SZATMÁRY KRISTÓF nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Képviselőtársaim! Bár az ügy fontossága, azt gondolom, mindannyiunk számára nyilvánvaló, mégis megpróbálnám 25 percnél némileg rövidebben összefoglalni ennek a törvényjavaslatnak a tartalmi részét és indokoltságát.

A deviza-jelzáloghitellel rendelkező adósok megsegítése érdekében az elmúlt másfél évben - képviselőtársaim talán tudják - számos intézkedésre került sor. Kicsit visszatekintve: 2011 augusztusában lépett hatályba a rögzített árfolyamon történő végtörlesztést lehetővé tevő törvény, szeptemberben került elfogadásra a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztést biztosító jogszabály, majd decemberben a Nemzeti Eszközkezelő működésének szabályozása került a parlament elé.

A devizahitelesek problémájának átfogó megoldása érdekében 2011 decemberében a kormány hosszú tárgyalások után megállapodott a Magyar Bankszövetséggel további lépések szükségességéről. Ennek egyik eleme az árfolyamgát intézményének módosítása, amelynek keretében az árfolyamrögzítés időtartamának meghosszabbítására és a rögzített árfolyam feletti végtörlesztett rész egy részének az elengedésére kerül sor. Az árfolyamrögzítés választása esetén az adósok végtörlesztése jelentősen csökken. Itt több százezer magyar család mindennapjairól van szó. A legelterjedtebb svájci frank alapú hitelnél a jelenlegi 240 forintos árfolyamszint helyett 180 forintos árfolyamon kell végtörleszteni. Ez azt jelenti, hogy a végtörlesztési kötelezettség 25 százalékkal lesz alacsonyabb.

Azért, hogy mindenki, aki érintett ebben az ügyben, a pontos számok nyelvén tudja, hogy ez mit jelent, egy példát engedjen meg a tisztelt Ház. Egy átlagosnak tekinthető 7 millió forintos összegű, 15 éves futamidejű hitelnél ezáltal a korábbi 93 ezer forintos havi törlesztőrészlet körülbelül 70 ezer forintra csökken. Ez azt jelenti, hogy minden család kasszájában, amely jelzálog típusú hitellel adósodott el az elmúlt időszakban, körülbelül havi 20 ezer forintnak megfelelő összeg marad a családi kasszában. A különbség egy része elengedésre kerül, míg a fennmaradó, jellemzően kisebb része gyűjtőszámlán kerül jóváírásra, amit az árfolyamrögzítés lezárását követően havi részletekben kell a hiteladósnak visszafizetni. A rögzített árfolyam a törvényjavaslat szerint euróhitelnél 250 forint, japán jen esetében 2,5 forint/jen.

A benyújtott törvényjavaslat a Bankszövetséggel kötött megállapodásnak megfelelően 2012 végéig biztosítja, hogy az ügyfelek kezdeményezzék az árfolyamrögzítés alkalmazását hitelezőiknél. Új elem, hogy az ingatlancélú lízingszerződéssel rendelkezők is igénybe vehetik a konstrukciót. A rögzített árfolyam alkalmazását a korábbi három év helyett öt évig, de legkésőbb 2017. június 30-ig kell biztosítaniuk a bankoknak. Az árfolyamrögzítés igénybevételének feltétele, hogy az adósok fizetési késedelme ne haladja meg a 90 napot. Jól tudjuk, de azért itt jelezném, hogy elméletileg a Bankszövetséggel való megállapodás, illetve a kormány egyéb intézkedései azoknak is kínálnak segítséget az egyéb konstrukciók által, akik 90 napnál régebbi tartozással bírnak.

A törvényjavaslat jelentős kedvezményt biztosít az adósoknak. Az állam és a bankok fele-fele arányban átvállalják a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztőrészlet kamatrészletének megfizetését, csak a tőkerész kerül a gyűjtőszámlára, és az azzal járó kamat az, amit az ötéves futamidő után vissza kell fizetni.

(9.50)

Mint említettem, ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 7 millió forint összegű, öt évvel ezelőtt felvett hitel esetén az állam és a bankok által megtérített összeg 2012-ben megközelíti a 13 ezer forintot, a gyűjtőszámlára ezért csupán a fennmaradó körülbelül 6 ezer forint körüli összeg kerül. A későbbi években a megtérített összeg kismértékben egyébként csökken is, tekintettel arra, hogy a törlesztőrészletekben a kamatrész aránya jellemzően fokozatosan csökken.

Az állam által az elkövetkező öt évben kifizetendő összes támogatás a kamatrész megtérítése miatt természetesen a jövőbeli árfolyamtól függően is összességében meghaladja a 100 milliárd forintot. Tehát a magyar állam ezáltal az adós családok válláról körülbelül 100 milliárd forintot fog levenni, és körülbelül ugyanekkora vagy ezt meghaladó részt fognak átvállalni egyébként a bankok.

A törvényjavaslat rögzíti, hogy a hitelezők kötelesek mindent megtenni annak érdekében, hogy a hiánytalan kérelmeket 60 napon belül elbírálják. Bízunk benne, hogy egyébként a bankok ezt a 60 napos elbírálási időt fogják tudni tartani.

A korábban megkötött gyűjtőszámla-szerződéseket az új konstrukció kedvező feltételeire tekintettel a hitelezők automatikusan átalakítják az új feltételeknek megfelelően. Abban az esetben természetesen, ha a hiteladós kéri, hogy a korábbi feltételek, a kedvezőtlenebb feltételek maradjanak számára - ami nem valószínű -, akkor erre elméletileg van lehetőség.

A törvényjavaslatban foglaltak szerint a közszférában dolgozó hiteladósok ezen felüli további kedvezményben részesülnek, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó kérelmüket a pénzügyi intézmények soron kívül kell hogy elbírálják. A gyűjtőszámlahitel után fizetendő kamathoz, ami a törvény előírása szerint nem haladhatja meg a háromhavi BUBOR értékét, a közszféra dolgozói kamattámogatást igényelhetnek. A kamattámogatás mértéke az eltartott gyermekek számától fog függeni, a részletszabályokat kormányrendelet határozza majd meg. A gyűjtőszámlahitelhez kapcsolódó kamattámogatást minden közszférában dolgozó hiteladós igényelheti.

Azok a közszférában dolgozók, akik az év végéig bejelentkeztek, és jogosultak lettek volna a végtörlesztésre, egyszeri, vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek, ha belépnek az árfolyamgát rendszerébe. A támogatás megegyezik a február és a gyűjtőszámla-szerződés megkötése, de legkésőbb július 1-je között esedékes, a rögzített árfolyamot meghaladó törlesztőrészlet összegével. Tehát ez arról szól, hogy lényegében úgy kell tekinteni, hogy ezzel a devizahitel-adósok olyan helyzetbe kerülnek, mintha már 2012 februárjától az árfolyamgát védelme alatt törlesztettek volna.

A kedvezmények elszámolását és az igénylést a hitelezők végzik, az elszámolás részletszabályait ugyancsak kormányrendelet fogja meghatározni.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslatban szabályozott árfolyamrögzítést kedvező feltételeire való tekintettel várhatóan a devizahiteles adósok döntő többsége igénybe fogja venni, már azok, akik egyébként az előtörlesztéssel nem kívántak vagy nem tudtak élni. A kormány bízik abban, hogy ezen kedvező konstrukció, illetve az erre vonatkozó információk eljutnak az érintettekhez, az árfolyamgát új rendszere így reményeink szerint jelentős mértékben járul hozzá majd a devizahitelesek problémáinak enyhítéséhez.

Itt hívnám fel az Országgyűlés figyelmét, hogy valóban egy hosszú, többlépcsős, több állomással rendelkező út végéhez értünk, vagy ha nem is a végéhez, az egyik legjelentősebb, és ma már azt mondhatjuk, hogy szinte az összes devizahiteles számára elérhető, érzékelhető segítséget tud nyújtani a kormányzat, nem kevés állami forrást fölhasználva, de ugyanakkor ennek az árfolyamrögzítésnek, ennek a könnyítésnek a költségeit részben - nagyobb részben - a bankokra ráterhelve tud segíteni több százezer magyar családon.

Kérem az Országgyűlést, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)

Forrás: parlament.hu