DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Szeretném én is megköszönni Pálffy István úrnak, a KDNP frakcióvezető-helyettesének, hogy valóban Voltaire nyomán járva biztosította számunkra, hogy bár nem ért egyet velünk, de gyakorlatilag itt most bizonyos értelemben meghalt azért, hogy mi folytathassuk a vitát - némi pátosszal mondom ezt, mindenesetre köszönjük.

Most viszont ami a dolog lényege, azt ne felejtsük el egy pillanatra sem. Obstrukcióról beszélnek többen a kormánypárti oldalról, és tulajdonképpen egy kicsit olyan látszat keltődik, mintha azért lenne most szükség erre a házszabály-módosításra, hogy az obstrukciótól meg lehessen menteni a hazát. De itt nem erről van szó. A klotűr intézménye jelenleg is létezik, ezt nagyon jól tudja minden képviselőtársunk. A Házszabály 59. § (2) bekezdése alapján az előterjesztő vagy tíz országgyűlési képviselő kérheti - ha már mindenki hozzászólt -, hogy lezárják a vitát. Tehát erre megvan egy eszköz. Csak megmondom önöknek és az ország közvéleményének, hogy miért nem tudták lezárni ezt a vitát, ha úgymond obstrukciót éreztek. Azért, mert nem volt határozatképes a Ház, tehát nem volt jelen annyi képviselő, az a 194 képviselő, ami ahhoz kell, hogy egyáltalán határozatképes döntés szülessen. Márpedig a Ház működőképességéért aggódó kormánypárti többségnek mindenkor itt kellene lennie az ülésen, és biztosítani kellene azt, hogy ilyen csúnya obstrukció esetén lezárható legyen a vita.

Viszont szeretnék rátérni arra, hogy a házszabály-módosításnak van egy rettenetesen durva része, és emeljünk már szót ezzel szemben. Megint csak a "Bevezetés a parlamenti jogba" című könyvből idézek. Azt mondja, hogy több olvasatban vitatjuk meg a törvényeket. Van az első olvasat, amelyik az általános vita, a második olvasat a részletes vita, a harmadik olvasat a záróvita, a zárószavazás. Minden szakkönyv, tankönyv azt írja, hogy azért van az általános vita, hogy a fő irányokat tárgyalja, a részletes vita a módosítókat; a harmadik olvasat, a záróvita arra szolgál, hogy ha esetleg még ott valami kiderül, bizonyos koherenciazavar van - úgy szoktuk elmondani, hogy értsék az emberek -, tehát ellentmondás van az elfogadott módosítók által a törvényszövegben, vagy ellentmondásban van más létező jogszabállyal, ne lehessen ilyen, tegyük rendbe. De önök folyamatosan azt csinálják - ugye ezt szoktuk hungarikumnak nevezni, kicsit tréfásan, kesernyésen -, hogy teljesen a témával össze nem függő javaslatok özönét zuhintják be az utolsó másodpercekben, lehetetlenné téve ezáltal az érdemi vita lefolytatását, és ezzel csúnyán, durván visszaélnek a Házszabály biztosította lehetőségekkel. Most ezt az akadályozó szabályt is meg akarják szüntetni. Erről szól ez a módosítás, és igenis az ország életét meghatározó nagy ügyekben természetesen mindig partnerek leszünk abban, hogy gyorsan, hatékonyan döntsünk, csak ez a módosító javaslat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) nem erről szól.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu