VÁGÓ SEBESTYÉN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyébként a liberális jogvédők egyik kedvenc szava a stigmatizálás, részükről ez mindig elhangzik. Én ilyenkor mindig azt szoktam mondani, ha diplomás emberként olyan helyzetbe kerülnék, hogy valamilyen szociális ellátásra szorulnék, nem érezném magam stigmatizáltnak attól, hogy egy kártyát kapok, amivel egy adott boltban tudom megvásárolni a családom fenntartásához szükséges élelmiszert. És pont erről van szó. A túlgondoskodó államot meg kell szüntetni. Azt a rendszert meg kell szüntetni, hogy szabadjára engedjük a szociális juttatások rendszerét. Ugyanis sajnos az ezekben részesülőknél kialakult egy, a szociális segélyezésből megélhetési formát választó iszonyatosan nagy réteg. Ez az egyik oldala. A másik oldala pedig az, hogy nagyon sok esetben azzal kellett szembesülnünk, hogy az emberek nem elég érettek arra, hogy a nekik juttatott szociális juttatásokat arra a célra fordítsák, amire kapták. Ők erre nem képesek. Itt adóforintokról, esetleg egyéb más rászorult rétegek juttatásának a megvonásáról van szó - így kell mérlegelnünk -, és igenis alakítsunk ki egy olyan keretrendszert, olyan feltételrendszert, hogy az adott juttatást arra az adott célra tudja költeni, amire kapta. Tehát ha a gyermekjog után járó szociális juttatásról van szó, abból ne sört, hanem, mondjuk, csokoládét meg kenyeret vásároljon az élelmiszerboltban. Ez nem stigmatizálás, hanem ésszerűsítés, és mondhatnánk úgy is csúnya átkosbeli kifejezéssel élve, hogy egyfajta népnevelő jellege is van. És igenis szankciórendszert kell meghatározni, kereteket kell meghatározni, és a segély odaadásával nem kell elengednünk a segélyezettek kezét, hanem segítenünk kell őket abban, hogy ezzel is egy normális életforma és egy normális értékrend kialakításával újra integrálódni tudjon azok körébe, akik nem szorulnak rá ilyen jellegű juttatásokra.

Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu