DR. TURI-KOVÁCS BÉLA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Eredendően azzal szerettem volna kezdeni a mondanivalómat, hogy világossá tegyem: az a széles körű egyeztető munka, amit Szászfalvi államtitkár úr végzett hosszú időn keresztül, azokat a vádakat, hogy nem volt elég idő a felkészülésre, értelmetlenné teszik. Szászfalvi államtitkár úr számos olyan kisegyházzal egyeztetett, amely most nincsen benne ebben a 14-es körben. És ha én valamit fájlalok, akkor azt fájlalom, hogy némelyek nincsenek benne a 14-es körben. Vagy - ha nagyon őszinte akarok lenni - azt fájlalom, hogy egyáltalán van 14-es kör.

Én ugyanis úgy gondolom, hogy a legnagyobb egyházak talán azzal érezhetnék magukat leginkább sértve, ha őket nem tartanánk kellően nagynak, erősnek ahhoz, hogy mindenki mással szemben ők világosan, egyértelműen egyházaknak minősülnek az emberek gondolkodásában, az emberek hitvilágában és az emberek kapcsolati rendszerében. De ez egy másik kérdés.

Amiről alapvetően szólni akartam, az az, amit többen feszegetnek. Azt gondolom, az eredeti javaslatban bölcs gondolat volt az, hogy ha az Országgyűlés hozza meg a törvényt, mert ez a dolga - és ez politikai döntés, ez mindig politikai döntés, ezzel azt hiszem, egyet kell értenünk, hiszen ez egy politikai szervezet -, bölcs dolog-e, hogy ugyanaz a szervezet, amely politikai döntést fog hozni akkor is, amikor eldönti, hogy ki az egyház, ki nem egyház.

(15.20)

Ez egy alapvető kérdés, amin érdemes lett volna vagy érdemes lenne elgondolkodni. Most is azt mondom ugyanis, hogy az Országgyűlés alkalmas lehet erre, de akkor nagyon-nagyon körülhatárolt szabályozókat kell majd beiktatni, amelyek kizárják belőle a politikai felhangokat, mert ezek a politikai felhangok menthetetlenül meg fognak jelenni, ha nem tudunk erre kellő garanciákat biztosítani, és ez mindannyiunknak súlyosan árthat. (Taps az MSZP és a Jobbik soraiból.)

Forrás: parlament.hu