ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm, elnök úr. Ahol Tilki Attila képviselőtársam befejezte: nonszensz és a közröhej tárgya, hogy egy pályázó polgármesternek közjegyzővel kell hitelesíteni az aláírását, majd amikor már a közjegyző hitelesítette, akkor a polgármesternek alá kell írni minden oldalt, hogy a közjegyző hitelesítette. Szóval, ez a nevetség tárgya. Őszintén megmondom, amikor a bürokráciát ilyen hatalmas méretekre próbáljuk meg léptékében is emelni, akkor ez a katasztrófa szindrómája.

A másik ilyen dolog: ha az ÁSZ-vizsgálatokat, ÁSZ-jelentéseket... (Dr. Józsa István: Ezt még egy telefonvételnél is így kell csinálni!) Józsa képviselőtársam, nyomja meg azt a gombot, aztán majd kap ön is két percet, és lehet beszélni utána szabadon egyébként, ahogy tegnap is csinálta, meg tegnapelőtt is csinálta. Ahogy az ÁSZ-vizsgálat is többször megállapította, hogy micsoda hatalmas visszaélések voltak az uniós források felhasználása területén. Tehát egyik oldalon a bürokrácia, másik oldalon meg a hatalmas visszaélések, és amikor az mondjuk, hogy hihetetlen forrásmennyiség lett beleölve a hátrányos helyzetű településekbe az áh szintjén lecsökkentetten, akkor az emberben felmerül a kérdés, hova is mentek a források.

Görögország miért is került válságba? Ő is valószínűsíthetően hatalmas összegeket használt fel az uniós forrásokból, csak betonba öntötte. Tehát lehet forrásokat úgy felhasználni, hogy azok valóban a jövő számára, és ne pedig költségnövekedéssel párosulva legyenek végrehajtva.

Most is tudnék egy csomó olyan pályázatot mondani, aminek haszna van, mert olyan fejlesztéseket csináltak, ahol a működési költséget tudták radikálisan lecsökkenteni azokkal a fejlesztésekkel. De ha egy kerékpárutat viacolorból csinálunk, akkor elnézést, Európa legdrágább kerékpárútját csináljuk.

Én most példaként mondom, és ez jó is a jegyzőkönyv számára: én annak idején, '95-ben Magyarország első inkubátorházát létrehoztam. (Dr. Józsa István közbeszól.) Köszönöm, Józsa úr. '96-ban, amikor még a területfejlesztési XXI. törvény meg sem született, már 42 településsel létrehoztuk a térségi társulást. Legalább 10-12 településen felállítottuk a teleházakat, ezek kis szubközpontok tulajdonképpen. Azóta már a kutya is elfelejtette a teleházakat, az inkubátorházakat, lehetne sorolni mindent.

'96-tól elkezdtük Magyarország negyedik legnagyobb ipari parkját építeni, 160 hektáros területen. Képviselőtársaim, ott, ahol a bányák bezártak, ahol a Videoton tönkrement, ahol a timföldgyártás alkalmazotti létszáma tulajdonképpen a negyedére csökkent le, üveggyár és egyéb ilyen dolgok, 14 százalékos munkanélküliségről 2002-ig az iparipark-fejlesztéssel, nagy cégek betelepítésével, termelőüzemekkel le tudtam vinni a munkanélküliségi rátát 3,6 százalékra. De elsődleges cél volt az, hogy Ajka fejlődjön, de fejlődjön mellette a többi település.

Akkor csináltuk végig az összes település gázberuházását, nyolc település csatornázását, majd 2002 után ezek mind megálltak. Mi jött? Bevásárlóközpontok. Odajött Ajkára egy cég a városközpontba, az iskolára rámutatott, a Hatos iskolát tessék elbontani, egy új iskolát, jött a dózer, elbontották, és lett helyette Interspar. A csónakázótó szélére ugyanúgy Interspart akarnak építeni. (Dr. Józsa István közbeszól.) Ez nem iparipark-építés, Józsa úr, hanem ez a vadkapitalizmus, amikor megjön a bevásárlóközpont tulajdonosa, városközpont, tessék dózerolni, ez a helytelen politika. Viszont forrásokat meg úgy használtak el, hogy egyszerűen nincs nyoma a forrásoknak, már a térkövet is háromszor felbontották, meg ötször rakták le. Nem is ez a lényege az egésznek.

Tehát amikor a regionalitásról beszélünk - és nem véletlenül mondtam az első hozzászólásomban is, Magyarországtól az Európai Unió nem követelte meg, hogy legyen régió. Magyarországra azt mondta, mint egy egység, ez önmagában egy régió. Tehát ha regionális szintet akarunk nevesíteni, akkor volt a határon átnyúló programok kérdése, ez pontosan azért is fontos, hisz a magyarság saját magával határos tulajdonképpen. Tehát pontosan ezeket kellett volna erősíteni, és egy gazdaságfejlesztést elindítani, adott esetben Románia csatlakozása után a magyarlakta területeken egy sokkal élénkebb gazdaságélénkítést megvalósítani közösen, és ott, azt lehet mondani, kinyújtani a gazdasági határokat. Ez lett volna értelmes ebből a szempontból.

A megyei területfejlesztési tanácsok úgy alakultak meg '97-től fogva, hogy egy hihetetlen demokratikus működési rendszerben. Ahány térségi társulás volt, az mind tagja volt a megyei területfejlesztési tanácsnak. Nem voltak uniós források. Ennek ellenére mégis olyan fejlesztéseket lehetett végrehajtani, ami az összes település javát szolgálta, és általában ott úgy tettük és csináltuk, törvényességi kereteken belül, amely kistelepülés egymillió forint alatt pályázott, megnézve azt, hogy jogszerű-e az a pályázat, és valóban annak a felhasználása olyan célokat szolgál, ami közösségi cél, akkor általában azok az állami forrás alapján tudtak is nyerni. Tehát minden településnek jutott forrás. Az elmúlt időszakban ez nem volt jellemző, sőt mi több, a kistelepülések irányában azt lehet mondani, a különböző közszolgáltatói tevékenységek sorra szűntek meg. Tehát ez abszolút nem területfejlesztés.

Tehát én is azt mondom, hogy volt egy erőszakolt régióalakítás abban az időszakban. Veszprém megye szeretett volna Vas és Győr-Moson-Sopron megyével alakítani egy régiót, de akkor a rendszer és a politika nem engedte, mert azt mondta, hogy te oda mész, abba az irányba mész és kész, erről szólt a történés.

A megyei szint tulajdonképpen az a szint, ahol tényleg a legkisebb településre is rá lehet látni; ahol tényleg egy megyén belül ki lehet alakítani az ipari-agrár termelőüzemi gócpontokat, és sokkal jobban rá lehet látni akár a kereskedelmi egységek hálózatára, ha tényleg az a hazai saját agrárrendszerre tud ráépülni. Ezért is mondom azt, hogy a megyei területfejlesztési tanács az, amelyik a LEADER-rel, a vidékfejlesztéssel karöltve egy megyét úgy tud megalkotni, vizionálni, hogy annak a megyének az erősségét próbálja meg felhasználni, és arra próbálja meg ráépíteni a teljes európai uniós vagy hazai források létét.

Így lehet erősíteni. Mert ha egy család erős, ha több család erős, akkor általában a közösség is erős, ha a közösség erős, akkor magában a nemzet is erős. Ennek az országnak az elmúlt időszakban a legnagyobb problémája az volt, ön is nagyon jól tudja, Bajnaiék úgy küldték ki Magyarország fenntartható fejlődési programját, hogy a parlament abszolút nem is látta, nem is tudtunk róla, hogy ki lett küldve, és megpróbálták elfogadtatni az Európai Unióval.

Tehát ha egy országnak nincs célja, nincs víziója, ha egy megyének nincs célja, nincs víziója, ha egy térségi társulásnak nincs célja, nincs víziója, akkor tulajdonképpen a forrásokat el lehet költeni töméntelenül, tehát azt lehet mondani, a lyukas zsákba bele lehet önteni a pénzt, de az alján kifolyik, aztán utána nem történt semmi, mert nő a munkanélküliség, és onnantól fogva azt lehet mondani, hogy a betonon kívül másra tulajdonképpen a forrásokat nem.

(Az elnöki széket Balczó Zoltán, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Tehát normálisan, tudatosan, célirányosan olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, ahol a közösségek, a kisebb szubrégiók is azonos mértékben tudnak erősödni, mert innentől fogva alakul ki egy kohézió, innentől fogva, fogalmazzunk úgy, egy olyan pozitív ráutaltság a települések részéről is, hogy igenis együtt kell hogy működjenek annak érdekében, hogy adott esetben a Somló környéke, a somlói borvidék a világ minden részén ismertté tudjon válni. De ehhez kellenek az ott élő emberek, kellenek az ott lévő települések, mert ezt csak közösen lehet megcsinálni, ezt másképp nem lehet csinálni.

Röviden ennyivel szerettem volna hozzájárulni, és még egyszer azt mondom, hogy ha régióban gondolkodunk, akkor próbáljunk úgy gondolkodni, hogy határon átnyúló fejlesztési források bevonásával tényleg úgy erősíteni a nemzettudatot, és a határon túl élő állampolgárokkal vagy ott élő közösségekkel együtt olyan programokat megvalósítani, amiben Magyarország, lehet, hogy önző módon, de saját gazdasági határait ki tudja tolni, és ezáltal tudja erősíteni a határon túl élő állampolgárok helyzetét, gazdasági viszonyait és a hazai rendszert is sokkal egészségesebbé tudja tenni, és sokkal korszerűbbé tudja tenni. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.00)

Forrás: parlament.hu