OSZTOLYKÁN ÁGNES (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. (Zaj. - Az elnök csenget.) Tudom, hogy már mindenki arra koncentrál ezen a késői órán, hogy inkább hazamenjen és pihenjen, (Moraj a kormánypárti padsorokban. - Közbeszólás a kormánypárti padsorokból: Isszuk a szavaidat. - Az elnök csenget.) de azt gondolom, nem az ellenzék alakította azt sem, hogy a közoktatási törvény részletes vitája, és most a zárószavazás előtti módosítók is ilyen éjszakai órán zajlódjanak.

Az LMP parlamenti frakciója alapjaiban utasította el ezt a köznevelési törvényt, azonban még bízva a parlamentarizmus utolsó esélyeiben, zárószavazás előtti módosító javaslatokat adtunk be, három darabot, amiből kettő a törvény esélymegvonó passzusainak törlésére szolgál, egy pedig az alkotmányellenességre hívja fel a figyelmet.

Ezek a bizonyos esélymegvonó passzusok a köznevelési törvényben számos helyen, így például a 458. ajánlási pontban is használt Híd-program törlésére irányulnak, ami a mi meglátásunk szerint egy zsákutcás, szegregált képzés, amely sérti az emberi méltóságot, ami semmi mást nem fog eredményezni, csak azt, hogy fiatalok tömkelegei fognak szakképzettség nélkül az utcára kerülni és munkanélkülivé válni.

A második esélymegvonó módosító javaslatunk a tankötelezettség leszállítása 16 éves korra, ami a mi meglátásunk szerint nem szolgál más célt, mint a spórolás fennkölt célját, amit maga a kormány is elismert abban a hatástanulmányban, amit azonban annak készítői letagadtak. Azt gondoljuk, hogy ez méltatlan ehhez a törvényhez, hogy szakképzettség nélküli fiatalok ezrei kerülnek az utcára, ellehetetlenítve azt, hogy a társadalmi felemelkedésben valahogy helyet kapjanak.

Mindannyian egyetértettünk abban, amikor elkezdődött az a gondolkodás, hogy készüljön egy új közoktatási törvény, talán mindannyian egyetértettünk abban, hogy ma Magyarországon a közoktatási törvény leginkább esélymegvonó törvény. Nem volt mindegy ebben az országban, hogy ki hová születik, ki milyen családból jön, ki kezdi meg az ország keleti felében a tanulmányait egy pici faluban, vagy ki járhat a II. kerületi elit általános iskolákba. Én bíztam abban, hogy ennek a munkának a során, ha más nem is, de legalább az esélyegyenlőség megteremtése egy fontos cél lesz a kormány szeme előtt. Azonban azt látom, hogy mind a tankötelezettségi kor leszállításával, mind pedig ezeknek a szegregált osztályoknak a fenntartásával -, ami, kérem szépen, nem más, mint az átkos kommunizmus idején a gyogyó - tulajdonképpen ugyanúgy nem változtak az esélyegyenlőségi elvek ebben az országban, és továbbra sem lesz mindegy az, hogy egy gyerek hol kezdi meg a tanulmányait.

A harmadik módosító javaslatunk pedig a kötelező hit- vagy erkölcstan kötelezővé tételére irányul, ami a 460. ajánlási pontban szerepel. A mi meglátásunk szerint ez négy alkotmányos elvet is sért, az emberi méltósághoz való jogot, az állam és az egyház különválasztásának lehetőségét, (Közbeszólások, zaj. - Az elnök csenget.) a lelkiismereti és vallásszabadság jogát, valamint az alaptörvénynek a gyermekek védelméről szóló XVI. cikkelyét. Arról már nem is beszélek, hogy egy olyan kormány igyekszik erkölcstanról beszélni a közoktatásban, és ezt törvényben szabályozni, akik tulajdonképpen végighazudták ennek az egész köznevelési törvénynek a folyamatát. (Közbeszólások a kormánypárti oldalon.)

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. Kérem, támogassák a módosító javaslataimat. (Taps az ellenzék padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu