DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Én itt időközben kihasználtam az időt, és próbáltam a parlamenti szakirodalom forrásait is kezembe venni és tanulmányozni, mert Vas Imre képviselőtársam mindig azt szokta mondani az alkotmányügyi bizottság ülésén, hogy olyan felkészületlen vagyok, amikor egy perc alatt nem tudok átolvasni egy 37 oldalas beadványt, hogy igyekszem felzárkózó tanfolyamban most részt venni.

Mindenesetre Szente Zoltán: Bevezetés a parlamenti jogba című remek könyvéből szerintem nagyon érdemes felidézni, hogy a tárgyalási rend, a parlamenti tárgyalási rend körében miket oszt meg velünk. Ennek a legfőbb üzenete az, hogy "az Országgyűlés a közélet megvitatásának legmagasabb szintű fóruma. Szerepe van abban, hogy megjelenítse az egyes pártok által felmutatni kívánt alternatívákat, eltérő, szemben álló javaslatokat. Parlamenti munkájuk során a pártok egyben szerepelnek is, tehát a parlament nemcsak egy professzionális szerv, amelynek kizárólagos feladata a döntéshozatal, de ugyanakkor egyfajta parlamenti aréna, a pártok politikai rivalizálásának színtere."

És ami nagyon fontos, azt mondja, hogy "A tárgyalási szabályoknak ügyelniük kell arra, hogy a vitákban minden fél szabadon kifejthesse véleményét. Nem lehet előfeltétel, hogy a vélemény valóban hozzájáruljon az előrehaladáshoz, a még jobb döntés kialakításához." Egyébként a Jobbik soha nem alkalmazott és nem is fog olyan típusú módszereket alkalmazni, amelyekre ráolvasható, hogy obstrukció.

Mi az obstrukció lényege? Az, hogy rendeltetésellenes módon élek a felszólalási jogommal, azaz az a célom, hogy megakadályozzam a funkciószerű működést, megakadályozzam a döntéshozatalt. Tehát magyarul, ebbe az utcába mi soha nem mentünk bele, és szerintem a sálas törvény is, amire itt most ingatja a fejét Vas Imre képviselőtársam, hogy eltakarjuk sállal az arcunkat, az azonnali elzárást váltana ki maga után; elmondtunk rengeteg érvet, és mondtam volna még ötezret is, csak mégiscsak lezáródott a vita. De ugyanígy van bármilyen időkeretes vitánál.

Tehát én azt tudom mondani, hogy egy olyan gyakorlatot kívánnak szentesíteni ezzel a határozati javaslattal (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.), amelyet önök már eddig is gyakoroltak.

Köszönöm a figyelmet. (Novák Előd tapsol.)

Forrás: parlament.hu