jogállás terén elsődlegesen úgy foglalhatóak össze, hogy elindul a folyamat, a különböző életpályák összehangolása érdekében, és így a kormány-tisztviselői, tehát a közszolgálati, a hivatásos szolgálati és a hivatásos katonai életutak azonos elvek mentén történő szabályozása érdekében. A folyamatnak ez egy első lépése, egy indító lépése, és véleményem szerint a jövőben ezen az úton kellene továbbhaladni.

Ez azt jelenti, hogy első lépésként az eddig egymás mellett elszigetelten futó karrierutak ezentúl közös keretekre épülnek, azaz már biztosíthatjuk az átjárhatóságot. Mindezek mellett ismételten fontosnak tartom elmondani, hogy átalakul a teljesítményértékelés rendszere, illetve megjelenik a munkaköri pótlék bevezetése, amely a hatályba léptetést követően egy későbbi időpontban, tehát július 1-jétől kerül majd bevezetésre.

(4.00)

Tisztelt Országgyűlés! Magának a törvénynek a struktúrája tulajdonképpen azt az elvet követi, hogy külön kezeli az államigazgatásban foglalkoztatottakat, tehát úgymond a kormánytisztviselőket. Ezt a szabályozást tekinti alapmodellnek, ez a fő szabály. Ezeknek a szabályoknak a kialakítását alapvetően az a szempont determinálta, határozta meg, hogy a kormányzati struktúrában egy szigorú alá-fölé rendeltségben, hierarchikus rendszerben működnek ezek a szervek, és nyilvánvalóan ez határozza meg a jogállásra vonatkozó szabályokat is. Ehhez képest az autonóm szerveknél - érthetjük ez alatt az önkormányzatokat, illetőleg egyéb más autonóm szerveket is - az autonómia, az önállóság volt az a legfontosabb rendező elv, amelynek figyelembevételével határozza meg a törvényjavaslat, hogy miért differenciálódnak azok a szabályok, amelyeket a kormánytisztviselőkhöz képest a köztisztviselők esetében másképpen kell értelmezni, másképpen kell alkalmazni. Ez egy fontos rendező elv volt, és ez határozta meg a kétféle hivatásrendnek, a kétféle területnek a jogállási szabályozását. Ez az egyik kérdéskör, amely meghatározza a belső koherenciát.

A másik elv pedig - amint arra már utalást tettem -: ennek a törvénynek összhangban kell állnia a munka törvénykönyvének szabályaival, a Ptk. szabályaival. Úgy gondolom, hogy ez a szabályozási struktúra ezt megfelelően rendezi, mindkettőt oly módon, hogy mind a munka törvénykönyve, mind pedig a polgári jogi szabályok háttérjellegét megszünteti, és ezeket a szabályokat teljeskörűen integrálhatja ebbe a törvénybe. Véleményem szerint ez megfelelő keretet fog nyújtani ahhoz, hogy a jogalkalmazásban egységesen és átfogóan lehessen alkalmazni ezeket a rendelkezéseket.

Nagyjából tehát ezek voltak azok a szempontok, amelyek meghatározták a törvény belső struktúráját, illetve belső koherenciáját.

A Magyary Zoltán közigazgatás-fejlesztési programhoz jól illeszkedik a törvényjavaslat, hiszen lehetőséget teremthet a generációváltásra is, és lépést tehet a fiatalok közigazgatási pályára orientálása érdekében.

Mivel a törvényjavaslat a magyar közszolgálat újjászervezésének fontos állomása, ezért kérem képviselőtársaimat, hogy szavazataikkal támogassák a törvényjavaslatot.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Forrás: parlament.hu