SZÁVAY ISTVÁN (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ha nem haragszanak, én a konyhából visszatérnék a dolgozószobába. Szeretném én is a magam nevében is megköszönni Lezsák Sándor képviselőtársamnak, úgy is, mint megyebelije, mint földije ezt a nagyon fontos és emelkedett felszólalást, illetve mindazt a munkát, amit annak érdekében végzett, amelynek egyfajta megkoronázása, betetőzése, úgy gondolom, az a törvény, amely most előttünk fekszik.

Én egy itt már érintett szempontra szeretném felhívni a figyelmet, ez pedig az, hogy szeretném üdvözölni a Jobbik nevében azt az összmagyar szemléletet, amely ebben a törvényben megjelenik. A Jobbik Magyarországért Mozgalom, amely egyébként parlamentbe kerülése óta választási programja alapján végzi itt a politikai munkáját, politikai programjában a nemzetpolitikai résznél egy nagyon hangsúlyos elemként fektette le az összmagyar szemléletnek a szükségességét, az összmagyar szemléletnek a megjelenítését az élet minél több területén, a különböző törvényeink meghozásánál, egyáltalán abban, hogy minél több szálat szőjünk és építsünk a Kárpát-medencében, minél több törvényben, rendelkezésben, amelyet hozunk, jelenjen meg az egységes magyar, az összmagyar szemlélet.

Nagyon örülünk, hogy ebben a törvényben ez tökéletesen nyomon követhető, még akkor is, ha egyébként - mint ahogy erre Pál Béla képviselőtársam is felhívta a figyelmet - van egy-két következetlenség, egy-két fogalombeli szóhasználat, például az értéktárakkal kapcsolatban az egyik paragrafus, a 11. § határon túli magyar nemzeti közösségeket, míg a 13. § csak határon túli magyar közösségeket említ, ezeket majd érdemes egyébként kiküszöbölni. Hozzátéve azt egyébként, hogy mi a magunk részéről a "határon túli" kifejezést sem szeretjük egyébként túlzottan, rossz íze van ennek, és ezt nemcsak mi érezzük, hanem azok is, akiket érint, akikről beszélünk akkor, amikor határon túli magyarokról beszélünk. Közülük is, az elcsatolt területeinken élő honfitársaink közül is sokan megfogalmazták, hogy számukra nem feltétlenül jó íze van ennek a kifejezésnek. Mi a magunk részéről egyébként sokkal inkább szeretjük a "külhoni magyar" kifejezést használni, külhoni magyar közösségekről beszélni, mint határon túliakról. Azt hiszem, ez is lehet talán egy szempont, amit érdemes lenne megfontolni, egyben áthidalni azt a felvetést, amit képviselőtársam is mondott, és esetleg inkább ezt a fajta szóhasználatot megjeleníteni a törvényben mindenhol.

Egy-két konkrétumot illetően még engedjék meg, hogy a következőkről beszéljek önöknek. Egyrészt a 11. §-ban szó van arról, hogy a hungarikumnak nyilvánításhoz ki tehet javaslatot, nagyon helyesen, mint említettem az előbb, itt megjelennek szintén a határon túli magyar nemzeti közösségek, illetve a hungarikumbizottságban részt vehetnek azok a honfitársaink, akik az ország határain túl élnek.

Ugyanakkor én itt azért problémásnak tartom a javaslatnak a megfogalmazását, egyrészt azért, mert nem határolja körül világosan, hogy kikről beszélünk. A törvényből nem derül ki, hogy pontosan kiket ért a törvény a határon túli magyar közösségek, illetve máshol nevezve magyar nemzeti közösségek képviselői alatt, csupán arról beszél - még egyszer hangsúlyozom, nagyon helyesen -, hogy a határon túli magyar nemzeti közösségek is javaslatot tehetnek a hungarikumokra, illetve hogy a hungarikumbizottságban a képviselőik részt vehetnek. Mi jobban örülnénk, ha azért ez itt konkretizálva lenne, hogy pontosan kikről és milyen formában beszélünk.

Itt egy olyan törvényjavaslatról van most szó, amit azért láthatóan, a viták ellenére is viszonylag nagy konszenzussal fogunk tudni valószínűleg vagy vélhetően reményeink szerint is elfogadni. Én örülnék, ha ilyen vitás kérdéseket vagy vitás pontokat nem hagynánk benne. És gondolom, nem haragszanak meg kormánypárti képviselőtársaim, ha elmondom, hogy nincsen bizalmunk az önök irányába a tekintetben, hogy ha bármi javaslatban olyan gumiparagrafusok vannak, még akkor is, ha nem egy fajsúlyos, nem egy politikai jellegű kérdésről van szó, de azért mi jobban szeretnénk pontosan látni, hogy különböző testületekbe kik, hogyan és milyen formában delegálnak tagokat. Az önök esetében azért az elmúlt másfél évben is mindig igen nagy volt a kísértés arra, hogy ha gumiparagrafusok kerülnek be egy törvényjavaslatba bizonyos testületek összeállításával kapcsolatban, akkor azért meglehetősen sajátosan szokták értelmezni a kiválasztási szempontokat, és azt hiszem, hogy most nagyon diplomatikusan és finoman fogalmaztam.

(11.00)

Még egyszer mondom, természetesen itt nem egy politikai kérdésről van szó, mégis inkább azzal a javaslattal élnénk, hogy a határon túli magyar közösségek képviselői mint a Magyar Állandó Értekezlet vagy a Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei jelenjenek meg abban a javaslatban. Úgy gondoljuk, hogy ez egy jól körülhatárolt, világos kifejezés vagy javaslat lenne. Úgy gondolom, hogy a határon túli külhoni magyar szervezetek, magánszemélyek a MÁÉRT-tagszervezeteken keresztül, bármely tagszervezeten keresztül a javaslataikat megtehetik a hungarikummá nyilvánítás irányába, mégis akkor ez a dolog azért valamilyen ésszerű módon becsatornázott lenne.

A másik pedig, ami a hungarikumbizottságot illeti, ott is úgy fogalmaz a javaslat, hogy a határon túli magyar közösségek által delegált három tagja lesz. Szeretném ismét hangsúlyozni, hogy ezt nagyon jónak és nagyon helyesnek tartjuk, hogy a határon túli magyar közösségek ebben képviselettel rendelkeznek. Mi javasolnánk annak a megfontolását, hogy az egyszerűség és az átláthatóság kedvéért is ezt a delegálást bízzuk rá a Magyar Állandó Értekezletre. A Magyar Állandó Értekezlet tagszervezetei majd döntenek róla, hogy maguk közül hogyan, milyen formában kívánnak... Itt a javaslatban az van, hogy három főt, én még esetleg azt is megfontolásra javaslom, hogy ezt bővítsük ki négy főre, és akkor a négy nagy elcsatolt régiónak egy-egy képviselője megjelenhetne, azt hiszem, ez ügyben még fogok egy gyors módosító javaslattal élni, és akkor Felvidék, Kárpátalja, Erdély és - mondjuk, egységesnek számolva - a Délvidék egy-egy képviselője megjelenhetne ebben a bizottságban. Azt hiszem, hogy az szakmailag, a munka hatékonysága és a reprezentativitás szempontjából is érdekes lenne.

Ezeket a javaslatokat fogjuk megtenni, illetve tettük már meg, ezeknek a megfontolását kérem önöktől, azzal együtt, hogy szeretném még egyszer hangsúlyozni azt, amit a felszólalásom elején mondtam, hogy nagyon jónak, helyesnek és előremutatónak tartjuk azt, hogy az összmagyar szemlélet ilyen formában és ebben a törvényben is megjelent, illetve megjelenésre fog kerülni.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik padsoraiból.)

Forrás: parlament.hu