FIRTL MÁTYÁS (KDNP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Kilencven évvel ezelőtt Sopronban és nyolc környékbeli településen sorsdöntő történelmi eseményen a lakosság arról dönthetett, hogy Magyarországhoz tartozik-e, vagy szívet, hazát cserélve Ausztriához.

A Sopronvármegye különkiadása 1921. december 17-i száma így tudósít a népszavazás eredményéről: "Konduljanak meg harangjaink, zengő ércnyelvük hirdesse szerte a széles nagyvilágnak Sopron város és Magyarország mámoros örömét. Sopron népe döntött. Sopron magyar maradt." "Sopron szíve és egészséges életösztöne" szerint döntött, hűséggel megmaradt "a történelmi múlt, a hit, a becsület és az elemi létérdekek századok óta biztosan járt" útján.

Tisztelt Ház! Sopron e napokban ünnepli a népszavazás 90. évfordulóját, a haza- és a nemzetszeretet tettét. A történelmi háttér és összefüggések alapos elemzésére itt nincs mód, de mindenképpen példaadó a Sopron megmentéséért folytatott hősi küzdelem néhány mozzanata. 1921. augusztus 28-ai első, majd a szeptember 7-ei második ágfalvi csata hőseinek érdeme, hogy visszaverték az osztrákok területfoglalását, és Sopront megmentették a megszállástól.

A fegyveres ellenállás vezetett a velencei egyezményhez, amelynek következtében sor kerülhetett a népszavazásra. A felkelő hadseregben soproni főiskolások, selmecbányai akadémisták, magyaróvári gazdászok, pesti műegyetemisták, az Alföld, a Felvidék és Erdély magyarjai, szombathelyi vasutasok, bosnyák felkelők szálltak szembe a négyszeres osztrák túlerővel.

A népszavazás tizedik évfordulóján a nem hivatalos történetírás így foglalta össze ezt a nemzeti lobogók fehér selymére írva: Ágfalva-Velence-Népszavazás.

A Velencében tárgyaló delegációt vezető gróf Bethlen István miniszterelnök és Bánffy Miklós külügyminiszter érdeme, hogy kieszközölték a népszavazást. A Velencében kieszközölt népszavazás és arra mozgósító lelkesítés pedig Sopron polgármesterének, Thurner Mihálynak volt döntő érdeme, hogy megvalósulhasson.

A titkos szavazás eredményét december 17-én a Zrínyi Ilona Tiszti Leánynevelő Intézetben hirdették ki: Magyarországra 15 304 fő szavazott, Ausztriára 8227. A német ajkú soproniak, a város mintegy 48 százalékát kitevő "hűségesek" szavazatai döntötték el Sopron sorsát.

A vidéki települések közül a magyar nemzet mellett szavazott Nagycenk, a horvátok lakta Kópháza és Fertőboz. Sopron 72,8 százalékkal döntött Magyarország mellett. A nemzetgyűlés Sopronnak a magyar hazához való tántoríthatatlan hűségéért a megtisztelő Civitas Fidelissima címet adományozta, amellyel szalagdísz formájában a város barokk címerét felékesítette.

Tisztelt Képviselőtársaim! Sopron a leghűségesebb város, hűséggel helytállt a magyar történelem mindmáig egyetlen hovatartozásról szóló népszavazásában. Sopron, a leghűségesebb város tisztességgel és becsülettel helyt állt 2004. december 5-én is.

A rendszerváltásig a nemzet melletti kiállás hűséges soproni tettét hallgatás övezte. Méltó rangját 2001-ben, a 80. évfordulón az Orbán-kormány adta vissza azzal, hogy Sopronban kihelyezett kormányülést tartott, és kormányrendeletben nyilvánította a hűség napjává december 14-ét. A városnak hűségkutat, a szavazásban részt vett településeknek hűségemlékműveket adományozott.

Tisztelt Ház! Annak a nemzet- és magyarságpolitikának, amit a nemzeti összetartozás kormánya képvisel a kettős állampolgárság megadásával, a nemzeti összetartozás napjává nyilvánított június 4-ével, az új alaptörvénnyel, Sopron és a környékbeli települések kilencven évvel ezelőtti hűsége és nemzetszeretete mindig is erőt adó példa, példa az élni akarásban, a nehéz időkben való cselekvő áldozatvállalásban és helytállásban, a nemzet melletti tántoríthatatlan hűségben.

(15.20)

Ünnepi örömünket tenné teljessé a kilencedik évfordulón, hogy tíz év után újra (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) a nemzeti összetartozás kormányának jelenlétében ünnepelhetne a leghűségesebb város.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps. - Közbeszólás a Jobbik soraiból: Éljen Kópháza!)

Forrás: parlament.hu