SZABÓ REBEKA, a mezőgazdasági bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzeti vagyonról szóló törvényjavaslat megtárgyalása a mezőgazdasági bizottságban bizonyos nehézségekbe ütközött. Ugyanis a bizottsági ülés múlt szerdán délelőtt tíz órakor volt, vagyis december 7-én, a törvényjavaslatot pedig előtte való nap kedd délután nyújtották be. A rövid határidő miatt az ellenzék nem tudott kellő mélységben felkészülni az egyébként valóban fontos törvényjavaslatból, amit a Jobbik és az LMP képviselői szóvá is tettek, illetve az MSZP képviselője el is hagyta a termet.

Egy halk megjegyzés egyébként egy kormánypárti képviselő részéről is elhangzott a felkészülési idő rövidségét illetően, de őket ez a szavazásban nem annyira szokta befolyásolni, így végül is a kormánypártok és a Jobbik igen szavazatával, illetve az LMP tartózkodásával bocsátotta a bizottság általános vitára a törvényt. Tehát az LMP képviselője, vagyis én jelen esetben azért tartózkodtam, mert ez alatt a rövid idő alatt képtelenség volt áttekinteni a törvényt, és egy sarkalatos törvényről felelősséggel nem tudtunk véleményt nyilvánítani.

Egyébként tartalmi szempontból azért megemlíteném azt, ami tematikailag a mezőgazdasági bizottsághoz tartozik, és ami azért elhangzott a bizottsági ülésen, hogy az ellenzék kifogásolta, hogy hiányzik a tervezetből annak az explicit megfogalmazása, hogy az állam a lehető legtágabban értelmezett termőföldet is a nemzeti vagyon részének tekintse. Tehát ne csak azt, ami jelenleg tulajdonképpen szántóként hasznosul, hanem a rét, legelő, nádas vagy erdő kategóriájú fölterületeket is - ebben egyébként az erdő megjelenik külön -, tehát ezt is tekintsék olyan vagyonelemnek, aminek a használatát és az elidegenítését speciális előírások szabályozzák egyrészt az ország önellátásának biztosítása, másrészt pedig a következő nemzedékek érdekében.

Az LMP emellett azt is nagyon fontosnak tartja, hogy a védett természeti területek nemzeti vagyonként legyenek nevesítve, tehát ez esetben nem tartjuk elegendőnek azt, hogyha a nemzeti földalaptörvényre hivatkozunk a törvényben, hiszen nem mindegy, hogy egy védett terület a rajta lévő növény- és állatfajok összességével számít-e nemzeti vagyonnak, vagy puszta földterületként, itt jelentős különbség van a kettő között.

Még azt is fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a természeti erőforrások nemzeti vagyonná nyilvánításakor érdemes arra odafigyelni, hogy a taxativitás helyett az univerzalitás legyen a fontos, illetve az ex lege szabályozás, tehát hogy nemcsak a törvényszövegben felsorolt, mondjuk, vízfolyások vagy holtágak legyenek a nemzeti vagyon részei, hanem minden olyan természeti elem, ami egy bizonyos kategóriába tartozik, és nagyon fontos az, hogy ezeknek a vagyonelemeknek a forgalomképességét kizárjuk.

A további elképzeléseinket, illetve megjegyzéseinket a törvényjavaslattal kapcsolatban majd az általános vita megfelelő részében fogom elmondani.

Köszönöm a figyelmet. (Dr. Schiffer András tapsol.)

Forrás: parlament.hu