KOVÁCS TIBOR (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Valóban, egyetértünk azzal, hogy egy ilyen vizsgálóbizottságot létre kell hozni, már csak azért is, mert a helyzet, ami kialakult, példa nélküli. Példa nincs arra, tisztelt képviselőtársaim, hogy egy kormány csődbe vitt volna egy nagy stratégiai jelentőségű állami vállalatot. Állami vállalat csődje miatt még soha ennyi munkavállaló nem került munkán kívülre, és azt mondhatjuk, hogy ilyen körülmények között még soha nem hagyta veszni egy kormány a nemzeti vagyonnak egy ilyen jelentős részét. Képviselőtársam már felsorolta, milyen stratégiai jelentősége volt ennek a társaságnak; nemcsak nemzetgazdasági szempontból bírt jelentőséggel, hanem egyszerűen szimbólummá vált ez a társaság Magyarország számára.

A Malév működése működőképességének fennállása alatt végig, 2012. február 2-áig biztosított volt, tisztelt képviselőtársaim. A társaság valóban nem volt nyereséges, és itt kérdés, hogy 2002-től kívánja az előterjesztés vizsgálni ezt a folyamatot. 1999-től kezdődött el, még az első Fidesz-kormány idején, amikor veszteségessé vált a társaság, tehát mindenképpen indokolt lenne, hogy ennek a vizsgálata kiterjedjen ne csak 2002-től, hanem 1990-től kezdődjön.

Úgy gondoljuk egyébként, hogy azért szükséges vizsgálni ezeket a kérdéseket, mert számos kérdés... És majd szeretném is, tisztelt elnök úr, 30 pontban felsorolni azokat a vizsgálandó elemeket, amelyek kimaradtak abból a felsorolásból, amely itt a határozati javaslatban szerepel, és úgy gondoljuk, ezek nélkül a kérdések nélkül nem kaphatunk és nem tudunk megnyugtató választ kapni azokra a kérdésekre, amelyek ma nemcsak minket, hanem a magyar közvéleményt is nyilvánvalóan foglalkoztatják. Úgy gondoljuk, ténymegállapításként azért azt el kell mondani, hogy az elmúlt időszakban, amit ez a határozati javaslat vizsgálni kíván, a Malév végig működőképes volt, végig repültek a repülőgépek, szállították az utasokat, több ezer családnak biztosított munkalehetőséget, évi 1,5 millió átszálló utast biztosított Budapestnek. Nyilvánvalóan ezek az átszálló utasok rendkívül sokat költöttek a budapesti nemzetközi repülőtéren, a vendéglátóhelyek, a hazai turizmus szempontjából is jelentősége volt ennek, és jelentőségük van természetesen az erdélyi járatoknak, amelyeket szintén a Malév üzemeltetett, a magyar gazdasági szereplők ottani működése szempontjából, akik Erdélyben befektettek, de a balkáni magyar befektetők szempontjából is jelentősége volt.

Azt gondoljuk, mindezek miatt is ez a javaslat alapvetően elterelő szándékú, figyelemelterelő szándékú, hiszen a történéseknek csak egy viszonylag szűk keretére próbálja ráirányítani a figyelmet, azt kívánja vizsgálni, és nem kapunk válaszokat olyan kérdésekre, amelyek egyrészt az első Fidesz-kormány, másrészt a második Fidesz-kormány ideje alatt történtek.

Nem szeretném felsorolni azokat az erényeket, hogy minden gond és probléma mellett, amit Budai úr is itt felsorolt, mégiscsak fenntartották az előző kormányok a Malév működőképességét; ezt most, elfogadva az elnök úr tanácsát, nem sorolnám fel, de szeretnék rátérni azokra a kérdésekre, amelyek valamennyiünket foglalkoztatnak, és amelyek szerintem kimaradtak a határozati javaslatból.

Mi az igazi kérdés, tisztelt képviselőtársaim, a Malév csődjével kapcsolatban? Miért nem repülnek ma a Malév gépei? Miért kellett a Malévnek visszaszolgáltatnia a bérelt gépeit? Ki hagyta, ki hozta meg azt a döntést, ami miatt ez megtörténhetett Magyarországon? Nem tudjuk a választ, de szükségszerű lenne ezt vizsgálnunk.

Kinek lett volna kötelessége intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy ez ne történjen meg? Nyilvánvalóan az elmúlt két évben, mint ahogyan azóta már hallottuk az előző kormány tagjainak nyilatkozatait a tekintetben, hogy milyen előkészületeket tett a kormány egy hasonló esetre vonatkozóan. Miért nem tudunk ezekről a javaslatokról, amelyeket az előző kormány már megfogalmazott?

Következik az a 30 kérdés, amelyeket szeretnék felsorolni ahhoz, hogy megnyugtató válaszokat kapjunk arra, hogy mi is történt az elmúlt időszakban.

Úgy gondoljuk, vizsgálni kellene 1990-től kezdődően a Malév működésének eredményességét. A második: milyen intézkedéseket tettek a tulajdonosi jogokat közvetlenül vagy közvetett módon gyakorló kormánytagok a Malév működőképessége fenntartásának biztosítása érdekében? Mit tett az Orbán-kormány a 2010. évi eskütételét követően a Malév-ügyben? Az Európai Bizottsággal felvették-e a kapcsolatot a problémák kezelése érdekében? Van-e a Malévvel összefüggésbe hozható ügyben megválaszolatlan levele például a Bizottságnak, amelyet mi nem ismerünk? (Zaj a kormánypártok soraiban.)

A tőkeemelési döntéseket megelőzően kérték-e a Bizottság véleményét? Tudjuk, hogy a Fidesz-kormány is tőkét emelt 2011-ben a Malévben. Kérdezem: a tőkeemelési döntést megelőzően volt-e egyeztetés a Bizottsággal? Mi volt a Bizottság válasza? A tulajdonos számára mikor vált nyilvánvalóvá a nemzeti légitársaság finanszírozásának fenntarthatatlansága? Vizsgálta-e a kormány, hogy a Malév úgynevezett Fehér könyvének nyilvánosságra hozatala milyen hatással lesz a Malév hitelező üzleti partnereinek céggel szembeni bizalmára, tisztelt képviselőtársaim? (Zaj a kormánypártok soraiban.)

Vizsgálta-e a kormány, hogy milyen hatással lesz a Budai Gyula által nyilvánosság előtt bejelentett feljelentéssorozat a Malév üzleti partnereinek cégről kialakult álláspontjára? Hetedikként: vizsgálta-e a kormány, hogy milyen hatással lesz a Malév védett hitelezési körbe sorolásáról a 2012. január 30-án hajnalban kiadott, a stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezet meghatározásáról szóló kormányrendelettel kapcsolatban? Tárgyalt-e a magyar kormány az Európai Bizottság képviselőjével a tiltott állami támogatás miatt megállapított fizetési kötelezettség számítási módjáról és egyes tételek csökkentési lehetőségéről?

Vizsgálta-e a kormány, hogy a Malévvel szemben kialakult bizalmatlanságban milyen szerepet játszott a január 31-én kiadott Malév Magyar Légiközlekedési Zrt. menetrend szerinti járatainak leállítása miatt beálló válsághelyzet kezeléséhez szükséges rendkívüli intézkedésekről szóló kormányrendelet? Milyen forgatókönyv alapján történt a Malév leállása? Ki és mikor döntött a repülés felfüggesztéséről? Miért nem hasznosították az MNV-nél meglévő terveket a Malév repülési tevékenysége felfüggesztése esetén elindítható légitársaságra vonatkozóan? Miért nem döntöttek a két kérdésben egy időpontban? (Babák Mihály: Miért adtátok el? - Zaj a kormánypártok soraiban.) A tulajdonosi joggyakorlás keretében tett-e az illetékes miniszter a Malév megmentését célzó intézkedéseket? (Zaj a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.)

Forrás: parlament.hu