GÚR NÁNDOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Alapvetően a 8. és a 3. ajánlási pontot érinteném én is, egyszerűen annak okán, hogy a törvénytervezet kapcsán az indoklási részek arról szóltak, hogy egységesítenek, egyszerűbbé, átláthatóbbá tesznek, mint ahogy talán az előbbiekben elhangzott képviselőtársamtól, a kényelem szóhasználatával is párosította a történetet.

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Az összes egyéb más minősítő tényező mellett a legfontosabbak közé tartozik nyilván a hatékonyság, meg hogy olcsó vagy drága a szolgáltatás árának a mikéntje. Hogyha egy átrendezési folyamat zajlik, akkor én azt gondolom, akkor van értelme ennek a történetnek, ha valami a szolgáltatást igénybe vevők számára olcsóbbá teszi a szolgáltatást. Itt jelen időszakban nem erről van szó, mint ahogy szó is esett róla, a kényelmi díj bevezetése érthetetlen, ami a 2. § (2) bekezdésében meghúzódik.

Hogyan, miképpen lehet olcsóbbá tenni így egy szolgáltatást? Valójában lehet, hogy nem is lehet, és nem is ez a céljuk, csak akkor meg elfogadhatatlan és értelmetlen a kvázi államosítás dolga, miközben a szolgáltatást igénybe vevők pedig még magasabb költségeket fognak megfizetni, mint amennyit eddig kellett megfizetniük. Ezzel a mobil fizetés elterjesztését meggyőződésem szerint nem lehet ösztönözni; nemhogy nem lehet ösztönözni, hanem sokkal inkább, még inkább féken lehet tartani.

A másik része a történetnek, amit most már nem lesz időm bővebben kifejteni, gyakorlatilag a 7. § (2) bekezdését érinti, ami az ügyféladatok, a rendelkezésre álló pénzeszközök kérdéskörét feszegeti. Itt nyilván az ügyfél döntési szabadságáról, az adatvédelem kérdéseiről lehet majd beszélni.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu