GYÖNGYÖSI MÁRTON (Jobbik): Elnök úr, köszönöm szépen a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Ahogy Novák Előd képviselőtársam utalt rá, az 1961-es bécsi egyezmény a diplomáciai testületek jogait rögzíti a kölcsönösség alapján. Ha megnézzük a Nemzetközi Valutaalapnak és Magyarországnak a viszonyrendszerét, akkor arra minden jelző illik, csak az nem, hogy egy szimmetrikus relációról lenne szó. Egy aszimmetrikus viszonyrendszer jellemzi Magyarország és az IMF kapcsolatát, ezért nem logikus, hogy automatikusan kiterjesszük a bécsi egyezmény jogkörét erre a szerződésre.

Az IMF gyarmattartóként viselkedik hazánkkal szemben. Hogy ez mennyire igaz, azt jól láthatjuk a rendszerváltás óta eltelt időszakban, az utóbbi időben pedig különösképpen. Ha megnézzük a rendszerváltás időszakát és a rendszerváltás történetét, jól láthatjuk, hogy az 1970-es évek vége óta zajlik Magyarországnak az olajárrobbanás után a teljes mértékű eladósítása, 1982-ben pedig az IMF-tagsággal egy új viszonyrendszerbe, egy új gyarmati függőségbe történő betuszkolása. 1985-ben a csődtörvénnyel elindult a magyar állami gazdaságnak a teljes mértékű fölszámolása, '88-tól pedig a spontán privatizáció néven elhíresült szabadrablás, amely a rendszerváltás után, a vasfüggöny lebontása után tovább folytatódott két évtizeden keresztül, a napjainkig bezárólag. Ez az intézményes szabadrablás mind a mai napig tetten érhető.

Ez a gyarmati függés nem a klasszikus hatalmi eszközökkel történik, ahogy arra Novák Előd képviselőtársam is utalt, nem katonai eszközökkel, hanem a gazdasági, pénzügyi szankciók révén. A pénzpiacok szivattyújának kifosztásának biztosítását (Az elnök csenget.) viszi véghez a Nemzetközi Valutaalap, ezért tartjuk szükségesnek, hogy ezt a kormányrendeletet a jelenlegi Országgyűlés vonja vissza és törölje el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu