DR. HÖRCSIK RICHÁRD, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Sajnos, még ma is kevesebb aktuális téma van, mint a világméretű pénzügyi válság, amelyben kiemelt szerepe van az eurózóna instabilitásának. Úgy tűnik, hogy az eddigi intézkedések nem tudták igazán megnyugtatni sem a nemzetközi pénzpiacokat, sem pedig az európai polgárokat.

Hazánk gazdaságát alapvetően határozza meg az eurózóna helyzete. Találóan fogalmazta ezt meg Győri Enikő államtitkár asszony legutóbbi bizottsági ülésünkön, amikor azt mondta: "Ha az eurózóna köhint egyet, akkor Magyarország tüdőgyulladást kap."

Bizony, az elmúlt időszakban láthattuk, hogy a közös valuta gyengélkedése hatványozottan éreztette a hatását a térség valutáin, így sajnos a forinton is. Bár Magyarország egyelőre nem tagja az eurózónának, de ne felejtsük, hogy az Unióhoz való csatlakozásunkkor azt vállaltuk, hogy a Monetáris Unióhoz is csatlakozni fogunk.

Egyértelmű tehát, hogy hazánknak elementáris érdeke fűződik az euró stabilizálódásához, ám ugyanakkor ahhoz is, hogy az egységes Európai Unió a lehető legnagyobb mértékben fennmaradjon.

Pontosan azért van kiemelkedő jelentősége a magyar soros elnökség emblematikus ügyévé vált 6-os csomagnak és a hozzá tartozó európai szemeszternek, mert azok egyformán vonatkoznak az Unió minden tagállamára. Bár a 6-os csomag elfogadására végül csak a lengyel elnökség alatt került sor, de meggyőződésem, hogy a csomag legalább annyira a magyar elnökség sikere, és úgy vélem, hogy ezzel az Unió valamennyi döntéshozója és tagállama tisztában van.

A francia-német kezdeményezésből született versenyképességi paktummal a tagállamok egy csoportja tehát szorosabb gazdasági együttműködést határozott el. A paktum adóharmonizációs rendelkezései miatt több ország, közöttük hazánk is az abból való kimaradás mellett döntött, ami anno nagyon sok vitát váltott ki.

Nos, ma már látszik, hogy ez a döntés mindenképpen helyes volt, hiszen csatlakozásunk azonnali nagy összegű kiesést jelentett volna a költségvetésnek. Azt pedig a jelen gazdasági helyzetben semmiképpen sem engedhettük volna meg magunknak, hogy a GDP 0,5 vagy 0,9 százalékos csökkenése következzen be.

Megjegyzem, hogy mára sajnos nyilvánvaló, hogy a versenyképességi paktum sem volt elegendő, hogy visszaállítsa a pénzügyi bizalmat az Unió irányába, ráadásul a megállapodással sajnos újabb választóvonal született, amely a többsebességes Európa felé vezet, amit mindenféleképpen szerettünk volna elkerülni.

Tisztelt Elnök Úr! Ebben a helyzetben került sor az Európai Tanács decemberi ülésére, amelyen az eredeti forgatókönyv alapján 27 tagállamban kellett volna módosítani az Unió alapszerződését, a költségvetési fegyelmet erősítendően. Azonban hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az Egyesült Királyság nem fogja jóváhagyni az effajta módosítást. Tehát így merült fel a B verzió, a kormányközi megállapodás ötlete.

Nos, itt a sebtében összeállított javaslattal kapcsolatban az eurózónán kívüli tagállamok mindegyike haladékot kért. Emlékeztetem képviselőtársaimat, hogy a sajtó tévesen állította, hogy Dániát az aláírók között említette, hazánkat pedig vétózó államként állította be, és megjegyzem, hogy a vétó nem is értelmezhető az adott kontextusban. De mindez már a múlté. Az uniós válságkezelés tehát, láthatjuk, már eddig is eléggé rögös utat járt be. Tehát célszerű megvizsgálnunk, hogy Magyarországnak érdekében áll-e csatlakozni az új kormányközi megállapodáshoz.

Először is arra a kérdésre kell válaszolnunk, hogy alkalmas-e a szerződés, hogy elérje a célját, vagyis hogy helyre tudja-e állítani a bizalmat az európai zóna iránt. Véleményem szerint a bizalmi válság mögött adósságválság áll, a szerződés pedig minden eddiginél szigorúbb adósságféket állapít meg, csökkenő pályára állítja az államadósságot, ezzel egyszerre megoldva az adósság- és a bizalmi válságot is.

Úgy vélem, tisztelt képviselőtársaim, hogy nekünk ezzel kapcsolatban nincs mitől tartani, hiszen Magyarországon - ahogy már többször elhangzott - január 1-je óta érvényben van az alkotmányos adósságfék intézménye, amely lehetővé teszi, hogy hazánk csökkenő pályára állítsa az államadósságot. Vagyis ez azt jelenti, hogy a magyar gondolkodás most az európai gondolkodáshoz rendkívül közel áll.

(20.30)

Másodszorra azt is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen kötelezettséget ró a megállapodás hazánkra. Nos, a szerződés valamennyi részes félre ugyanazon szigorú kötelezettségeket rója, azonban - és ezt én is kiemelem - a jelenleg nem eurózóna-tagállamokra csak a Monetáris Unióhoz való csatlakozás után érvényesek a kötelezettségek. A megállapodás létrehoz egy újfajta eurócsúcsot, amelyen minden részes állam részt vehet, ezzel megteremti a nem eurózóna-tagállamok érdekképviseletének lehetőségeit is. Ezt egy nagy eredménynek tartom, bárki harcolta ki. Mi ebben a vonatkozásban Lengyelországot szövetségesként maximálisan támogattuk, hiszen Lengyelországnak is ugyanez volt az érdeke.

Azt látjuk tehát, képviselőtársaim, hogy a megállapodáshoz való csatlakozással egy fontos lépést tettünk a válság leküzdésére, úgy, hogy érdekérvényesítő képességünk nem csökkent, hanem növekedett, miközben kötelezettségek csak később hárulnak ránk, ráadásul a magyar alkotmányos adósságfékszabályok egyébként is nagyon szigorúak.

Sajnos nem sikerült valamennyi tagállamot maga mögé állító javaslatot létrehozni, így a megoldás rendhagyó formát ölt, bár jelen pillanatban úgy tűnik, hogy tényleg ez az egyetlen lehetséges megoldás. Mindenképpen szükségesnek tartom leszögezni, hogy frakciónk továbbra is az egységes Európa híve.

A fentiek alapján arra kérem a tisztelt képviselőtársaimat a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség frakciója nevében, hogy támogassák a csatlakozásunkat támogató határozati javaslatot.

Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu