DR. KUPCSOK LAJOS (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A hulladékról szóló törvényjavaslat számos érdek metszéspontjában született. Ilyen érdekek a környezetvédelem, egészségvédelem, a környezetterhelés mérséklése, a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás, a hulladékképződés megelőzése, hulladék-újrahasznosítás, és még hosszasan lehetne folytatni a sort.

Már a múlt heti vitában is többször elhangzott az EK-irányelv átvételének szükségessége vagy éppenséggel a hulladékgazdálkodás rendszerszemléletű megújításának igénye, a problémakör fő sodorvonala azonban mégis inkább az, hogy nálunk a hulladék a lerakóba kerül, míg Hegyeshalomtól nyugatra a hasznosítóba.

A hulladékra is igaz: a prevenciónál nincs olcsóbb, nincs hatékonyabb és nincs meggyőzőbb rendszer. A hulladékképződés megelőzése kiemelt feladat, megvalósítása végett 6 évre szóló nemzeti megelőzési programot kell kidolgozni. Ebből nem hiányozhat a fő hulladéktermelők, a gyártók ösztönzése; növelni kell a termékek élettartamát, hiszen így később lesz belőlük hulladék, erősíteni kell a jobb újrahasznosíthatóságot, és nem hiányozhat a gyártói felelősség fogalmának kiterjesztése sem. A hulladéklerakást vissza kell szorítani. Ennek létezik olyan eszköze a környező országokban, ami ott már működik és jól bevált: ilyen a hulladéklerakási járulék.

Az előttünk álló javaslat 12 fejezetben, mintegy száz paragrafusban tárgyalja, szabályozza a témakört, az alapelvek is önmagukért beszélnek: újrahasználat, újrahasználatra előkészítés, kiterjesztett gyártói felelősség, a közelség elve, önellátás elve, a szennyező fizet elve, a biológiailag lebomló hulladék hasznosításának elve.

A hat alapelv mindegyike fontos, ebből most kettőre szeretném fölhívni a figyelmet. A közelség elve szerint a hulladék kezelését a környezeti és gazdasági hatékonyság figyelembevételével kiválasztott, lehető legközelebbi létesítményben kell elvégezni; az állam biztosítja, hogy a hulladékot hasznosító, ártalmatlanító létesítmények Magyarország területén praktikus hálózatot alkossanak. Az önellátás elve szerint a közelség elvére figyelemmel a képződő hulladék teljes körű hasznosítására, illetve ártalmatlanítására, ennek megfelelő hasznosító, illetve ártalmatlanító hálózat kialakítására és üzemeltetésére kell törekedni.

A törvényjavaslat rögzíti a hulladékhierarchia rendszerét. Itt egy elsőbbségi sorrendről van szó, ebben a sorrendben az utolsó, a végső megoldás a hulladék ártalmatlanítása. A hulladékképződés és hulladékgazdálkodás során minden előbbrevaló a hulladék ártalmatlanításánál. A megelőzés az első, utána következhet az újrahasználat előkészítése, majd az újrafeldolgozás. A hulladék egyéb hasznosítása így különösen az energetikai hasznosítása is előbbre való a végső megoldástól, az ártalmatlanítástól.

A törvényjavaslat meghatározza, hogy valamely anyag vagy tárgy milyen esetben tekinthető mellékterméknek. Ez azt a célt szolgálja, hogy a gyártásnál képződő hulladék elkülönüljön a gyártási folyamat hasznos termékeitől. A törvény rendezi a hulladékstátus megszűnésének eseteit is, a hasznosításon átesett anyag vagy tárgy több együttes feltétel teljesítése esetén nem tekinthető hulladéknak.

A kialakítandó hulladékgyűjtési rendszer a szelektív hulladékgyűjtés bevezetését, általánossá tételét célozza. Az ország különböző pontjain a közszolgáltatási díjak igen eltérő mértékűek. A javaslat egységes díjszabást irányoz elő, a cél egyértelmű: a lakosságot sújtó visszaélések megszüntetése. Az állam szerepvállalása erősödik a hulladék hasznosítása, újrafelhasználása érdekében. Ez közös érdekünk, ugyanis az EU által előírt hasznosítási arányokat néhány éven belül teljesíteni kell, ha az elmarad, mint államtitkár úr hozzászólásából elhangzott, azért mindannyian fizetünk.

Az állami kontroll erősödését mutatja, hogy hulladékos közszolgáltatást a jövőben többségi állami, illetve önkormányzati tulajdonú közszolgáltató végezhet majd. A közszolgáltató piac nagyobbik része egyébként már most is teljesíti ezt a kritériumot. Az előttünk lévő törvényjavaslat előremutató eszközrendszerében is előrelépést jelent az eddigiekhez képest. Egyáltalán nem mellékes, hogy a törvényjavaslat előkészítése során a civil szféra véleményét széleskörűen meghallgatták és figyelembe vették.

Végezetül nagyon röviden annyit szeretnék mondani, hogy Magyarországon a hulladékot lerakjuk, a benne rejlő erőforrásokat eddig hagytuk elveszni, és a környezetünket terheltük vele. Ezen a gyakorlaton kell változtatni ezzel a törvényjavaslattal, illetve annak a végrehajtásával.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps.)

Forrás: parlament.hu