GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Én ott folytatom, ahol Kovács Tibor befejezte. Annak idején, amikor a vizsgálóbizottságot létrehoztuk, akkor én már tettem Kepli úr számára néhány ilyen javaslatot, hogy egészítsük ki a bizottság tárgyát. Azt hiszem, hogy amire most akár Kepli úr, akár Gyopáros Alpár hivatkoznak, hogy mi volt a bizottság feladata, igen, ebbe beletartozik az, hogy mi vezetett ahhoz, hogy bekövetkezett, milyen mulasztások lehettek, vagy egyszerűen csak hadd nevezzem úgy, hogy okok, amelyek miatt bekövetkezett, mit kell utána tenni. De ennek ugyanúgy része és nem csak nekünk itt, a parlamenti patkóban; ha önök kimennek az utcára, önöknek ugyanúgy felteszik azt a kérdést, amit Kovács Tibor mondott, hogy hol van, mi lett azzal a pénzzel, amit magánszemélyek, vállalkozások kárenyhítés címén befizettek, ennek mi lett a sorsa.

Képviselőtársaim, ha egy ilyen katasztrófának minden körülményét fel akarjuk tárni, akkor igen, hozzátartozik, hogy a veszély után az elhárítás hogyan, milyen formában, milyen technológiával, technikával oldódik meg.

A másik dolog, amiről szeretnék még szólni, talán belefér. Kepli úr sokszor hozza szóba a privatizációt mint negatív dolgot. Tisztelt Kepli Úr! Én tudom, hogy a Jobbik számára a privatizáció egyszerűen fekete bárány, szitokszó. Azt gondolom, hosszan lehetne beszélni itt, ebben a Házban, érdemes lenne parlamenti vitanapot tartani, hogy mely cégek azok, amelyeket a privatizáció mentett meg és a mai napig exportra képesek termelni, és melyek azok, amelyek a privatizáció miatt tönkrementek. Én tudok ilyet hozni a saját szűk környezetemből is, hadd ne nevezzem meg, de tudok olyat is (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy milyen nagy számban buktak el állami vállalatok, és munkavállalók százai kerültek utcára, pont azért, mert nem sikerült a privatizáció.

Köszönöm szépen a szót, elnök úr.

Forrás: parlament.hu