DR. GAUDI-NAGY TAMÁS (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Nagyon széles az a skála, amin zongorázni lehet a jogpolitikai felfogásbeli különbséget a Jobbik, az MSZP és a Fidesz, illetve a KDNP, a kormánypártok között. Ez a törvény is tökéletesen alkalmas ennek bemutatására.

Tehát igazából, amikor most itt hallgattam egyrészt Kontrát Károly átütő erejű vezérszónoki beszédét (Derültség a Jobbik soraiban.), próbáltam követni azokat a mélyenszántó gondolatokat, amelyekben megpróbálta képviselőtársait meggyőzni arról, hogy miért kellene támogatnunk ezt a jogszabálytervezetet vagy javaslatot. Én nem nagyon fedeztem föl sok ilyet, de mondjuk, egy-kettő van azért. Tehát ezt azért mindenképpen el kell mondani.

A másik pedig, a másik pólus pedig a Harangozó Tamás által képviselt, 2006-ot tagadó szellemben megfogalmazott, földbe döngölő, arrogáns, és gyakorlatilag nincs semmilyen kétségem afelől, hogyha rajta múlna, ugyanúgy kilőnék a szemünket majd valamikor, hogyha ők esetleg ismét, de remélem, soha nem kerülnek kormányra.

Tehát ezzel a felfogással mi tökéletesen szemben állunk. Mi szeretnénk egy rendpárti, erőteljes, határozott, állami képviseletet adni az embereknek, ugyanis az emberek érdekében kell egy államnak működnie. Jelenleg Magyarországon az állam gyakorlatilag, eddig legalábbis, nagyon magára hagyta az embereket a bűnözéssel, a mindennapi bűnözés súlyosabb, tehát Btk.-bűncselekmény kategóriába, illetve szabálysértési kategóriába eső, hihetetlen mennyiségű és hihetetlen károkat, morális, anyagi károkat okozó következményeivel szemben.

Mit láttunk ezzel szemben? A társadalom felemelte szavát ez ellen, és megpróbálta megvédeni magát. Megpróbálta, megszervezte a Magyar Gárdát, és a Magyar Gárda elkötelezett emberei egyetlenegy erőszakos cselekményt sem követtek el, ellenben nagymértékben hozzájárultak a bűnözési mutatók csökkentéséhez, még ha Pintér Sándor belügyminiszter úr kétségbeesetten próbálja kimutatni állandóan, hogy Gyöngyöspatán megsokszorozódtak a bűncselekmények, mióta megjelent a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, miután a Gárda betiltását a Gyurcsány-rendszerben sikerült a Gyurcsányéknak elérni. Bár ez az ügy Strasbourgban van, soha ne felejtsük el, a strasbourgi emberi jogi bíróság mély meggyőződésem szerint ebben előbb-utóbb igazságot fog szolgáltatni.

De addig is viszont nem lehet megfosztani az embereket attól, hogy megvédjék magukat, illetve az államnak pedig felelőssége az, hogy amennyiben mégis bűncselekmény vagy mégis szabálysértés következik be, akkor hatékony, jól szervezett bűnüldözéssel, bűnfelderítéssel minél hamarabb kerítse kézre az elkövetőt, minél hamarabb juttassa el a büntetéshez, mert ez lehet csak egyedül alkalmas arra, hogy elrettentse akár a tömeges, tehát a szabálysértési kategóriába eső bűncselekmények elkövetőit vagy pedig az ennél súlyosabb, akár életellenes bűncselekmény elkövetőit; mint ezt a rettenetes, tragikus, hidegvérű gyilkosságot, most mindannyian hallhattuk a híreket, hogy ennek a két vadászembernek, ezek közül az egyiknek egy brutális kivégzését követte el egy orvvadász, aki gátlástalanul, gyakorlatilag egy szarvas elejtése miatti lebukási félelmében hidegvérrel lepuffantott két vadászt, majd miután a szenvedőhöz odalépett, látta, hogy még telefonál, segélyt kér az egyik vadász, elvágta hidegvérrel a torkát.

Tehát egy ilyen emberrel szemben, én azt gondolom, most ez persze a Btk.-vitába fog tartozni, én valószínűleg átbillentem arra az oldalra, hogy az emberölés legdrasztikusabb eseteiben igenis a halálbüntetésnek vissza kell állnia Magyarországon, mert az ilyen és ehhez hasonló gátlástalan elkövetőkkel szemben általános elrettentő erőt meg speciális elrettentő erőt is biztosítani kell.

A szabálysértési törvény módosítása a címe a törvényjavaslatnak, és van mellette persze közel húsz más szakterületi jogszabály is.

(16.10)

Egy vegyes felvágottal van dolgunk: vannak benne szimpatikus, jó elemek, vannak kevésbé támogatható elemek, és vannak hiányzó elemek. Én inkább ebben a rendszerben próbálnám végigkísérni a jogszabályt.

Mindjárt a pozitív elemekről beszélnék, hiszen ne mindig kritizáljunk. Mi mindig azt a szemléletet követtük eddig is, még a legkomolyabb, megdöbbentő justizmordok tapasztalása esetén is, amikor a Bajnai-kormány alatt meghozott gárdistaellenes jogszabályokat önök törvényerőre emelték - megdöbbentő módon, ahelyett, hogy kigyomlálták volna a magyar jogrendszerből, a Gyurcsány-rendszer átkos örökségétől megszabadultunk volna -, ezek beépültek ebbe a szabálysértési törvénybe. Tehát az új, 2012. évi II. törvényben gyakorlatilag jogerőre emelkedtek azok a nyilván kicsinyes politikai okból született jogszabályok, amelyeket Bajnaiék akár az öltözet, a viselet vagy pedig a feloszlatott szervezetben való részvétel miatt... Kifejezetten az volt a cél, hogy rettentse el az embereket attól, hogy védjék meg magukat, védjék meg egymást, adjanak lelki-fizikai támogatást, mondjuk, olyan településeken, ahol tényleg kifejezetten a bűnözés miatt rettegő emberek élnek, akiket nem véd meg a rendőrség.

Mert miről van szó, államtitkár úr? Végül is erről van szó. Tehát lehet itt bármilyen jó jogszabályt alkotni, és mi azért támogatjuk, még egyszer mondom, a rendpárti irányt. Támogatjuk azt, hogy ahol lehet, adjunk keményebb eszközöket a hatóság számára, ez nagyon fontos. Mi szívünk szerint elmennénk a csendőrségig is, így van, ha rajtunk múlna, akkor a csendőrség számára nem fegyverhasználati jogot, hanem fegyverhasználati kötelezettséget írnánk elő, úgy, mint ahogy régen. És a csendőrök idejében azért volt ilyen tekintélye a csendőrnek, mert amikor végigment a falun, vagy éppenséggel éjszaka vagy hajnalban őrjáratozott a gyümölcsösben a csendőr, nem a főutcán sétafikált vagy pöfögött végig a rendőrautójával, hanem járta a határt, és vigyázott arra, hogy az emberek nyugodtan pihenhessék ki dolgos munkában megfáradt személyiségüket.

Tehát gyakorlatilag ezt a fajta szemléletet mi hiányoljuk, de ugyanakkor vannak pozitív jelek. Tehát a keményedés, a határozottság akár a büntetési tételek emelésében vagy új szabálysértési elemek bevezetésében mindenképpen tetten érhető azért egy olyan irány, amit mi a saját törekvéseink egyben visszaigazolásaként is megélünk, nyilván ez jó a nemzetnek. Tehát mi azt nézzük mindig, hogy mi az, ami a nemzet érdekét szolgálja.

Nem vagyunk kormányon, valószínűleg még majd leszünk, sőt biztosan, bízunk benne, de most, ebben az esetben mi azt tudjuk tenni, hogy ami a mi programpontunkban megfogalmazott és a társadalom akaratát képviselő törekvés volt, és megjelenik ebben a törvényjavaslatban, mi azt nem fogjuk kifogásolni, hogy jaj, milyen lebőgés ez, hogy a kormány most újra hozzányúlt a törvényhez, istenem és a többi - kétségkívül, nyilván van ennek alapja. Tehát azért megint csak, ami a délelőtti vita során feljött: az adatvédelmi hatóság vezetésével kapcsolatos függetlenségi kérdések, a kormány alá rendeltség, az EU-s fejünkre koppintás miatti módosítás, ha ott elfogadták volna a nemzeti együttműködés szellemében a sok-sok ellenzéki javaslatot, akkor nem kellett volna megélnünk ezt a Canossa-járást.

Most is nagyon sok javaslat elhangzott a vitában, de itt most ötletek is jöttek, jó ötletek. Tehát azt kell mondanom, hogy például az az ötlet, hogy picit a három csapás logikáján alapulva, ami egyébként egy gárdista felvetés volt - csak a történeti hűség kedvéért jelzem, 2009 októberében vált először nyilvánossá a három csapás koncepciónak a meghonosítása, ha jól emlékszem, Volner János, akkor mint Gárda-szóvivő jelentette be ezt, vagy Kiss Róbert -, utána végül is ez egy kormányprogrammá vált, és szerencsére beemeltük a büntető törvénykönyvbe. És itt most valóban előjön az, amit magából kikelve kifogásolt Harangozó Tamás, hogy istenem, ha valaki olyan, például vezetési kultúrával rendelkezik, hogy képtelen az olyan szabályok betartására, hogy ki van írva, hogy 50, és akkor nem képes betartani, és 90-nel megy vagy 120-szal, vagy akár 56-tal, akkor ha ezt gyakorta és tömegesen követi el, és ezzel veszélyezteti mások veszélyes üzemben való részvétellel érintett életét, vagyonát, akkor bizony nagyon kemény szankciókat kapjon.

Tehát mi ebben partnerek vagyunk, csak a rendőrség munkája ne abban merüljön ki, mint amiben sajnos sokszor mostanában kimerül, hogy lényegében mintegy nyerőgépként használják a KRESZ-szabálysértést elkövetőket, tehát gyakorlatilag kiállnak az úttest szélére, az a legkényelmesebb, traffipax élesítve, és onnan kezdve szépen szedjük be a költségvetési bevételt. Ráadásul a rendőrök el is mondják nem egy esetben, hogy nekik ez van kiadva. Reggel igazítás van, hogy: fiúk, minél több bírság - ez a cél.

És nyilván ez, hogy mondjam, egy normális államban, egy jól szervezett államban helyes törekvés, csakhogy a Nyugaton, mondjuk, a nagyon sokat emlegetett nyugati értékkultúra rendszerében azért a rendőr nem egy pénzbeszedő automata. A rendőr egy állampolgárt segítő, védő szervezetnek egy alázatos szolgálja, aki kulturáltan, a napszaknak megfelelően köszön, amikor intézkedni kíván, és nem azzal kezdi, hogy: kérem a jogosítványt, maga szabálysértést követett el.

Tehát itt azért a szemléletmódokban kellene változtatni. És ami nagyon fontos: a végeken, a vidéken, a bűnözéstől, a szabálysértések tömegétől szenvedő emberek számára gyors, hatékony rendőri intézkedést kell biztosítani. És ebben óriási hiány van. Tehát itt lakossági panaszok tömegeivel találkozunk.

Járjuk az országot képviselőtársaimmal, és mindenütt ez az első panasz, legalábbis a bűnözéssel fertőzött övezetekben, hogy egyszerűen nem kapják meg a gyors, hatékony rendőri intézkedést. Itt vannak a jó modellek. Az érpataki modellnek az egyik nagy titka volt az a rendőri, az újfehértói rendőrkapitánysági akciócsoportban az a felfogás, hogy ők azonnal kimentek az első hívásra. A helyi rendőrkapitány mobilszáma ismert volt a településen, bárki azonnal felhívhatta, ő kiment, és DNS-vizsgálatot vagy DNS-nyomrögzítést végeztek még egy tyúklopásos esetben is. És érdekes módon megtalálták az elkövetőket, nagyon gyorsan, nagyon hamar, forrónyomos elv alapján, vagy akár az ELMŰ-vel közösen csaptak le az áramlopókra. És mit ad isten? Amikor bilincsben végigvezették a főutcán ezeket az elkövetőket, másodszor már nem követték el, és megkapták az elzárásukat vagy a pénzbírságukat; bizony már visszahőköltek, és a beilleszkedő, együttműködő kör jelentősen megnőtt. Érpatakon ez az érpataki modell egyik titka, ezért szeretjük mi ezt annyira.

Jó elem a törvényben az is, hogy a szabálysértési törvény keretei között maradva a bírság rendszerét, tehát ezen bizonyos halmazati kiszabású vagy legalábbis súlyosbított, emeltebb mértékű helyszíni bírság esetében is kétszerest kell kiszabni, a második helyszíni bírság vagy szabálysértés elkövetése esetén már a helyszíni bírság kétszeresét kell kiszabni. Szerintem ez egy teljesen vállalható dolog, ez nekünk szimpatikus. Egyébként nézegettem a Jobbik 2010-es programját, tulajdonképpen mi is ezeket üzentük, ezeket szerettük volna.

Ami nagyon fontos: a gyermekbarát igazságszolgáltatás elemei nagy számban jelennek meg a törvényben. Ez egy rendkívül szimpatikus elem. Nekem különösen szívügyem ez, hiszen az Európa Tanács jogi ügyek bizottságában tag vagyok, és ott nemrégiben, most a januári ülésen az a megtiszteltetés ért, hogy az ott majd az Európa Tanács kebelén belül elkészítendő "gyermekbarát igazságszolgáltatás" című jelentésnek én lehetek a véleménytevője a jogi ügyek bizottsága nevében, ami egy nagyon komoly dolog, pláne egy független képviselőt ritkán ér ilyen megtiszteltetés. Ezt örömmel látom, hogy egy ilyen munkacsoport is létrejött, egy miniszteri határozat, egy kormányhatározat alapján, és ez egy jó irány, amit tartani kell.

Mi azért, ezt mindig el kell mondanunk, és ezt ritkán hangsúlyozzák velünk kapcsolatban, inkább csak a rendpárti, masírozó és a többi, ezt szokták mondani... - mi emberközpontúak is vagyunk, akármilyen meglepő. Például a hajléktalanügyben is, a hajléktalan-szabálysértés vitájában is azt mondtuk, hogy tisztességtelen dolog a hajléktalannal szemben azonnal jogkövetkezményt alkalmazni, aki önhibáján kívül utcára kerül, hanem bizony nézzük meg, hogy helyben az önkormányzat tudja-e biztosítani a hajléktalanszállón való elhelyezést a számára vagy sem. Ha tudja biztosítani, akkor számon kérhető, ha nem, akkor bizony nem kérhetjük számon.

A szimpatikus elemek sorát itt még az áldozatvédelmi rendelkezésekre is kiterjeszteném, hiszen ez a 2005. évi CXXXV. törvény jó irányba való elmozdulást jelent. Egy 1983-as Európa tanácsi kerethatározat megvalósítását jelenti, és itt valóban egy nagy áttörés az, amiről mi is nagyon sokat beszéltünk, és ebben megint csak a saját törekvéseinket látjuk visszaigazolódni, és üdvözöljük, hogy kiterjesztik az áldozatvédelmi rendelkezéseket és az áldozatsegélyezési vagy kártalanítási rendelkezéseket a tulajdon elleni szabálysértés áldozataira is. Ez valóban egy nagyon nagy áttörés, és hozzáteszem, megnéztem a részletszabályokat, hogy milyen feltételek esetén jár ez a kártalanítás, és itt valóban az ismeretlen elkövetős cselekmények esetében is tipikusan erről van szó.

Tehát a rendőri jogalkalmazás jelenleg az a rendőri bűnüldözés, hogy vagy ki se megy a telefonra, és azt mondja: Nyugodjon meg, asszonyom. Van még tyúk az udvarban? - Van. - Jó, akkor nyugodjon meg, örüljön még annak a pár tyúknak, amit még nem loptak el. - Tehát körülbelül ez az átlagos intézkedés. Az ennél intenzívebb intézkedés már arról szól, hogy rendben, kimegyünk, felvesszük a jegyzőkönyvet, hazamegyünk, kinyitjuk az aktát, becsukjuk az aktát, és ott végződött az ügy.

És a harmadik, az ideális intézkedés az lenne, amit az újfehértói rendőrkapitányság megvalósított Érpatakon: kimennek, intézkednek, nyomrögzítés, forrónyomos eljárás, helyi kapcsolatrendszer feltérképezése; egy gyors, hatékony felelősségre vonási eljárás annak érdekében, hogy ezek a tömeges szabálysértést elkövető emberek valóban végre tanulják már meg, hogy be kell tartani a szabályokat, és zéró toleranciának van helye azokkal szemben, akik életvitelszerűen abból élnek, azzal foglalkoznak, hogy mások megtermelt javait, személyes biztonságát, emberi méltóságát sértik. Tehát az ilyen és ehhez hasonló szabályokat üdvözöljük.

(16.20)

Hogy mi az, amit nem szeretünk ebben a jogszabályban, többek között azt, hogy nem gyomlálja ki - amint említettem - azokat a bizonyos alkotmánysértő vagy most már alaptörvényt is sértő rendelkezéseket, amelyeket kifejezetten a gárdisták, illetve az embereket megvédeni kívánó szervezetek tagjaival szemben fogalmaztak meg. Azt gondolom, ha már revízió alá vonjuk a szabálysértési törvényt, akkor minimum ezt a szempontrendszert is érvényesíteni kellene. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.)

Tehát összességében ezen elvek alapján fogjuk kialakítani a végső álláspontunkat, módosító javaslatokat be fogunk terjeszteni, ennek szellemében kérjük majd, hogy ezeket fogadják el, és ha ez így lesz, akkor mi is támogatjuk a törvényt.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu