MÁGORI JÓZSEFNÉ, a fogyasztóvédelmi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! A fogyasztóvédelmi bizottság is megtárgyalta a jelentést és a határozati javaslatot. A 2002-2010 közötti lakossági devizaeladósodás okainak feltárásáról, valamint az esetleges kormányzati felelősség vizsgálatáról szóló J/5881. számú jelentés általános vitára való alkalmasságáról 14 igen szavazat és 3 tartózkodás született a bizottságunkban. A 3 tartózkodást a bizottságban az eredményezte, hogy nem értettek egyet a jelentés bizonyos részeivel az ellenzéki képviselők, és ennek adtak hangot.

Nem akarom újra részletezni, már előttem ketten elmondták az egész történetet, csak egy dolgot mondanék, ami kimaradt belőle, mégpedig azt, hogy 2008 tavaszán már a Nemzeti Bank érzékelte, hogy itt nagy probléma következhet be, és ezért a magyar forint árfolyamát rugalmassá változtatta, tehát megszüntette a plusz-mínusz 15 százalékos eltérést, és azt hitte, hogy ezzel fékezni tudja a hitelfelvevők sokaságát, és ráébrednek arra, hogy valamiféle veszély van a devizaalapú hitel felvételében.

Ezenkívül elmondanám, hogy a kormányzat nem vállalja be, de én felelősnek tartom őket, hogy fogyasztóvédelmi bizottság nem volt 2006 és 2010 között, ahol ezt megtárgyalhatták volna, csak eseti bizottság volt, és kettőször ülésezett, 2008-ban egyszer meg 2009-ben egyszer. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség sem állt a helyzete magaslatán, mert nem avatkozott bele érdemben az egész folyamatba nyolc éven keresztül. A PSZÁF-nak nem adtak olyan lehetőséget, hogy hatósági munkaként beleszóljanak, csak ajánlásokat és útmutatókat fogadtak el tőle. És nem utolsósorban a most nagyon divatos civil szervezetek sem adtak semmiféle hangot, amit pedig most két éve egyfolytában hallgatunk, hogy mi mindent ront el a Fidesz-kormány, de arról egy szó nem esik, hogy mi történt az elmúlt nyolc évben. Magyarul... (Dr. Józsa István: Hát arról egy szó nem esik, tényleg!)

Magyarul: nem volt semmilyen kontroll e körül a devizaeladósodás körül. Az állam, a kormányzat nem volt kontrollhelyzetben, mert nem akart, mert akkor a pannon puma nem száguldott volna, bennünket irigyelt az egész világ, még Amerika is, mert olyan fejlődés volt Magyarországon, de azért tudott ez lenni... (Kontur Pál: Zsebfejlődés!) Zsebfejlődés, így van, köszönöm a segítséget. De ez azért tudott lenni, mert senki fölött semmilyen kontroll nem volt, a bankok azt csináltak, amit akartak, a lakosság pedig nem volt felkészülve erre.

Én felírtam, hogy mit nem tudtak: alacsony a pénzügyi kultúra Magyarországon; sokan nem tudják kiszámolni, hogy mit jelent az, hogy kamatszolgálat; hogy a kamatszámítás micsoda, ezt a legegyszerűbb dolgot nem tudják. És a másik az, hogy devizaalapú hiteleket vettek fel olyan emberek, akiknek a jövedelmük nem devizában volt, hanem forintban.

Az előttem szólt MSZP-s képviselő úrnak szeretném mondani - pláne, ha idefigyelne -, hogy a makói önkormányzat is bocsátott ki devizaalapú kötvényt, és 2008-ban a Magyar Nemzeti Bankból fogadott meg szakértőt. Az a szakértő a képviselő-testületi ülésen kivetítette egy hatalmas vásznon, hogy a 249 forintos svájcifrank-árfolyam milyen adósságszolgálatot eredményez, ha az árfolyam 170 forint, 190 forint, 210 és 250 forint, és hogy nagyon gondoljuk meg, hogy az önkormányzat felveszi-e. Tehát nem igaz az, hogy szóba nem került, soha elő nem fordult az, hogy kalkuláltak avval, hogy ha elszabadulnak az árfolyamok, annak milyen lesz a következménye.

A másik határozati javaslatról pedig annyit szeretnék mondani, hogy egyhangúlag általános vitára alkalmasnak tartotta a bizottság. Külön kiemelném pedagógus létemre azt, hogy az általános iskolákban és a középiskolákban be kell vezetni egy olyan oktatást, ami a fiatalságot fölkészíti az ilyen lehetetlen helyzetekre, meg kell nekik tanulni, mi az, hogy pénzügyi gazdálkodás, ami pillanatnyilag sehol se tananyag, és talán akkor elérjük, hogy a következő generációk nem fognak belekerülni ebbe a hibába.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(17.30)

Forrás: parlament.hu