LENDVAI ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Éppen a Harrach képviselő úr által említett téma miatt nyomtam gombot már a vezérszónoklatok után is. Abban a kérdésben tudniillik, hogy mi a baj abban, hogy a parlament dönti el, hogy egy vallási közösség egyház vagy nem egyház. Ha ezzel nem volna baj, akkor, tisztelt képviselő úr, frakcióvezető úr, önök eredetileg is ezt a javaslatot terjesztették volna be. De nagyon helyesen nem így tették. Az önök eredeti javaslatában ez a jogkör a bíróságé volt.

Ott is nyilván lehetett volna vitatkozni - volt is vitánk, tehát nem mondom, hogy azzal maradéktalanul egyetértettünk -, hogy éppen milyen kritériumok alapján, így vagy amúgy kell-e ezt csinálni, kell-e mindenkit kevés kivétellel újból nekiereszteni ennek az eljárásnak. De önök akkor - nyilván nem véletlenül, nyilván ilyen irányban érzékenységgel rendelkező felelős politikusokként - nem egy politikai testületet, nem a parlamentet, hanem az úgymond független magyar bíróságot kérték erre. Hát nem volt véletlen, hogy ezt tették.

Ilyen szempontból - nem akarok senkinek sem a magándöntéseibe illetéktelenül beleszólni - talán mégsem véletlen, hogy egyrészt ön is azt nyilatkozta az alkotmánybírósági döntés után, hogy hát bizony az önök eredeti javaslatával talán nem történt volna ez a megsemmisítés - valószínűleg igaza van -, de ami ennél is fontosabb: a törvényben sosem csak az az érdekes, ami benne van, hanem ami nincs benne. Végignéztem a mostani törvény, hát, szépen megszaporodott előterjesztőinek jegyzékét, valóban, reggel a bizottsági ülésen még csak Lázár frakcióvezető úr nevét láttam, most itt a forgatókönyvben látom, hogy jó sokan vannak, de úgy látom, hogy sem Harrach frakcióvezető úr, sem bizottsági elnökünk nincs az előterjesztők között, holott önök tagjai voltak annak a négyes előterjesztői csapatnak, ami éppen nem a parlamentre bízta volna ezt. Hogy mi a baj a parlamenti döntéssel, azt tehát nálam, nálunk önök jobban tudják. Ha ezt tartották volna jónak, ezt kezdeményezik. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Ha most ezt tartanák jónak, itt lennének az előterjesztők között.

Köszönöm szíves figyelmüket.

(14.40)

Forrás: parlament.hu