JÁVOR BENEDEK (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! A Duna vízgyűjtőjén az átlagosnál lényegesen nagyobb hómennyiség van, és a Tisza vízgyűjtőjén is egyre nő a hóban felhalmozott vízkészlet. Ehhez képest a gátak igen rossz állapotban vannak, mivel már tavaly sem volt elegendő pénz a karbantartásukra: akadtak olyan vízügyi igazgatóságok, ahol a második félévben már üzemanyagra sem telt, sőt az esedékes munkabérek kifizetése is gondot okozott.

Az idei költségvetésben minden eddiginél kevesebb pénzt szán a kormány a két tárca között szétosztott vízügyre. A Vidékfejlesztési Minisztériumban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági szervek támogatása 5 milliárdról 3,5 milliárd forintra csökkent, miközben a BM fejezetébe átkerülő vízügyi igazgatóságok forrásai 11-ről 8,2 milliárdra apadtak. Összesen tehát 4,3 milliárd hiányzik a már tavaly is meglehetősen lapossá vált kasszából. Ennyi pénzből a korábbi évek tapasztalatai alapján nem lehet hatékony védekezőrendszert működtetni. Talán a pénzhiánynál is nagyobb gondot okoz a vízügy kétosztatúságából adódó szervezetlenség és a képzett vízügyi vezetők hiánya a belügyi állományban. A belügyben dolgozó vízügyeseket hátrányos megkülönböztetés is éri: idén 200 ezer forint értékű béren kívüli juttatás jár a belügyi dolgozóknak - kivéve a vízügyi igazgatóságokat, amelyekre a fedezetet a minisztérium nem kapta meg a VM részéről.

Az általános spórolás tavaly csak azért nem okozott nagyobb bajt, mert egy rendkívül aszályos év volt, de nem lehet a végtelenségig ezt a szerencsejátékot játszani a veszélyeztetett területen élők életével és ingóságaival. A kormányzat a pénzhiányt firtató kérdésekre rendre azzal válaszol, hogy majd a vízügybe irányított közmunkások megoldják a problémát, csakhogy a gátakon a hóolvadásig és a talaj kiszáradásáig nem lehet érdemi munkát végezni, ráadásul rengeteg munkafolyamatot nem lehet közmunkásokkal kiváltani, infrastrukturális, gépesített munkákat nem fognak tudni pénz hiányában a közmunkások sem elvégezni.

A vízügyért felelős államtitkár nyilatkozataiból azt is tudjuk, hogy 165 milliárd forintnyi vízügyi beruházás áll előkészítés alatt, de az ezek elindulásához szükséges 20-25 milliárd forintnyi önerő hiánya miatt nem lehet ezeket elindítani. Ugyanakkor egyetlen olyan hatástanulmányt sem ismerünk, amely igazolná, hogy az árvízi védekezésből az elmúlt években kivont pénz bárhol máshol jobban hasznosulna. A számok inkább az ellenkezőjét bizonyítják: 2010-ben mintegy 200 milliárd forintba került a kormánynak az ár- és belvízkárok enyhítése és a védekezés, miközben ennyi pénzből a teljes védekezőrendszert modernizálni lehetne.

A fentiek alapján azt kérdezem az államtitkár úrtól: valóban megfontolt és felelős döntést hoztak-e a vízügy szétszabdalásával, leépítésével és forrásainak elvonásával, és a kormány részéről ki vállalja a felelősséget azért, ha ebben a helyzetben esetleg egy váratlan árvíz rendkívüli károkat vagy tragikus haláleseteket fog okozni?

Várom a megtisztelő válaszát. (Taps az LMP soraiban.)

Forrás: parlament.hu