VARGA LÁSZLÓ (KDNP), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A vallásügyi törvényt - nevezzük egyelőre így ezt a törvényt röviden - elég hosszan tárgyaltuk, és sok egyeztetés után a nyár folyamán elfogadta a Ház. Szeretném hangsúlyozni, hogy az egyeztetések az egyházakkal akkor, abban az időben megtörténtek.

Az Alkotmánybíróságtól megkaptuk a véleményezést, amelyben a törvény ellen az Alkotmánybíróság kifogást emelt. A kifogásai elsősorban jogtechnikaiak voltak, két vonatkozásban, hiszen az utolsó, elfogadása előtti órákban még olyan módosító került be a törvénybe, ami nem került megtárgyalásra. Erre most lehetőség lesz a következőkben.

A most előttünk lévő és bizonyos pontokban módosított törvény lényege az, hogy azokat a hiányosságokat pótolja, amelyek abból adódtak, hogy az előző törvény nem határozta meg pontosan azokat a határidőket, amelyben az egyes egyházi jogi státust kérő közösségek hova, milyen módon nyújtsák be a maguk kérelmét, illetve milyen kötelessége, határideje van az elbírálásnak. Ezt a most előttünk lévő törvénytervezet pótolta és elénk adja. Továbbra is az Országgyűlés joga lesz az egyházak bejegyzése.

Nem változik az a 14 már most bejegyzett egyház felsorolása sem, amelyik az előző törvényben volt, azonban egy nagyon lényeges dolog, amit az új törvénytervezet, illetve a módosított törvénytervezet tartalmaz, hogy 2012. január 1-jétől a törvényben fel nem sorolt és eddig egyházként működő szervezetek automatikusan egyházi egyesületekké válnak, külön kérelem nélkül. Tehát folytathatják tevékenységüket mint egyházak. A másik nagyon lényeges dolog, hogy azok az eddig egyházként működő szervezetek, amelyek nem kerültek a 14 közé, de iskolát tartanak fenn és működtetnek, azok június 30-áig, tehát a tanév végéig továbbra is jogosultak a kiegészítő támogatásra, tehát mindarra, amire eddig jogosultak voltak. Akik pedig szociális intézményeket működtettek, azok az esztendő végéig jogosultak ennek a tevékenységnek a kiegészítő támogatására.

Ugyanakkor meghatározza a mostani új törvény, illetve a javított törvény azt, hogy február 29-éig kell nyilatkozni azoknak a szervezeteknek, amelyek úgy gondolják és úgy szeretnék, hogy továbbra is egyházként működjenek, és megfelelnek azon feltételeknek, amely az egyházkénti működést törvényben előírja. Amennyiben megfelelnek, akkor beadják a kérésüket, és a kérésük elbírálását az illetékes bizottság, a parlament megvizsgálja, ha szükséges, akkor a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalását kéri abban, hogy valóban egyházi tevékenységet folytatnak-e, és az Országgyűlés elé tárja, s az Országgyűlés határozattal rendelkezik a bejegyzésükről. Ezzel a határozattal egészül ki a jelenlegi 14-es létszám a további egyházaknak megfelelő közösségek bejegyzésével, és működhetnek továbbra is egyházként.

(12.20)

Úgy gondolom, hogy ezek a jogtechnikai változtatások, illetve pontosítások segítenek bennünket abban, hogy valóban megszabaduljon a társadalom az úgynevezett bizniszegyházaktól, amelyek csak a haszonszerzés céljából alakultak és működtek egyházként, és valóban azok legyenek egyháznak nevezhetők és egyházként működtethetőek, amelyek alapcélja vallási tevékenység; tanításukat a hitvallás és bizonyos rítus határozza meg; már nem most alakuló, hanem múlttal, nemzetközi múlttal vagy helyi múlttal rendelkeznek; alapszabályuk van, képviseletük van, alaptörvényük van; és nagyon lényeges új elemként is került be, hogy nemzetbiztonsági kockázat nem merül fel ellenük.

Jó szívvel ajánlom ezt a törvényt elfogadásra a változtatásokkal, azzal, hogy január 1-jére ne induljunk egy ex lex állapottal, amikor bizonyos egyházak vagy akár még a történelmi egyházak is a levegőben lógnak, hisz a régi törvényt megsemmisítettük december 31-ével, az új törvény pedig január 1-jével életbe tud lépni. Senkit sem akar a törvény kizárni, de mindenkit szeretne megvizsgálni, akik egyházként kívánnak működni.

Én még azt is el merem mondani így karácsony előtt, hogy talán nem is véletlen, hogy épp az egyházi törvény végleges formáját a karácsonyi időszakban tárgyaljuk. Azt kérem mindenkitől, a kormánypárti frakcióktól éppúgy, mint az ellenzéktől, hogy ezzel a gondolattal, ne ellenséges gondolattal, hanem építő gondolattal segítsék, hogy az egyházak betölthessék a maguk kiemelt feladatát a magyar társadalomban, és így legyen valóban ezen a karácsonyon is áldás minden olyan vallási közösség, egyház működésén, amelyik valóban azt a célt szolgálja, hogy az emberek lelki épülése, megerősödése, hitben való gazdagodása továbbmehessen a törvényes keretek között. Így kérem a benyújtott törvény módosításának az elfogadását.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu