DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Az előttünk fekvő törvényjavaslattal kapcsolatban több módosító javaslatot nyújtottunk be. (Közbeszólás a Fidesz soraiból: Novák Előd hazament aludni! - Közbeszólás a Fidesz soraiból.) Az 5. ajánlási ponthoz szeretnék hozzászólni, meg a 3-ashoz. Tehát hasonlóan Schiffer András képviselőtársamhoz ezt a bizonyos taxiszolgáltatásos témát hoznám szóba.

Először egy ügyrendi kérdésem volna, hogy én most megnéztem a képviselői névjegyzéket, és úgy látom, hogy van nekünk egy Román István nevezetű képviselőtársunk, ha nem tévedek, de nem tudom, hogy van-e Román Sándor nevezetű képviselőtársunk. (Dr. Rétvári Bence: Táncos! Experidance!) Tehát mindenesetre azért furcsa nekem a dolog, mert nem látok ilyet. Tehát van több módosító javaslat Román Sándor néven jegyezve, de ilyen nevű képviselőtársunkat nem találok a névjegyzékben. Tehát nem tudom, akkor itt valami történt, valami sajtóhiba történt. Az 5. ajánlási pont és a 99. ajánlási pont Román Sándorról szól. Nem tudom, hogy ezt a kérdést most akkor hova kell tenni, de szerintem jó lenne ezt tisztázni, mert ebből nem lesz jó a végén. (Jelzésre:) Igen, a 47. ajánlási pontban is Román Sándor szerepel. Nehogy úgy járjunk, hogy a végén már Gusztáv is jegyez egy javaslatot ebből a nagy füzérből. Tehát figyeljünk oda ezekre a részletekre.

Amihez érdemben most hozzá szeretnék szólni, az a 31. és 39. ajánlási pontokon szereplő módosító javaslatunk. A 31. javaslat látszólag egy szikár egyszeri eljárásjogi kérdés, büntetőeljárási törvény. A büntetőeljárási törvény azon módosítását szeretném elérni ebben, amelyben a büntetőbírónak az alkotmánybírósági eljárásra tekintettel történő eljárásfelfüggesztési határozatával szembeni fellebbezés számára halasztó hatályt biztosítanánk. Megpróbálom rövidebben, egyszerűbben kifejezni. Tehát arról van szó, hogy egy bíró az előtte folyamatban lévő büntetőügyben, ha úgy észleli, hogy alkotmányellenesség áll fenn, akkor ő maga fordulhat Alkotmánybírósághoz, erre tekintettel felfüggesztheti az eljárást, amely felfüggesztő határozat miatt megáll az eljárás, és ezt követően a másodfokú bíróság, ha úgy dönt, hogy a felfüggesztésnek helyt ad, akkor végképp felfüggeszthetik az eljárást, addig sem kell semmilyen eljárási cselekményt végeznie az eljáró bírónak.

Megvilágítom egy konkrét példával, hogy miért fontos ez.

(0.20)

Egész konkrétan, ami nekünk nagyon bántja a szívünket, az a 2011. évi XVI. törvény, a 2006-os elítélések semmisségének megállapításáról szóló törvény. Ez élvezte a mi támogatásunkat is, amikor elfogadta az Országház. Ma már úgy látjuk egyébként - és nem vagyunk ezzel egyedül, mert ezt Gulyás Gergely képviselőtársam is már elismerte bizottsági ülésen -, hogy sokkal szerencsésebb lett volna a közkegyelem, az elmúlt nyolc év törvénytelen elítéléseinek közkegyelmi törvénnyel történő orvoslása.

De mindenesetre ezt a bizonyos semmisségi törvényt lényegében elszabotálták a bírók, röviden, egyszerűen fogalmazva: elszabotálták a bírók, nem hajlandók végrehajtani ezt a törvényt. (Dr. Varga István: Ez így van.) Egyszerűen, amely ügyről én tudok, azt hiszem, kettő kivételével, jelenleg mind parkolópályán van, azért gondoljunk egy kicsit ebbe bele. Tehát márciusban meghoztunk egy törvényt, amelyet kritizáltak sok oldalról, mi ettől függetlenül szimpatizáltunk ezzel, mert azt mondtuk, hogy ha egypár ember legalább mentesül ezáltal, az is jó, bár jobb lett volna a közkegyelem, de hogy a bírói kar vette a bátorságot, és azt mondta, hogy egyszerűen nem hajlandó végrehajtani ezt a törvényt. Mert dacos érzései vannak a kormányzattal szemben a bírák nyugdíjkorhatár miatti eltávozása miatt, és a többi. Érezhető egy lázadásszerű hangulat a bírói karon belül.

Ha változatlanul hagyjuk a büntetőeljárási törvénynek ezt a rendelkezését, nevezetesen azt, hogy a bíró, ha úgy észleli, hogy alkotmányellenesség van, akkor felfüggesztheti az eljárást, és az eljárásfelfüggesztés megállítja az eljárást, tehát további jogcselekmény nem történik az ügyben, akkor egyszerűen szabad kezet adunk a bíráknak arra, hogy a jogalkotóval szembehelyezkedve, a népszuverenitást sértve járjanak el. Azért van egy olyan rendszer Magyarországon, amelyben a törvényhozó hatalomba megválasztott képviselők Országgyűlésként meghoznak törvényeket, ezeket végre kell hajtania a hatóságoknak, bíróságoknak.

Nyilván van egy alkotmányossági kontroll-lehetősége a bírónak, ezt nem vitatjuk el, de ezt visszaélésszerűen használják jelen esetben, ez látható, kimutatható. És nem tudom, hogy érdeke-e bárkinek a Házban, azt gondolom, hogy egyetlenegy képviselőnek sem lehet érdeke, hogy a bírói kar számára továbbra is nyitva legyen a lehetősége annak, hogy bármely, szerintük tetszés szerint kiválasztott törvényt elszabotáljanak. Tehát tulajdonképpen erről szól ez a javaslat, amely a felfüggesztést elrendelő határozattal szemben legalább egy halasztó hatályt biztosít. Tehát igenis, a bírónak el kell járnia egészen addig, amíg a másodfokú bíróság a végleges döntését az ügyről nem hozza meg.

A következő a 39-es javaslat, amely az Országgyűlés és a kormány együttműködéséről szól az európai uniós ügyekben. Itt közben találtam egy újabb Román Sándor által jegyzett 37. számú, többoldalas javaslatot, ha jól látom, szintén taxiszolgáltatás tárgyában, tehát figyeljünk oda erre. Mindenesetre a 39. ajánlási számon szereplő módosító javaslatom a következőről szól. Az Országgyűlés számára itt a lisszaboni szerződéssel nyílt egy speciális lehetőség, minden nemzeti parlament számára nyílt egy lehetőség arra, hogy amennyiben az Európai Unió egyik legfontosabb alapelve, a szubszidiaritás alapelvének sérelmét fedezi föl bármelyik nemzeti parlament bármely uniós jogalkotási produktumban, bármely irányelvben, rendeletben, akkor ezzel szemben keresetet nyújthat be az Európai Unió Bíróságához.

Ez egy érdekes és jó eszköz, tehát a nemzeti parlamentek amúgy eléggé összezsugorított mozgásterét egy kicsit azért bővíti. A lisszaboni szerződésnek van sok, nagyon nem szimpatikus része, többek között a nagy államok szerepe megnövekszik, a súlyozott szavazat, tehát rossz irányba mozdult az egész Európai Unió ezzel a lisszaboni szerződéssel; egyedül a kilépés jogi garantálásának a lehetősége egy figyelemre méltó pozitívum a lisszaboni szerződésben ezen rendelkezés mellett.

Viszont azt javasoltam ebben a módosító javaslatban, hogy az Országgyűlésnek ez a bizonyos kezdeményezése, amely a törvényi szabályozás szerint megnyílik, a kormány dönt ebben véglegesen, de az Országgyűlés kezdeményezését úgy szabályoznám, hogy ha az országgyűlési képviselők 10 százaléka kezdeményezi ezt a bizonyos keresetbenyújtást, tehát a szubszidiaritás elvét sértő uniós normával szembeni keresetbenyújtást, akkor ez legyen kötelező az Országgyűlésre részben. Magyarul: lépjen oda a kormányhoz, és kérje a kormányt, hogy döntsön erről.

Azért bátorkodom ezt előterjeszteni, mert ez semmilyen módon nem sérti, nem csorbítja tulajdonképpen a kormányzat mozgásterét. Ez egy nagyon szép gesztus értékű dolog lenne, ha azt mondaná a kormányzat, hogy igen, állok elébe, ha valaki még lelkesebben kívánja védeni a szubszidiaritás elvét - aminek azért magyarra fordítva az a lényege, hogy a döntések alapvetően minél alacsonyabb szinten szülessenek meg, tehát ne központosított rendszert építsünk, hanem alapvetően egy alulról építkező rendszert építsünk.

A szubszidiaritás rendszerébe tartozik, mondjuk, a székely önrendelkezés legitim követelése az Európai Unió rendszerén belül éppúgy, mint mondjuk, az önkormányzatok mozgásterének bővítése.

Tehát mi azt szeretnénk, hogy az országgyűlési képviselők 10 százaléka, igenis, ha indítványozza, akkor az Országgyűlés forduljon a kormányhoz, és kezdeményezze, úgymond kötelező jelleggel forduljon a kormányhoz, és így, ebben a formában, ha tudnák támogatni, akkor szerintem, ez egy nagyon korrekt szabályozást adna.

Én most, bevallom őszintén, a többi javaslathoz nem fogok hozzászólni. Bízom benne tehát, hogy Román Sándor, illetve István képviselőtársunk esetében majd megtörténik ez a tisztázás.

A taxitémával kapcsolatban pedig hatósági szabályozás körébe kerül a taxi-ármeghatározás, taxiszínvonal-meghatározás, 3. ajánlási pont. Mindenképpen ez egy olyan kérdés, amit egy korrekt törvényi keretben kell megtárgyalni, és nem egy ilyen fű alatt benyújtott módosító javaslattal.

Tehát egyet kell értenem Schiffer András képviselőtársammal, hogy ez nem egy jó megoldás. Nem a tartalmi megoldásra gondolok, hanem az eljárástechnikára, tehát ezt egy korrekt, tisztességes, új törvényjavaslat formájában kellene megtárgyalni, és akkor ott nyilván le lehetne folytatni az érdemi vitát.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu