BALÁZS JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagy örömmel hallgattam a vezérszónoklatokat, különösen az ellenzéki frakciók vezérszónokait. Mindenről volt itt szó, multinacionális vállalatok, Költségvetési Tanács, bírói függetlenség, magánnyugdíjpénztárak. Én a magam részéről a felszólalásomban a törvénytervezetről szeretném megosztani önökkel néhány gondolatomat.

Azok közé tartozom mint államháztartásban, önkormányzatnál dolgozó ember, akik közel húsz éve ismerik a törvényt, hiszen néhány hónap híján majdnem megérte a húsz évét az államháztartásról szóló törvény. Ez abban az időben, 1992-ben valóban egy korszerű, modernnek nevezhető törvény volt. Az akkor megfogalmazott alapelvek alapvetően mind a mai napig időtállóak, helyesek. Ezt próbálja az új törvénytervezet megerősíteni, új, korszerű, modern formába ölteni.

Engedjék meg, hogy elmondjam, az 1992. évi XXXVIII. törvény jelenleg 130 paragrafusból áll, és az elmúlt közel húsz év alatt több tucatszor volt módosítva. Ha valaki előveszi a CD Jogtárat, és megnézi a különböző hivatkozási pontokat, ebből a 130 paragrafusból 849 esetben volt egy-egy pont módosítva, tehát azt lehet mondani, hogy egy-egy jelenleg élő paragrafus hat és félszer módosult vagy változott. Én azt gondolom, hogy épp ezek azok az okok, amelyek miatt az erényei mellett, amelyek akkor voltak, igenis szükséges egy új törvény, amely világosan rendelkezik az államháztartásról, az állam pénzügyeiről.

Szintén negatívuma volt az 1992. évi XXXVIII. törvénynek, hogy rendkívül széles körű volt a szabályozása. Egyrészt voltak olyan szabályozási területei, amelyeket világosan, tehát törvényi szinten szükséges szabályozni, de rengeteg olyan szabályozás belekerült, amelyek végrehajtási jellegűek, tehát alacsonyabb szintű jogforrással szükséges szabályozni. De jellemezte ezt a törvényt, a korábbi törvényt az a fajta ellentmondásos szóhasználat, amely egy-egy szóhasználat kategorizálását, minősítését nehezen értelmezhetővé tette, például a "fejezet számára előírt kötelezettségeket" helyesen úgy lehetne mondani, hogy "fejezetbe sorolt előirányzatok terhére elszámolt kiadások, bevételek", és így lehetne tovább sorolni.

A jelenlegi törvénytervezet véleményem szerint világos és átlátható. Azok az államháztartási normák vannak szabályozva, amelyek szükségesek, kikerültek a végrehajtási jellegű rendelkezések. Tudom jól, hogy például a "rendezett munkaügyi kapcsolatok" benne való szerepeltetése egy alacsonyabb szintű jogszabályban is lehetséges, és különböző költségvetési támogatásokhoz való jutás alacsonyabb szintű ellenőrzési rendszerben, alacsonyabb szintű jogszabályokban, kormányrendeletben is lehetséges. Így világos, egyértelmű a jelenlegi jogszabály, törvénytervezet.

Pontosan meghatározza ez a törvény egy-egy költségvetési szerv vezetőit, annak jogosítványait, kötelezettségeit. Az eddigi, az 1992. évi XXXVIII. törvény még példálózó jelleggel sem említette, hogy egy-egy költségvetési szerv vezetőjének milyen jogosítványai, milyen kötelezettségei vannak, nagyon sokszor az alapító okiratra hagyatkozott, amely sokfajta lehetett. Ez is egy sokkal világosabb, ésszerűbb és életszerűbb szabályozás.

Azt gondolom, hogy örömteli az is, hogy a tervezet több helyen bezár kiskapukat, különböző trükközési lehetőségeket zár be. Ilyen például, hogy a közbeszerzés megindítása csak fedezet megléte esetén lehetséges. Eddig erre volt lehetőség, hogy fedezet nélkül is lehetett közbeszerzést megindítani. Szintén a trükközések egyik lehetőségét zárja be, egy kiskaput zár be, hogy a költségvetési szerveknek a vállalkozási tevékenységük után minden esetben teljesíteniük kell az előírt befizetést. Nagyon sokszor éltek, visszaéltek ezzel, hogy az alaptevékenységükre fordították a vállalkozási tevékenységükből származó bevételeket.

Azt gondolom, hogy jelentős előrelépés történik a törvénytervezetben az önkormányzati alrendszer tekintetében az önkormányzatok gazdálkodása területén. Aki ismerte és használta az eddigi államháztartási törvényt, az jól tudta, hogy nagyon sok ellentmondásos szabályozás van: az önkormányzat, polgármesteri hivatal kapcsolódásai, ki veti ki az adókat, kinek a bevételei, ki jogosult beszedni ezeket, hogyan kell ezt elszámolni, hogyan kell könyvelni, milyen számviteli rendben. Én azt gondolom, hogy az új szabályozásban világosan elválik, mi az önkormányzati hivatal, mi az önkormányzat dolga a bevételei és kiadásai tekintetében, bár azt hozzá kell tennem, hogy ez csak egy lépés. Közel húsz év után kerül erre végre pont, de ez még csak a folyamat része, van még további teendő is.

Egyértelművé, világossá és életszerűbbé válik például az évközi átcsoportosítások lehetősége, hiszen ha minden egyes ilyen jogot a képviselő-testülethez telepítenénk, akkor borzasztó nehéz lenne ezeket folyamatosan átvezetni, ezért negyedévente a polgármester beszámol tulajdonképpen az átcsoportosításokról. Életszerűbbé válik a törvénytervezet.

Nagyon sok helyen előfordul, hogy egy-egy önkormányzatnak, költségvetési szervnek valamifajta visszafizetési kötelezettsége származik. Eddig nem nagyon volt pontos szabályozás, most világosan kerül az szabályozásra, hogy amennyiben valakinek visszafizetési kötelezettsége származik egy-egy költségvetési támogatás felhasználásából, akkor egyedi kérelemre maximum 12 hónapra a Kincstár engedélyezheti ennek a visszafizetését.

A törvénytervezet kötelezővé teszi az önkormányzatok számára is a tartalékolást, bár nincs számszerűsítés. Szintén a törvény előnye, hogy igyekszik csökkenteni a bürokráciát, hiszen megszűnik az utalvány külön ellenjegyzése, pénzügyi ellenjegyzése, amely szintén egy jelentős tehercsökkenés.

Én azt gondolom, hogy maga az új államháztartási törvény tervezete, az abban megfogalmazott célok nagyban fogják segíteni a különböző költségvetési szervek munkáját, hiszen alapvetően megújítja a tervezés folyamatát, nem felülről vezérelt, hanem alulról, az elemi költségvetésekből fog összeállni.

(15.20)

Véleményem szerint egyszerűbb és áttekinthetőbb lesz az államháztartás rendje, és alapvetően megújítja a költségvetés-tervezés folyamatát. Azt gondolom, hogy mindenkinek, aki az állami költségvetésben működik, a munkáját ez nagymértékben fogja segíteni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu