FERENCZI GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Két héttel ezelőtt a Veszprém megyei Bánd településen található kettős kereszt ügyében szólaltam fel itt a Magyar Országgyűlésben, múlt héten pedig a helyi keresztút kálváriájára hívtam fel a figyelmet. A mai napirend utáni felszólalásomban folytatnám az ügy boncolgatását, mivel úgy érzem, hogy mind a kereszt, mind pedig a keresztút érdekében a nemzete iránt elkötelezett emberként mindent el kell követnünk, hogy ezek az ügyek megoldódjanak.

Tisztelt Képviselőtársaim! A Magtárskör Egyesület célja a nemzettudatos gondolkodás erősítése. Ezért kelt a hatósági eszközökkel eltávolítani kívánt felszentelt kereszt védelmére, és adandó alkalommal ezért nyújtott be pályázatot a lerombolt keresztút újraépítésének megvalósítása érdekében, hiszen a mai magyar létezésünk gyökere és alapja a keresztény értékrend.

Korábbi, a témában elhangzott napirend utáni felszólalásaimban kifejtettem, hogy a KÖH hivatalnokai tévesen és hamisan hivatkoznak jogszabályokra, elfogult, megrendelt, a kérelem tárgyához nem tartozó szakvéleményekkel próbálják alátámasztani a védhetetlen hátsó szándékot, egy felszentelt kereszt elbontását. Az ügyekben tapasztalható etikátlan fellépésükkel odáig mennek, hogy egy határozat indoklásában nyíltan, kiemelten szedve megzsarolják, burkoltan elvei és értékrendje feladására szólítják fel a kérelmező egyesületet.

Mai felszólalásomban a terület szakrális jelentőségére igyekszem rávilágítani. A bándi kereszt már az 1333-as pápai leltárban is megemlítést nyert. A jelenlegi kettős kereszt a falu közepén lévő fennsík északnyugati részén található, a Szent György tiszteletére szentelt korábbi kápolna feltételezett helyét is jelzi. Mind ez idáig jelenléte semmilyen kárt nem okozott, a Bándra látogatók közül sokan a míves alkotás megtekintése céljából mennek fel a dombra.

A keresztet katolikus szertartás keretében szentelte fel Kovács Mihály, Bánd község plébánosa. Eltávolításával súlyosan sérülnének a hívő közösség vallásgyakorlási jogai, hiszen a kereszt felállításával újra helyreállt a terület régi szakralitása: a kereszt alatt összegyűlő hívek visszatérnek ahhoz az örökséghez, amiben a települést alapító eleik is éltek, akik sok évszázaddal korábban szintén felszentelték a területet. A kereszt alatt azóta minden évben, a világ világosságának legfényesebb napján, Keresztelő János születésnapján, naptámadatkor szentmisét tartanak, csakúgy, mint június 4-én, a trianoni békediktátum napján, délután fél ötkor.

(20.20)

A kereszt állomása a Tihanytól Csíksomlyóig tartó feltámadási menetnek, amely körüljárja Mária országát, és szellemileg egyesíti a Kárpát-haza lakóit, a Szent Korona országait. Magyarok Nagyasszonyának ünnepén, október 8-án közösen imádkoznak a helyiek a kereszt árnyékában a nemzet felemelkedéséért. Önök is láthatják, hogy a bándi kettős kereszt ügye és jelentősége messze túlnyúlik Bánd község határain.

Szent István országában egykoron az "igazság" és a "törvény" szavak ugyanazt jelentették, akkoriban nem csak a szavak szintjén volt keresztény értékrendű az ország, és tartotta élete vezérlő elvének az isteni törvények megtartását.

Tisztelt Képviselőtársaim! Az elődeink által emelt keresztút újraépítését, a helyi közösség szakrális helyhez való jogát és szabad vallásgyakorlását állami hivatalnokok józan ésszel fel nem fogható indoklással egy magát kereszténynek valló országban milyen törvények alapján akadályozhatják meg? Ilyenre még az elvtársi időszakban sem vetemedtek. Döbrentei Kornél Rebellis türelem című versének soraiból idézek: "s megint a zsarolás, a szemfényvesztő kunszt el nem évül, akár a nemzet önérzetét kikezdő, rásütött szégyen-stigma, billog-jelző, kívül-belül rothasztó szándék, mely végső mohácsra vár rég."

A kormány által megalkotott alaptörvény kezdete is hazánk keresztény gyökereire utal. Márfi Gyula veszprémi érsek - bár korábban a KÖH megpróbálta félrevezetni - szintén kiállt a bándi kereszt és a keresztút ügye mellett. A magát nemzetinek valló kormány hogyan tesz majd? Megakadályozza a hivatalnokok elfogult önkényességét, vagy tétlenül nézi hazánk nemzeti és szakrális jelképének elbontását?

Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu