ÉKES JÓZSEF (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök úr saját maga elmondta - Ferenczi Gábor képviselőtársamnak mondom -, hogy Kepli Lajos betegség miatt nem tud itt lenni a parlamentben. Tehát elnök úr is elmondta, és én ezt szeretném úgyszintén megerősíteni, hiszen kora reggel a vizsgálóbizottsági ülésen személyesen ott volt, és vezette le a vizsgálóbizottsági ülést.

(Az elnöki széket dr. Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Józsa Képviselőtársam! Göndör Képviselőtársam! Szeretném még egyszer kihangsúlyozni, hogy magának a vizsgálóbizottságnak a parlament által meghatározott tevékenységi köre volt, ez 2010 decemberétől 2011. október 27-éig, az utolsó ülésig tartott, és annak alapján maga a bizottság a döntését meghozta, és került a parlament elé mint előterjesztés.

Igen tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Ferenczi Gábor is elmondta, és magán a bizottsági ülésen is elég sok vita volt azzal kapcsolatosan, hogy mely időszakban ki milyen mértékben vagy adott esetben milyen mulasztásért vonható felelősségre, vagy adott esetben bizottság által megállapított felelősség milyen mértékben terheli. Ez indult '85-től fogva, még a tanácsi rendszertől, hiszen maga a bizottság ezzel a kérdéssel is foglalkozott, majd utána a különböző engedélyezési, szakhatósági, hatósági eljárások, kormányok felelőssége és ezen belül magának az üzemeltetőnek a felelőssége.

Ahogy elmondtam az általános vitában is, képviselőtársaim, a bizottságnak sem forrása, sem lehetősége nem volt arra, hogy tudósokat és adott esetben külföldi, olyan prominens cégeket, amelyek ezzel a kérdéskörrel foglalkoznak a világban, meg tudta volna szólítani. Tehát azokra választ egészen biztos nem tudott adni maga a bizottság, hanem a bizottság által meghallgatott szervezetek, személyek által kialakított vélemény alapján alakította ki a véleményét. Én is tudom, hogy elkészült már azóta egy világcég által 2800 oldalas különböző tanulmány, de ezt egészen biztos majd az ügyészség, bíróság fogja vizsgálni, és annak alapján meghozni a saját döntését.

Tisztelt Képviselőtársaim! Érdekes volt a mai esti vita, mert Göndör István képviselőtársam a Volán-társaságok privatizációjánál fogalmazott úgy, hogy külön megdicsérte Kepli Lajos bizottsági elnököt, hogy nézzük meg, hogy az a bizottság milyen szakszerű anyagot tett le, és nem próbált vádaskodni senkivel kapcsolatban. Józsa képviselőtársam, most meg ön feláll, és felsorol harminckét különböző pontot, aminek abszolút nincs jogalapja. Ezt mondom azért is, mert nemcsak a kormány vett részt ebben a tevékenységben, hanem különböző segélyszervezetek. Ön nem tudja, hogy melyik segélyszervezet kinek, mikor, mit adott, milyen mértékben adott - ezt én sem tudom -, mert mindegyik segélyszervezet a saját berkein belül osztotta azokat a segélyeket, akár hűtőszekrényt, vagy lehetne sorolni tovább, amelyeket ő vállalt fel, és meghatározott lakossági körben ezt a maga részéről megtette.

Szeretném kihangsúlyozni azt is, és talán Ferenczi Gábor is ide tud figyelni, hogy magának a héthektáros parknak... (Ferenczi Gábor dr. Józsa Istvánnal beszél.) Megvárom, annyi időm van még. Tehát a héthektáros park nem abból a forrásból került kialakításra, amit az állampolgárok adtak össze segély céljából, hanem ez kimondottan állami feladatként lett végrehajtva. (Dr. Józsa István: Az is közpénz.) Hadd mondjam végig, Józsa képviselő úr, én is türelmes voltam.

Na most, ott 264 ház lett lebontva. Megtehette volna az állam, hogy azt a 264 házat lebontja, és úgy hagyja az egész placcot, ahogy a bontás után megtette. Ugye, nem lett volna jó, képviselőtársam? Ugye, nem? (Dr. Józsa István: Az nem.) Ezzel szemben az állam megtette azt, és nem adományokból tette meg, hanem állami szerepvállalásból tette meg, hogy ott csinált egy csodálatos szép parkot három tóval, és rendezett körülményeket adott át a városnak. Egy rendezett körülményt adott át a városnak. Tehát ha ezt nem csinálja meg, milyen közérzete lenne az ott élő embereknek? (Dr. Józsa István: Poros.) Ugye, képviselőtársam. Tegye fel magában a kérdést: milyen közérzete lenne az ott élő embereknek? (Dr. Józsa István: És most?)

A másik ilyen kérdés, amit Józsa képviselőtársam és Göndör képviselőtársam is elmondott. Szeretnék egy dologra rávilágítani: ebben az országban a rendszerváltozás óta nagyon sok katasztrófa volt, ugye, Józsa képviselőtársam? (Dr. Józsa István: Sok katasztrófa?) Nem ilyen katasztrófa, de nagyon sok katasztrófa volt, amit árvíznek és egyéb ilyen hatásnak nevezünk. Visszaemlékezem arra, amikor Sisák Imre ott ült, azt hiszem, a harmadik sorban mint MDF-s képviselő, amikor Pásztón elvitte a hidat meg az utat az árvíz, utána két évig könyörgött Lamperth Mónika államtitkár asszonynak, hogy jó lenne, ha már a vis maior keretet megkapnák.

Nem épített a kormány, esze ágában nem volt, sőt mi több, még a vis maior keretet sem akarta a településnek megfizetni. Képviselőtársam, miről beszélünk? Vagy három héttel a katasztrófa után, október 4-e után - nem akarok nevet mondani - volt olyan polgármester, aki ki akarta számlázni a kolontári önkormányzatnak az általa elvégzett tevékenységet. Képviselőtársam, nyúljon a szívéhez egy kicsikét! Nem akarom feleleveníteni, nincs értelme ennek.

Én most szeretném határozottan mondani: ha teljes egészében befejeződik a kártalanítás, a kárenyhítés, mert erről volt szó az elejétől fogva, egészen biztos, hogy a kormány a maga részéről egy nagyon pontos számadatot fog összeállítani, hogy mi mennyibe került, és miért annyiba került, vagy milyen tevékenység alapján került annyiba. Egészen biztos a KEHI is meg a Kincstár is vizsgálni fogja, száz százalék, hogy vizsgálni fogja, mert elsődlegesen ők is tisztában akarnak lenni azzal a kérdéssel, hogy milyen tevékenység folyt azon a területen.

Itt az állampolgárok kérdésköre. Én merem állítani, és ha megnézi a Belügyminisztérium egyik jelentését, hogy milyen információt kaptak vagy nem kaptak meg az állampolgárok, akiket kár ért, minimum hat alkalommal találkoztak az ügyvédekkel, de volt olyan károsult, aki tizenhét alkalommal, mire a szerződést aláírta. Tehát nem mondhatja azt, hogy az állampolgároknak ebből a szempontból nem volt információjuk.

Üres lakás kérdése. Minden károsultnak a saját háza után történt egy kármegállapítás. Volt, aki harmadik kárfelmérés után fogadta el az ügyvédi iroda által meghatározott kárösszeget. Az ő felelőssége volt, hogy adott esetben ott, Devecserben vagy más településen keres magának lakást. A kormány azt mondta, ha talál magának lakást, a kormány a maga részéről a kármegállapított érték nagyságrendjében, tehát a szerződés alapján, amit a károsulttal megkötöttek, ki fogja fizetni más településen is a lakást. Tehát amikor ön itt üres lakásról beszél, ez az állampolgár kompetenciája volt, hogy melyik üres lakást vagy hol akar saját magának egy jövőképet vagy megélhetési feltételeket biztosítani. Ezt nem a kormány határozta meg, hanem az állampolgár saját maga, hogy hol keresett magának.

A többiek esetében, amikor elindult a kárfelmérés, akkor azt mondta, hogy lesz egy új lakópark. Adott esetben az ön családi háza ennyit ért, ezzel szemben az új lakóparkban egy nagyobb értékű lakást fog kapni, amit úgyszintén megkaptak az állampolgárok.

Ferenczi Gábor képviselőtársam felvetette a szervizutak kérdését. Minden termőföldterületen szervizutak lettek megcsinálva a szállítás szempontjából, csak azt a főútvonalat, ahol a szervizútról kijöttek, és el tudták vinni a zagytározóig, hiszen a feladóhoz került vissza maga a vörösiszap és a vörösiszappal terhelt termőterület, ugye, valamilyen mértékben bizonyos útszakaszokat igénybe kellett venni. Nem volt véletlen, hogy Devecser és Kolontár között ki lett alakítva egy olyan szervizút, és a 8-as útról is hátul lement egy szervizút, ami kimondottan a depóniáig vezetett, ami a terheltséget csökkentette ezen a területen.

(22.10)

Ezeket az utakat is vissza kellett bontani, mert úgy kellett visszaadni tulajdonképpen magát a termőterületet is, hogy azt minden további nélkül lehessen használni és hasznosítani.

Szeretném még egyszer elmondani: a bizottság az alatt az egy év alatt, amíg ezt a tevékenységet végezte, szakértőket, nagyon sok szervezetet hallgatott meg. Nagyon sajnálom, hogy Gyurcsány Ferenc nem vett részt magán a bizottsági ülésen, ő úgy gondolta, hogy neki ez nem kötelessége mint parlamenti képviselőnek, de hát lelke rajta. Úgy érzem, hogy annak alapján, amit egy év alatt a bizottság el tudott érni, a meghallgatások és különböző szakértői vélemények alapján ezt az álláspontot javasolta a parlamentnek elfogadásra. Hogy azon kívül, az után milyen egyéb szakértői dokumentációk álltak össze, úgy érzem, azt elsődlegesen majd az ügyészségnek és a bíróságnak kell megvizsgálni, és annak alapján, hogyha azok a szakértői vélemények, dokumentumok, dokumentációk helytállóak, akkor majd a bíróság meghozza a saját maga döntését.

Én azt mondom, hogy az alatt az egy év alatt, amíg a bizottság ezt a felhatalmazást a parlamenttől megkapta, tisztességesen, körültekintően próbálta meg átvizsgálni az adott információk alapján a helyzetértékelést, és ebben a helyzetértékelésben - a bizottsági véleményben is volt az első időszakban, erre Ferenczi Gábor is visszaemlékezik - mi is szóba hoztuk a talajtörés kérdését. Mert szóba hoztuk, de az általunk meghallgatott szakértők, a bizottság előtt lévő szakértők ezt homlokegyenest cáfolták, és úgy fogalmaztak, hogy túl sok víz, túl sok lúg, és itt közrejátszik a résfalépítés is és egyéb ilyen dolgok. Ugye, annak idején például maga a gáttest lúgra nem is lett vizsgálva. Abszolút nem is lett vizsgálva. Tehát annak a felelősét is meg kell keresni, akik az engedélyt és az építést végezték annak idején, hogy miért nem vizsgálták lúgra magát a gáttestet és az altalaj minőségét, hogy majd a későbbiek során, hogyha lúg ér hozzá, akkor milyen mechanikai vagy kémiai változások fognak kialakulni az altalajban, és adott esetben mi következhet, milyen katasztrófa következhet be ebből.

Úgy érzem, maga a bizottság tisztességesen végezte a munkáját. Kérem az MSZP-t, hisz bizottsági ülésen is felvetette, hogy szeretne egy vizsgálóbizottságot, ez nem tárgya ennek az anyagnak - ahogy Ferenczi Gábor is elmondta -, hanem hogyha van egy ilyen indíték és ilyen szándék, akkor adott esetben azt a hetvenegynéhány parlamenti képviselőt össze kell gyűjteni, és akkor a parlament elé kell terjeszteni, hogy akar-e esetleg egy olyan vizsgálóbizottságot, amelyik a kártérítésekkel foglalkozik. De szeretném kihangsúlyozni, hogy ebben nagyon sok szereplő volt, és nem szeretném, ha bárki megvádolná akármelyik segélyszervezetet, mert az ott lévő segélyszervezetek nagyon tisztességesen végezték a munkájukat. (Dr. Józsa István: A saját pénzükből.) Azt hiszem, hogy mindenki, aki ebben ott, a helyszínen részt vett, tehát nemcsak messziről kiabált meg integetett, hanem ott a helyszínen részt vett, mindenki becsületesen és tisztességesen végezte a munkáját. Ezért magam szeretnék kiállni azokért az emberekért, akikről tudom, hogy éjt nappallá téve ott voltak, segítették azt a tevékenységet, és tisztességgel, becsülettel végezték az ottani munkát.

Köszönöm a figyelmüket.

Forrás: parlament.hu