NOVÁK ELŐD (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Néhány saját módosító javaslatomhoz szeretnék néhány keresetlen szót fűzni, megtörve főleg az általános vitát jellemző ünnepélyes hangulatot, mert megítélésem szerint semmiféle ünnepélyességnek helye nincsen, hiába is érezzük esetleg emelkedettnek a pillanatot, hogy végre kinyilvánítjuk azt a közhelyszerű alapigazságot, amit eddig is tudtunk, hogy az MSZP az MSZMP jogutódja. Nincs helye ünneplésnek, hiszen egy színjátékon érzem magam, amikor ámítani és kábítani akarják a magyar embereket, amikor azzal áltatják őket, hogy itt valamiféle gyökeres változás lesz, miközben ugyanúgy a preambulumok szintjén intézik el az elvileg radikális változásokat, mint az alaptörvény kapcsán is láttuk. Az érdemi intézkedések pedig nem ezt követik, sőt a kormánypártok sajnos megrekednek a hazaárulás szintjén.

(23.10)

Hiszen ezt láttuk az alaptörvénynél is, és erről szól az ajánlás 1. pontja is, hogy miközben itt valamiféle emelkedett nyelvezettel azt mondják ki, hogy Magyarország első, a jogállam követelményei szerint elfogadott alaptörvénye lép most életbe, ezzel szemben azt gondolom, helyénvaló kimondani azt, hogy sajnos a velünk együtt rendszerváltó 20 posztkommunista országgal szemben egyedül Magyarországon történhetett meg ez a szégyen, hogy kizárólag kormánypárti szavazatokkal fogadták el az alaptörvényt. Sőt, önöknek első intézkedése volt, meg sem kísérelték ezt a sokat emlegetett nemzeti együttműködést, hanem eltörölték azt a Horn Gyuláék által az önmaguk kétharmadának korlátozására bevezetett négyötödös passzust, mely szerint az új alkotmány előkészítésének részletes szabályairól szóló országgyűlési határozati javaslat elfogadásához az országgyűlési képviselők négyötödének szavazata szükséges. Ezt az egyébként nagyon sunyi eljárásban törölt alkotmánybeli passzust pontosan azért törölték el, hogy megtehessék azt, hogy kizárólag kormánypárti szavazatokkal, tulajdonképpen a rákosista, sztálinista alaptörvény helyére egy hasonlóan egypárti alaptörvényt tehessenek.

Nem tesz tehát említést arról sem, hogy egyetlenegy módosító javaslatot sem fogadtak el, legyen szó akár a magyar föld alkotmányos védelméről, tehát amikor itt a "hazaáruló" jelzőt használom önökre, akkor azt gondolom, hogy ez helyénvaló, és ennek természetesen az indokolását is tudjuk adni, igény szerint még hosszabban is.

Azonban itt még szót ejtenék másik módosító javaslatunkról is, hiszen elképesztő az a hazugság, amiket itt összehordanak, például azt mondják az előterjesztők, hogy a kommunista diktatúra alatt elkövetett bűncselekmények üldözése nem volt lehetséges, és majd csak most, az alaptörvény hatálybalépésével nyílik meg a lehetőség az igazság érvényesítésére. Azt gondolom, ezt korrigálnunk kell, hiszen szemenszedett hazugság. Nyilvánvalóan eddig is lett volna lehetőség, és pontosan azt mondjuk ki, hogy az első választás után igenis megnyílt a lehetőség a diktatúra vezetőinek felelősségre vonására. Lett volna rá lehetőség, politikai akarat nem volt erre természetesen, mint ahogy a Fidesz sem támogatta, sőt a Fidesz volt az egyedüli párt, amelyik egységesen nemmel szavazott a Zétényi-Takács-féle igazságtételi törvényre. Ez meglehetős szégyen. Nem tudom, mi a nagyobb szégyen, mondjuk, egy Trianon-emléknapról kivonulni 1990-ben - pedig csak egy egyperces néma felállást kért az akkori házelnök -, vagy az ilyen érdemi intézkedéseket leszavazni. Számos bűnük volt már abból az időszakból, amire nem mentség önmagában az, hogy önök akkor még a Liberális Internacionálé tagja voltak, sajnos nem mentség ez rá önmagában.

Az újabb hazugságokra megint csak nincs mentség, tehát mondjuk ki, hogy igenis lett volna lehetőség az elszámoltatásra, csak sajnos a politikai akarat hiányzott, mint ahogy hiányzik továbbra is. Ezt mutatja a ma leszavazott lusztrációs javaslatunk is, hiszen szépek ezek a szavak, de ha valóban így gondolják, hogy ezekért a bűncselekményekért felelősséggel tartozik az MSZP, akkor egyrészt valóban lehetne arról beszélni, hogy miért nem oszlatunk föl egy ilyen bűnszervezetet, mikor ennél jóval kevesebbért, tulajdonképpen koncepciós eljárás keretében a Magyar Gárdát föloszlatták. Tehát hogyha mindezeket komolyan gondolnák, akkor talán föl kellene oszlatni, minimum el kellene kobozni a lopott vagyont, amit önök is gyakorlatilag törvénytelennek nyilvánítanak, de az érdemi rendelkezések ugye, hiányoznak.

És bizony a legfájóbb, hogy itt még naponta a képünkbe nevethetnek az előző rendszer elnyomói, és semmit sem tesznek annak érdekében, hogy a velünk együtt rendszerváltó néhány országhoz hasonlóan itt is kitiltsuk az előző rendszer állami vezetőit. Egyetlenegy képviselő sem akadt, aki ezt támogatta volna, aki gombot nyomott volna, és a frakciójuk nevében támogatásáról biztosította volna ezt a javaslatot. Akár módosító javaslatokkal lehetett volna még változtatni ezen, hogyha valami nem egészen megfelelő benne az önök számára. De hogy kimondják mindezt a sok bűncselekményt és sok felsorolást, és mindezt semmilyen érdemi rendelkezés nem követi, azt mutatja, hogy a szemfényvesztésre hajaznak önök.

Mint ahogy láthattuk már a kommunista luxusnyugdíjak ügyében is, hogy pontosan ezt tették - amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére. Olyan széles körű társadalmi felháborodás volt, hogy Wittner Mária ki is állt, és azt mondta, hogy na majd a Fidesz megoldja ezt a problémát, csak nagyon fájó, hogy személy szerint ő is számtalan alkalommal leszavazta, és ma is leszavazták még a napirendrevételét is ennek a kérdésnek, hogy több százezer forintos nyugdíjjal továbbra is közöttünk élnek. Ugye, ha megnézzük a preambulum utáni első pont az pontosan azt mondja, hogy megteremtik a lehetőségét ezeknek a nyugdíjaknak a megvonására, gyakorlatilag erre utal az a megfogalmazás, de a lehetőség eddig is megvolt.

Tehát most már nem a lehetőségét kellene megteremteni ilyen alapelvi szinten, hanem most már érdemi intézkedésre lenne szükség. A Jobbik benyújtotta már tavaly júliusban a konkrét lengyel példára alapozott törvénymódosítását, mely alapján mi nem megadóztatnánk a nyugdíjakat, mint ahogy önök, egy ilyen lehetőséget fölhasználnak arra, hogy egy-két szimbolikus Biszku Béla megadóztatása mellett akár az egész nyugdíjat, mint eddigi adómentes jövedelmet megadóztassák. Nem, mi azt mondjuk, hogy oda sem adnák az ilyen Biszku Béláknak ezt a nyugdíjat. Önök ezzel szemben tovább húzzák-halasztják, nyújtják ezt az ügyet, pedig Biszku Béla már elmúlt 90 éves, rendkívül sürgető lenne nyilvánvalóan ez a kérdés.

Hadd ejtsek még néhány szót az Alkotmánybírósághoz való fordulás jogáról is, hiszen azt gondolom, épp elég, hogy az új egypárti alaptörvény megvonja ezt a jogot, nemcsak az egyszerű emberektől, de az országgyűlési képviselőktől és a frakcióktól is. Mindezek után különösen méltánytalan, hogy az Alkotmánybíróság akár többéves mulasztásai miatt a korábbi beadványozók még azt is elszenvedjék, hogy meg is szűnik a jogszerűen kezdeményezett eljárásuk. Erre is egy módosító javaslatot megfogalmaztunk, hiszen az, hogy a jövőben nem kezdeményezhetjük az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítését, az világos, de aki korábban annak tudatában fáradozott komoly beadványok írásával, hogy attól érdemi intézkedést várt, azzal szemben rendkívül igazságtalan visszamenőleges törvényhozás volna ez. Azt gondolom, Gaudi-Nagy Tamás is nehezen tudná megmondani, hogy hány beadványa vár elbírálásra, és így gyakorlatilag a kukába kidobni, ha jól tudom, talán olyan 1600 folyamatban lévő eljárást, az tulajdonképpen visszamenőleges törvényhozás is volna, és rendkívül igazságtalan. Tehát azt gondolom, ezen szintén szükséges lenne változtatni.

Szeretnék végül néhány szót ejteni erről a bizonyos nemzeti emlékezet bizottságáról, mely így önmagában sajnos csak egy gittegylet, azt kell mondanom, egy sóhivatal, ami lehet, hogy sok pénzt fölemésztene, de igazán komoly hatása nem lenne. Ezért egyrészt szükségesnek tartjuk - a feladatkörét egyértelműen meghatározva - egy új mondatot beemelni, mely szerint a nemzeti emlékezet bizottsága jelen esetben megnevezi és közzéteszi a BM volt állambiztonsági főcsoportfőnöksége hivatásos, nyílt és titkos állományának tagjait, valamennyi hálózati személyt - tehát az ügynököket -, továbbá a katonai hírszerzés állományát és hálózatát. Ezt mondjuk ki ilyen deklaráltan, mert csak az, hogy majd különböző dokumentumokban közzéteszi a tevékenysége eredményeit, ez valami hasonló lehet, mint mondjuk, a Fidesz programja volt, hosszú semmitmondás, de a konkrétumokat mellőzné. Azt gondolom, szükséges most már kimondani, hogyha valami érdemi intézkedést akarnak.

Azt látjuk, hogy az ügynöklisták feltárásával továbbra is adós a kormányzat. Mi nem szeretnénk ezt most már tovább a szőnyeg alá söpörni. Megértem, hogy önöknek sok takargatnivalójuk lehet, megértem azt, hogy Kubatov Gábornak, itt különböző titkosszolgálatoknak vagy politikai maffiaszervezeteknek nagyon kényelmes az, hogy így tudnak zsarolni akár döntéshozó pozícióban lévő politikusokat vagy gazdasági szereplőket, de ez mégsem tartható tovább, hogy ezzel revolverezik az embereket. Mindazonáltal pedig nemcsak a kíváncsiságunk, de az igazságérzetünk is diktálja ezeknek a feltárását.

A nemzeti emlékezet bizottságáról: hogy ne legyen azért egészen gittegylet, nemcsak a feladatkörét kellene módosítani, hanem talán már a nevét is, és ez az, amire az ötpárti kiinduló egyeztetésen sűrűn bólogatott Lázár János és Gulyás Gergely is. Tehát támogatták ezt a javaslatot az információim szerint, hogy ez ne egy nemzeti emlékezet bizottsága, hanem nemzeti emlékezet intézete legyen, ennek ellenére a javaslatunkat leszavazták. Most egy még precízebb kapcsolódó módosító javaslattal éltünk, és nagyon bízunk benne, hogy ezt most már támogatni fogják. Ebben a feladatkört is tovább meghatározva például kimondjuk azt, hogy a nemzeti emlékezet intézet feladatkörének gyakorlása során hatósági jogkörrel rendelkezik, büntetőeljárásban a sértett, illetve a pótmagánvádló jogkörét gyakorolhatja.

Szükségesnek és indokoltnak tartjuk, hogy a szervezet a nemzeti emlékezet intézete formájában a történészi és jogászi szakismeretek együttes felhasználásával működjék, s az általa megállapított történeti tények egyúttal szükség esetén büntetőügy történeti tényállásának alapjául szolgáljanak. Ez egyébként a lengyel példát használná föl, ott is így működött, ilyen néven ez a szervezet. Ehhez persze szükséges az is, hogy a tényfeltárás során hatóságként igényelhesse adatok, okiratok, teljes levéltári egységek rendelkezésre bocsátását, s maga is kutathasson levéltári szűrés nélkül.

(23.20)

A történeti tények büntetőjogi következményeinek alkalmazása tekintetében biztosíték jellege van annak, hogy az intézet büntetőeljárási jogosítványokkal rendelkezzék, büntetőeljárásban a sértett, illetve pótmagánvádló jogkörét gyakorolja, s így esetenként a vád képviseletét is elláthassa. Adjunk ilyen egyértelmű jogköröket, azt gondolom, ez indokolt.

A hivatalos személy minőség garanciája annak, hogy bűncselekmény elkövetésének észlelése esetén az intézet munkatársai kötelesek legyenek feljelentést tenni, másrészt célszerű a nemzeti emlékezet intézete munkatársainak jogállását már előzetesen egyértelműen rögzíteni. Azt mondjuk, hogy hivatalos személynek minősülő kormánytisztviselőkből állna a nemzeti emlékezet intézetének személyi állománya. Mi tehát érdemi intézkedéseket szorgalmazunk a teljes javaslat terén.

Nehéz azt már elfogadni, hogy az alaptörvény után megint újabb és újabb preambulumokkal kábítják a népet, miközben az érdemi intézkedések elmaradnak. Ez a magunkfajtáknak semmiképpen sincs az ínyére, és nem is fogjuk szó nélkül tűrni azt a hazugságot, amit önök tovább folytatnak, hogy látszólag antikommunista politikát folytatnak némi pálfordulás után, ha csak akár a '91-es vagy akár az elmúlt hónapok vagy másfél év sorozatos leszavazásaira gondolunk. De miközben látszólag történt valami antikommunista fordulat, az érdemi intézkedések sajnos egyáltalán nem követik. Ezt nem fogjuk szó nélkül hagyni a jövőben sem. Köszönöm figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu