DR. TARNAI RICHÁRD, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársaim! Nem véletlen, hogy innen mondjuk el mi is a felszólalásunkat, hiszen azt gondoljuk, hogy ennek a parlamenti ciklusnak a legfontosabb törvényjavaslata van most előttünk, mégpedig hogy miért, az magában a címben szerepel, a családok védelme.

Mit védjünk, ha nem a családokat?! Vannak az életben teljesen természetes dolgok. Ezeknek a természetes dolgoknak az a jellemzőjük, hogy nem kell őket magyarázni, nem is nagyon lehet őket megmagyarázni, és hosszú, nagyon hosszú idő óta természetes módon jelennek meg az emberiség előtt; több száz, több ezer évről beszélünk.

Csak egy példát szeretnék mondani, mondjuk, a természetes környezet, amiről annyit beszélünk mostanában, a természetvédelem kapcsán azt látjuk, hogy évszázadokon, évezredeken át működött a maga rendjében, majd 100-150 évvel ezelőtt az ember kitalálta, hogy ezt át lehet alakítani, sok mindent lehet csinálni, és eljutottunk oda, hogy manapság az a kérdés, hogy 100-200 év múlva fog-e ember élni az földön, lesznek-e emberi, természeti körülmények.

Abban mindenki egyetért, hogy a természetet védeni kell, abban mindenki egyetért, hogy az állatokat védeni kell, a természeti környezetet védeni kell, és ez jól is van így. Azonban nemcsak akkor nem lesz emberi élet a földön, ha kipusztul körülöttünk a természetes teremtett világ, hanem akkor sem lesz tovább emberi élet, ha a családok megszűnnek és a családok felbomlanak.

(9.40)

Tehát ekkor következetes akármelyik parlamenti képviselő, vagy akárki közülünk, aki ezeket a természetes alapértékeket képviseli, és nem vagy-vagy alapon, hanem párhuzamosan. Az úgy nem megy, hogy nagy környezetvédő és állatvédő vagyok, de a családokat egyébként legszívesebben negligálnám.

Itt több hozzászólást is hallhattunk, amelyek a házasságot kritizálták, illetve az egy férfi-egy nő kapcsolataként való definíció ellen léptek fel. Itt nekem nagyon az az érzésem, illetőleg az újságokat olvasva is sokszor támadt az a gondolatom, hogy a száraz ágak vitatkoznak és kiabálnak a zöldhöz való jogról, vagy pedig a művirágok szeretnék megmondani a virágoknak, hogy egyébként hogy legyenek illatosak. Én kérem, hogy próbálják ki, hogy milyen egy családban, egy olyan természetes családban élni, ami mondjuk lehet, hogy avíttnak tűnik, merthogy több ezer éves hagyományról van szó, de szerintem aki ezt kipróbálja és jól csinálja, hiszen egy nagy egyéni felelősség van a családon belül, azt fogja mondani, hogy igen, ez egy nagyon jó dolog. Egyébként hogyha, mondjuk, rossz idő van, vagy természeti katasztrófa következik be, akkor sem a természetet kezdjük szidni, hogy egyébként a természet milyen rossz, úgy ahogy van, hanem előhozzuk azt, hogy az ember hogy tette azt tönkre.

Kedves Képviselőtársaim! A családoknál pontosan ugyanígy van. Ne kezdjük el a családot mint intézményt szidni, hogyha valami nem működik a családban, vagy hogyha sok a válás, hanem először is legyenek szívesek magukba nézni, nézzünk mindannyian magunkba, és próbáljuk megjavítani azt, amit mi magunk elrontottunk. Természetes érték a teremtett világ, a környezet, és természetes érték a család és a házasság is. Ezért magától értetődő, hogy ezt védjük. Igazából nem is értem, hogy miért van parlamenti vita, a szó vita értelmében erről. Én azt gondoltam, lehet, hogy naiv módon, hogy ebben aztán egyetértés van mindnyájunk között.

Egyébként már volt pozitív jel az elmúlt évben, amikor az alkotmány, illetőleg alaptörvény előkészítése során az alkotmányos alapérték munkacsoport vezetőjeként azt tapasztaltam, hogy mondjuk, a magzati életnek a fogantatástól kezdve történő védelme tekintetében a munkacsoportban ellenszavazat nélkül támogattuk azt, hogy ez bekerüljön az alaptörvénybe. Ez egy jó kiindulópont volt, és én azt gondolom, hogy ez a törvény, ami most előttünk fekszik, ennek a közös, pozitív irányba történő mozgásnak az egyik következménye.

Maga a jogszabály, amiről beszélünk, maga a törvény, ami a családokat védi, alapértékeket rögzít, keret módon szabályoz. Itt elhangzott, hogy miért más törvényben fogjuk majd szabályozni ezt és ezt a részletkérdést. Azért, kedves képviselőtársaim, mert a kerettörvénynek pontosan az a lényege, hogy az alapértékeket stabilan, fixen rögzíti, és egyébként pedig nem kötjük meg a későbbi jogalkotó kezét, hogy az adott életszituációhoz, az adott korszakhoz viszonyítva ezt hogyan töltsék ki tartalommal.

Ahhoz viszont nem járulunk hozzá, hogy mint ahogy az előző években, évtizedekben volt, négyévenként, nyolcévenként különböző módon változtatták meg a törvényhozók a családokról szóló jogszabályokat, és ezért kiszámíthatatlanná vált a rendszer. Tehát keretszabályozásról beszélünk. Ennek nem az a célja, hogy részletszabályokba menjen.

Egyébként jó hírem van képviselőtársaim részére, ugyanis a szülők kötelességét is rögzíti a törvényjavaslat, nem csak a gyermekét fogalmazza meg. Amikor arról beszél a törvény, hogy a szülő köteles a gyermek emberi méltóságát tiszteletben tartani, együttműködni vele, a véleményét kikérni, tájékozatni őt a vele kapcsolatos teendőkről és a vele kapcsolatos információkról, akkor ez mind-mind a szülő kötelességét is rögzíti. Ezzel párhuzamosan persze elmondja, hogy a gyermek milyen kötelezettségekkel rendelkezik, és új elemként jelenik meg a törvényben, ami szerintem egy nagyon pozitív dolog, hogy az idős szülőről gondoskodnia kell a gyermeknek. Ez normális, természetes viszonyok között nem kérdés, azonban sajnos manapság olyan világot élünk, hogy jogszabályban illik rögzíteni azokat a teljesen természetes alapelveket, amik az elmúlt századokban nem jelentettek problémát, ezért mondja ki a jogszabály, hogy igen, köteles a gyermek gondoskodni a szüleiről. Egyébként az állam részéről ez pedig szintén úgy jelentkezik, hogy leveszi az állam válláról a terhet, és a természetes állapotba helyezi vissza.

Itt egyébként, a család-házasság kérdéskörében két megközelítésem van. Egy erkölcsi: hallottunk itt cinikus megjegyzéseket, hogy a KDNP és a keresztény családok hogy gondolkodnak erről. Én ezekre nem kívánok reagálni. Azt gondolom, hogy ezek a hozzászólások önmagukat minősítik. Viszont van egy gazdasági, abszolút kézzelfogható része a dolognak.

A kutatások, és ajánlom például Kamarás professzor kutatásait az önök figyelmébe, egyértelműen kimutatják, hogy termékenyebbek a házasságok. Ez azt jelenti, hogy több gyermek születik a házasságokból. Ma, amikor Magyarországon mindannyian egyetértünk abban, hogy a demográfiai katasztrófa a legnagyobb problémája az országnak, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozó egyre kevesebb adót fizet be, és az időskorúak eltartása is gondot jelent, a gazdaság működtetése is gondot jelent, akkor azt gondolom, jól felfogott, eminens érdeke az államnak is, és minden magyar állampolgárnak is, hogy a családokat támogassa, hiszen innen várható a legtöbb gyermek megszületése. Egyébként figyelemmel várom azokat a kimutatásokat, itt elhangzott, hogy az azonos neműek kapcsolatát is emeljük házassági rangra, hogy ott vajon milyen termékenységi számok várhatók. (Derültség a kormányzó pártok padsoraiból.) Ez vajon hogy fogja segíteni a magyar gazdaságot, illetőleg hogy fogja megoldani majd a nyugdíjasok problémáját? Tehát erre vonatkozóan várom ezeket a kimutatásokat és adatokat.

Biztonságot és hosszú távú kiszámíthatóságot kíván ez a törvény rögzíteni, mindezt tehát az előbb elmondottak alapján keretszabályozás jelleggel.

A munkajogi védelem külön megjelenik a törvényjavaslatban, amikor a fizetés nélküli szabadságot, a szülési szabadságot, a szülői pótszabadságot, a felmondási védelmet, a részmunkaidőt, illetőleg az apát megillető munkaidő-kedvezményt rögzíti. És kimondja azt is, hogy a természetes értékek védelmét kívánja megvalósítani, úgymint a család, a házasság és a gyermekvállalás.

A jogi nyelvezetben is, ami azért eléggé speciális nyelvezet, természetes személyként szerepelnek a magánszemélyek. Tehát a jogi nyelvezet is azt mondja, hogy az a természetes, hogy mondjuk, a családot ilyen természetes személyek alkotják. Ezt a nyelvezetet veszi át a törvényjavaslat, és rögzíti azokat a szabályokat, miszerint ha valaki a családokkal kapcsolatos jogszabályokon kíván változtatni, akkor minimum egy év felkészülési időt kell biztosítani, pontosan a kiszámíthatóság miatt. Hogyha a nyugellátást veszi figyelembe az állam, akkor a gyermekek felnevelésével eltöltött időt is köteles figyelembe venni. Ha gyedről visszatérő szülőt foglalkoztat valaki, akkor köteles részmunkaidőben foglalkoztatni őt, hogyha a szülő nő erre kéri, és még sok ilyen garancia - még egyszer mondom: garancia - szerepel a javaslatban.

És van három olyan terület, három olyan csoport, amelyekkel kiemelten foglalkozik maga a javaslat. Ők pedig: a három- vagy többgyermekes családok, a gyermeküket egyedül nevelő szülők, illetőleg a tartósan beteg vagy fogyatékos gyermeket nevelő szülők. Sajnos Vágó Gábor képviselőtársam már nincs a teremben, ő a KDNP avítt családfogalmára hivatkozott, hogy mi ebbe be akarunk kényszeríteni mindenkit. Jó vagy rossz, nem tudom, de van egy hírem LMP-s képviselőtársamnak: a megszületése pillanatában ő már részesévé vált a KDNP avítt családfogalmának, ugyanis valószínűleg az édesanyja szülte, ő a gyermeke volt, és ez a törvényjavaslat szerint már családot jelent. (Ertsey Katalin: És ha nem?) Tehát ez a törvényjavaslatunk szerint családot jelent, hiszen az édesanyja neveli, és ő pedig a gyermeke. Tehát még egyszer mondom, bár a képviselő asszony vitatkozik velem, de ez a törvényjavaslat szövege szerint családként definiáltatik. (Ertsey Katalin: És ha nem?) Majd a képviselő asszony is elmondhatja természetesen az ehhez fűzött véleményét.

És itt elhangzottak különböző görög mitológiai példák Lendvai képviselő asszony részéről. Én a görögöktől egy kicsit tovább mennék a rómaiakig, és figyelmébe ajánlanám a nyugat-római birodalom bukásához vezető utat. Nagyjából hasonló tendenciák voltak: a család fogalmának a megkérdőjelezése; annak a felvetése, hogy a család valóban egy férfiból, egy nőből áll-e; ennek a különböző rendezvényeken való megélése, az ezzel ellentétes irány megélése. És ez ahhoz vezetett, hogy konkrétan a nyugat-római birodalom megbukott, és jöttek a barbárok. (Nyakó István: Vagyis mi!) Mi nem szeretnénk eljutni erre a pontra.

Mi nem szeretnénk azt, hogy Európa abba a zsákutcába jusson ismét, amikor megkérdőjelezi a család természetes - és ezt szeretném sokadszor hangsúlyozni: a természetes -, több száz, több ezer éves hagyományát, nem meghaladt, hanem természetes hagyományát. Mi azt szeretnénk, hogyha Európa visszatalálna e tekintetben is a gyökereihez, és természetesen mindenki megtalálhatja a saját maga szívéhez legközelebb álló modellt. Senkinek a hálószobájába nem kíván bemenni, megnyugtatom kedves képviselőtársaimat, sem a KDNP, sem a törvényjavaslat, sem jómagam, viszont értékeket igenis kijelölünk; és az államot, a magyar emberek összességét képviselve meghatározzuk azt, hogy mi az, ami az állam számára a legelőnyösebb, a legjobb.

(9.50)

Ezen belül természetesen mindenki megválaszthatja, hogy milyen lehetőségekkel kíván élni. Szeretnék egy idézetet felolvasni önöknek, Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros egykori igazgatója két mondatát: "Intézeti tapasztalatom alapján tudom, hogy a gyerekeknek a vér szerinti család a legjobb. Ennél egyelőre sehol sem tudtak alkalmasabbat kitalálni. Ezért fáj, ha azt látom, hogy a családi élet kereteinek lazulása a gyermeket fenyegeti."

Kedves Képviselőtársaim! Azt hiszem, hiteles személy szólal meg, aki intézetben gyerekekkel foglalkozik, az ő életüket próbálta annak idején szebbé és jobbá tenni. Azt kívánom a képviselőtársaimnak, hogy ilyen szemmel nézzék a törvényjavaslatot, és akkor szerintem önök is fognak benne olyan értékeket találni, amelyeket, ha egyszer ki fognak próbálni, akkor azt mondják, hogy igen, ez valóban megéri, és visszatérhetünk ahhoz a természetes állapothoz, ami évszázadokon, évezredeken keresztül működött, az utóbbi évtizedekben viszont páran kitalálták, hogy lehet, hogy ez mégsem jó. Ha a természetes dolog működött sokáig, azt gondolom, működni fog továbbra is, a törvény tehát biztosítja az ehhez való jogot, az ehhez való lehetőséget minden magyar embernek és minden magyar családnak.

Kérem, hogy támogassák a családok védelmét, és ne menjenek ezzel szembe.

Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu