SCHEIRING GÁBOR (LMP): Köszönöm szépen a szót. Ígérem, rövid leszek. Először is szeretném leszögezni, hogy mi is támogatni fogjuk a vizsgálóbizottság felállítását, de utána én sem bírom megállni, tudom, hogy nem a tárgyhoz tartozik, de remélem, az államtitkár úrnak és az elszámoltatóbiztos úrnak majd a zsebszerződésekről és a mezőgazdasági mutyikkal kapcsolatban is hasonlóan nagy lendületre marad energiája.

De visszatérve: támogatjuk ezt a vizsgálóbizottságot, mert, amint már több módosító javaslatunkban jeleztük, az off-shore cégek részvételét a közpénzek elköltésében egy teljesen elhibázott elképzelésnek tartjuk. Off-shore cégek ne vegyenek részt az adófizetői pénzek elköltésében, az adófizetői pénzek elköltése legyen átlátható, elszámoltatható, és lehetőség szerint olyan cégekhez kerüljön, amelyek még a közteher viselésében is hajlandóak részt venni, az off-shore cégek ebben a tekintetben egyáltalán nem állják meg a helyüket.

Szintén fontosnak tartjuk ezt a vizsgálóbizottságot azért is, mert számos olyan vezetői felelősség, vezetői döntés is felmerült, amelynek a felelősségét mindenképpen vizsgálni kell. Itt az APV Zrt. esetében ezeket fontos utólag is egyértelműen feltárni.

Ami sajnos nem képezi tárgyát a vizsgálóbizottságnak, az, hogy hogyan állhatott elő az, hogy gyakorlatilag a busz- és a vasúti közlekedés a mai napig gyakorlatilag egymással versengve üzemel, a szabályozás a Volánbuszt egy olyan profitorientált üzletpolitikába hajszolta, amely a vasúttal egy versengő üzletpolitikát jelentett, és a költségvetés számára túlzottan nagy megterhelést, hatalmas nagy többletköltségeket jelentett. Ez véleményünk szerint egy hatalmas nagy hiba, hogy van egy ilyen versengés, ahelyett, hogy együttműködés lenne a különböző közlekedési ágazatok között, amit szintén vizsgálnia kellene ennek a bizottságnak.

Ugyanakkor van egy módszertani megjegyzésem általában a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban. Szóval, ezt azért nem gondolhatjuk, hogy mi, országgyűlési képviselők elláthatjuk, betölthetjük az államapparátusnak azt az egyik legfontosabb funkcióját, hogy értékelje a közpolitikai döntéseket, lehetőleg ne csak a közpolitikai döntések meghozatala előtt legyenek elérhetőek a világos hatástanulmányok, hanem utólagosan is legyen közpolitikai értékelés. Ha nincsen az adott területnek szakmai felügyelete, akkor az államapparátusnak időnként, lehetőség szerint rendszeresen kell utólagosan értékelnie a közpolitikát. Egyre inkább úgy alakul, hogy ezt a közpolitikai értékelést nem az államapparátus végzi, hanem vizsgálóbizottságok próbálják meg ellátni ezt a feladatot, ami eredendően alkalmatlan erre a feladatra, hiszen egy politikailag összeállított bizottságról beszélünk, döntően politikai szempontokat mérlegel, hiszen képviselők alkotják ezeket a bizottságokat; ami fontos, hogy politikai szempontokat is mérlegeljünk, de alapvetően itt egy rendszerszintű közpolitikai értékelést kellene bevezetni, ami az általában jellemző hiányossága a magyar közigazgatásnak, a magyar kormányzati struktúrának.

Ha ezek a közpolitikai értékelések jól működnének, akkor nemcsak azokat a kérdéseket lehetne vizsgálni, nemcsak azoknak a kérdéseknek tudnánk utánajárni, hogy bizonyos döntések - lásd itt az értékesítés, majd visszabérlés - mennyire tekinthetők hatékonynak, mennyire tekinthetők úgy, mint az adófizetők pénzével való bölcs sáfárkodás, hanem ezek a közpolitikai értékelések alkalmat adnak arra is, hogy megmutassák, hol történtek nagyon komolyan szakmaiatlan döntések, és ha ezeket végigvettük, hogy szakmailag hol történtek nagyon-nagyon komoly hibák, akkor merülhetnek fel politikai szintű felelősségek. Ezeket a politikai szintű felelősségeket lenne célszerű a vizsgálóbizottságnak vizsgálnia. És szintén nem helyettesítheti egy ilyen vizsgálóbizottság a nyomozó hatóságokat vagy az ügyészséget, amelyeknek ezekben az esetekben azokat a konkrét visszaéléseket kellene feltárniuk vagy vizsgálniuk, amelyekre képviselőtársam, Budai Gyula képviselőtársam utalgatott, hogy ilyesmire lenne esetleg példa ebben az ügyben is.

Tehát itt két olyan funkciója is van, amit ez a vizsgálóbizottság és általában a vizsgálóbizottságok a parlament mellett megpróbálnának ellátni, ami szerintem nem egy jó irány, az LMP szerint nem egy jó irány. A közigazgatást meg kellene erősíteni. A közigazgatás egyik alapvető funkciója az kellene hogy legyen, hogy legyen hatástanulmány-készítés, még mielőtt a döntések megszületnek, a képviselők világos közpolitikai alternatívák között választhassanak, azok alapján a politikai értékek, nézetek alapján, amelyekre egyébként a választóktól felhatalmazást kaptak, és utólag, hogyha ezek a döntések megszülettek, akkor pedig legyen egy utólagos közpolitikai értékelés.

De mindezzel együtt, mivel politikai felelősségek is felmerülnek az üggyel kapcsolatban, ezért támogatjuk a vizsgálóbizottság felállítását. Köszönöm szépen.

Forrás: parlament.hu