TÓTH CSABA (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az ajánlás 4-11. pontjaihoz kívánok hozzászólni az egységes javaslat 9. pontját érintően. Az egységes javaslat ebben a formában több százezer egészségkárosodott ember és családja számára a teljes leszakadást, az adósságcsapda fokozódását, a családok életének ellehetetlenülését fogja eredményezni. A modern európai és nemzetközi gondolkodásmód alapján a rehabilitáció és a rokkantsági ellátások alapvetően nem jövedelempótló jellegűek, hanem a társadalombiztosítás útján járulékbefizetésen alapuló ellátás. Célja az egészségkárosodásból fakadó munkavégző képesség alapján létrejövő esélykülönbségek kompenzálása.

Embertelen és megalázó, hogy azok a rokkantnyugdíjasok, akiknek a jogosultságát rendszerszerűen néhány évente felülvizsgálják, most elveszítik jogosultságukat, és maguknak kell kérni az újbóli megállapítást, kitéve magukat annak, hogy akár munkanélkülivé és ellátás nélkülivé válhatnak. Teszik ezt annak ellenére, hogy korábban többször hangsúlyozták, hogy senkit nem hagynak ellátatlanul. A rokkantak csalóként való beállítása egyébként is fokozza az embereknek azt a hitét, hogy nem bízhatnak meg az államban. Az érintettek nem értik, hogy miként vádolhatják őket csalással, amikor nem ők, hanem egy szakértő bizottság dönt a sorsukról. Bárki gondolhatja ezek után azt, hogy semmilyen jogosultság léte nem biztos, sose lehet tudni, hogy mikor írják felül a múlt döntéseit.

A törvény jelentős mértékben változtatja meg az eddigi ellátási rendszer struktúráját. Azon túlmenően, hogy lecsökkenti az érintettek járandóságát, több ezer megváltozott munkaképességű munkavállalót tol ki a munkaerőpiacra. A támogatási rendszer kedvezményezettjei számára nem hagy kellő időt az új elvárásoknak megfelelő szervezeti, gazdálkodási, foglalkoztatási körülmények kialakítására, fejlesztésére. A megváltozott munkaképességű munkavállalók alkalmazására, foglalkoztatására és komplex rehabilitációjára vonatkozó szabályok kialakítása egy több ütemben végrehajtott szabályozási folyamat révén valósulhat meg. Figyelembe kellene venni a támogatott szervezetek piaci, gazdasági helyzetét, a közvetlen munkaerő-piaci környezet sajátosságait, humánerőforrás-gazdálkodási lehetőségeit, és az ehhez igazodó átmeneti intézkedésekkel kellene lehetőség szerint biztosítani az érintetteknek és munkáltatóknak is az átmenetet.

A mostani lépés, amely felülvizsgálja a megváltozott munkaképességűek ellátási rendszerét, önmagában elfogadható is lenne. De jelen esetben nem az. Azért nem, mert a jelenlegi munkaerő-piaci folyamatok és hatások kifejezetten olyan irányba hatnak, hogy egyre többen válnak munkanélkülivé. Így a munkaerőpiacon egyre többen keresnek munkát és megélhetést, ami sajnálatos módon nem jelent kedvező elhelyezkedési esélyt a megváltozott munkaképességű munkavállalóknak.

Jelenleg a megváltozott munkaképességű emberek 60 százaléka két nagyon hátrányos helyzetű régióban él, Észak-Magyarországon és a Dél-Alföldön, épp azokban a térségekben, ahol a legkedvezőtlenebb a munkaerő-piaci helyzet. Ma Magyarországon 45-50 ezer megváltozott munkaképességű dolgozik, ha az uniós átlagot célozzuk meg, akkor valóban 140-150 ezer ember dolgozhatna, de ehhez munkahelyeket kellene teremteni, ez azonban még hiányzik a mostani új rendszerből.

A potenciálisan 190 ezer érintett közül nagy létszámban lesznek rákényszerítve arra, hogy munkát keressenek azért, hogy ki tudják fizetni számláikat, gyógyszereiket, és legyen miből élniük, mivel megszűnik majd a rokkantellátás 2012-ben. Ez a lépés azok tekintetében, akik már évek óta nem dolgoztak és elszoktak a rendszeres munkavégzéstől, igen nagy erőfeszítést jelent majd. Segítség és szakszerű támogatás nélkül nem fognak megfelelni a követelményeknek. Így az államnak kiemelt felelőssége van abban, hogy speciális feltételeket és személyre szabott munkaerő-piaci szolgáltatásokat nyújtson az ellátórendszereken keresztül azok számára, akiket újból munkára kötelez.

Az egységes javaslat a munkaerő-piaci segítő szolgálatok feltételeinek megteremtését nem kellő kidolgozottsággal fogalmazza meg, és nem tartalmazza a személyre szabott megoldási javaslatokat sem. A foglalkoztatást elősegítő érdekeltségi rendszer kialakítása részben történik csak meg. Az integrációt elősegítő foglalkoztatási formák kereteinek kialakítása nem teljes körű. A védett foglalkoztatás feltételrendszerének kidolgozása sem segíti maradéktalanul a foglalkoztatásrehabilitációt. Az előbbiekben felsoroltak kérdésessé teszik az érintettek számára, hogy megfelelő munkahelyet találjanak maguknak azon a munkaerőpiacon, ahol most is több százezren keresnek munkát; ott, ahol egyre több lesz a munkanélküli és egyre kevesebb a munkalehetőség.

Az egységes javaslat szembeötlő célja, hogy csökkentse az állami kötelezettségeket. Nem teremti meg azt a lehetőséget, hogy az új rendszerből kiszorulók személyre szabott munkahelyet találjanak maguknak.

A civil érdekvédelmi szervek tájékoztatása szerint velük senki nem egyeztetett a mostani javaslatról. Ezek után felmerül a kérdés, hogy a foglalkoztató szerveket, a gyáriparosokat, a kamarák képviselőit mennyire veszi komolyan a kormány, hiszen ők azok, akik legjobban ismerik a munkaerőpiac helyzetét.

Összegezve: az előttünk fekvő, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló egységes javaslatot az MSZP-frakció nem támogatja.

Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

Forrás: parlament.hu