DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Ma már beszélgettünk rossz jogszabályalkotásról a 2011. évi CXII. törvénnyel kapcsolatban, és abban is már felszólalóként kihangsúlyoztam, hogy egy új szakaszába érkezett a parlament törvényalkotói munkája, mégpedig abból a szempontból érkeztünk egy új szakaszba, hogy most már oda jutottunk, hogy azokat a jogszabályokat kell kijavítgatni, amelyek az első két esztendőben elrontásra keveredtek. Milyen érdekes, hogy már egy olyannal kezdtük a mai napot, amelyen a 2011. év végi jogalkotásban elkövetett elhibázott lépéseket kellett kijavítani, és most is idejutottunk, csak most már nem egy 2011. év végit, hanem egy 2012. februári jogszabályt kell javítgatni.

Kontrát Károly államtitkár úr az előzetes vitaindító beszédében nagyon szépen elmondta, hogy mi indokolta azt, hogy ezt a mostani módosítást be kell tenni, és abból tényleg lehetett is arra következtetni, hogy valóban ezt a szükség hozta, azonban aki itt volt és végigülte azt a vitát is, láthatta azt, hogy lám-lám, valóban a kormány is beismerte, hogy itt bizony az a szabálysértési törvényalkotás egy gyorsított folyamat volt, sok tekintetben elhibázott volt. Itt hivatkoznék arra is, hogy bizony itt visszaköszön az a gyorsított eljárás, az a kétharmados többség, az az erő, amivel, úgy gondolják, hogy úgyis mindent keresztül tudnak vinni. Sajnos egyértelműen előjött az elmúlt kettő esztendőben, hogy szinte sértve érzi magát a kormányzó többség akkor, ha valóban az ellenzék részéről egy jobbító szándékú módosító javaslat jön be, és már azért is lesöprik ezt, mivel az ellenzéktől származik, és sorozatban teszik ezt meg, mint ahogy ezt tapasztaltuk egyébként az eddigi jogszabályok megalkotása során is. Leginkább az alaptörvény, az új alkotmány megalkotása során tapasztaltuk ezt, ahol gyakorlatilag semmilyen formában nem tudtuk beépíteni azokat a jogszabály-módosító tervezeteket, amelyeket mi előkészítettünk és benyújtottunk. A kétharmados többség ezt úgy söpörte le folyamatosan, mint ahogy azt megszoktuk sajnos az elmúlt két esztendőben.

Itt köszön vissza, hogy amikor megtörténik a jogalkotás, és nem veszik figyelembe az ellenzék véleményét, akkor utána egyre inkább az a jogszabály javítgatásra fog szorulni, és önök is belátják - mint ahogy most tulajdonképpen egy hónap után belátták - azt, hogy itt bizony problémák vannak, és ezen változtatni kell. Persze, nagyon szépen, hangzatosan el lehet mondani, hogy ilyen ágazati szabályozás, olyan ágazati szabályozás, de ez mégsem került sorra ezelőtt egy hónappal, amikor a 2012. évi II. törvény került elfogadásra.

Nagyon sajnálom azt, hogy bizonyos esetekben, amikor az ellenzék véleményét nem veszik figyelembe, akkor kinek a véleményét veszik figyelembe: az Európai Unió véleményét, mint ahogy tették ezt a 2011. évi CXII. törvénynél, ami délelőtt volt napirenden, az információszabadságról szóló törvénnyel kapcsolatosan, amikor falra hányt borsóként peregtek le az ellenzék szavai a parlamenti vitában, majd pedig, miután az Európai Bizottság ezt jelezte, és indítványokat tett ezzel kapcsolatban, akkor adtak be egy módosítást. Bizony, itt nagyon súlyosan sérül a nemzeti szuverenitás elve, hiszen a magyar parlament arra van, hogy Magyarországon hozza meg a törvényeket jogszabályalkotóként, és ebben a népfelség elve érvényesüljön, az az elv érvényesüljön, hogy a választópolgárok, akik megválasztották az országgyűlési képviselőket, akikből összeáll a Magyar Országgyűlés, ők alkossák meg a törvényeket, és ne Brüsszelből diktálják azt, hogy milyen jogszabályokat kell hozni. Nagyon sajnálatos az, amikor maga a kormányzó párt jobban figyelembe veszi a külföldről, a távolról jövő érveket, mint az itthoni, hazai érveket. Ezzel sajnos nagyon rossz gyakorlatra ad okot, mint ahogy kifejtettem, ezzel önök tudat alatt elősegítik a Szocialista Pártot abban, hogy külföldre szaladjon, és ott mondjon mindenféle dolgokat Magyarországra, hiszen tudja, hogy itt hiába teszi meg, ott viszont megteheti, mert akkor majd ez visszacsatolás után önöket arra készteti, hogy olyan jogszabályokat hozzanak, amikor már ezeket az érveket is figyelembe fogják venni.

(17.20)

Rátérve a törvénymódosításra, ha már szükséges volt a törvénymódosítás, én örültem volna neki, államtitkár úr, hogyha olyan dolgok is belekerülnek, illetve kikerülnek, amik véleményünk szerint nem túl jók. Államtitkár úr többször a Jobbik szemére vetette az elmúlt egy esztendőben, hogy volt olyan törvényszigorítás, amit a Jobbik nem szavazott meg. Nagyon jól tudja államtitkár úr, hogy ezek miért nem kerültek megszavazásra, hiszen a Jobbiknak alapvetően a programjában, már a választási programjában is benne szerepeltek azok a tételek, amelyek a rendet biztosítják alapvetően, vagy biztosítanák itt Magyarországon.

Nem véletlenül hívtuk magunkat a rend pártjának, hiszen folyamatosan kívántunk mindenféle büntetőjogi eszközökkel, szabálysértési jogi eszközökkel fellépni a rend minél nagyobb megteremtése érdekében. Egy sajnálatos jogpolitikai irányelv szerint a törvényalkotók, előterjesztők ezekbe a törvényekbe nyilván szándékosan belecsempésztek olyan jogszabályokat is, amelyeket, ők nagyon jól tudják, hogy a Jobbik nem tud megszavazni, hiszen nem a rend megteremtésére irányultak, hanem adott esetben éppen rendellenesek voltak. Nagyon örültem volna, hogyha ma már így két év távlatából, tanulván a kormányzati többség, levonva az elmúlt két esztendő tapasztalatát, ezeket a jogszabályokat, ezeket a jogszabályhelyeket, paragrafusokat kivették volna a szabálysértési törvényből.

Megmondom őszintén, amikor 2010-ben bekerült a Jobbik Magyarországért Mozgalom a parlamentbe, nagyon örültünk annak, hogy a szocialista - saját magukat annak mondó - tábor lekerült a kormányról, és bíztunk abban, hogy egy teljesen másfajta jogalkotás fog megteremtődni. Hittünk abban is, hogy azok a jogszabályok, amelyekre Gaudi-Nagy Tamás képviselőtársam már itt hivatkozott többször a beszédében, azok a jogszabályok, amelyek alapvetően a társadalomnak egy bizonyos csoportja ellen irányultak, mégpedig a társadalomnak azon csoportja ellen irányultak, akik ki mertek állni az utcára, és szembe mertek szállni a gyurcsányi önkénnyel, azzal a rendőrterrorral, ami itt volt Magyarországon; amikor ők ezt pusztán hazaszeretetből tették, és nemzet iránti elkötelezettségből tették ezeket a tetteket, akkor azt gondoltuk, hogy önök is, egy nemzeti gondolkodású ember szimpatizál ezekkel a cselekedetekkel, és ha szimpatizál, akkor nyilván, ezek meg fognak mutatkozni a jogalkotásban is.

Erre egyértelműen pontot tett a Fidesz-KDNP azzal, hogy kiderült, nemhogy ezeket a jogalkotási nonszenszeket nem akarják kivenni, hanem ezekre még rá akarnak erősíteni, és ezeket mind a szabálysértési, mind a büntető törvénykönyvben súlyosbították, amelyeket a Gyurcsány-, Bajnai-kormány pénzbírsággal rendelt el büntetni a szabálysértésben, önök azt még megtetézték, és még 60 napi elzárással sújthatók, a pénzbírság összegét megemelték és a többi. Bíztunk benne, ha már előkerül, és napirendre kerül ez a szabálysértési törvény, akkor ehhez is hozzá fognak nyúlni, hiszen, mint ahogy tudjuk, megfogalmazásra került a szabálysértési törvénynek, a 2012. évi II. törvénynek az 1. § (1) bekezdésében mint alaptétel, hogy a szabálysértés az a törvény által büntetni rendelt tevékenység vagy mulasztás, amely veszélyes a társadalomra. Itt nagyon fontos a társadalomra való veszélyesség, amelyre Staudt Gábor képviselőtársam itt már egy jó néhány perces értekezésben kitért, a társadalomra való veszélyességre.

Itt fölhívnám a figyelmet két olyan szabálysértési tényállásra, amelynek nyilván örültünk volna, hogyha kikerül, amely álláspontunk szerint az 1. § (1) bekezdésével nem egyezik, ez a 171. § és a 174. §. Itt elsősorban, ami nem egyezik álláspontunk szerint ezzel, az a közbiztonság, a közrend fenntartására irányuló tevékenységet végzőknek a szabálysértés alá vonása, hiszen ebben az esetben nyilván a jogalkotói szándék, hogy mire terjed ki, illetve, hogy mire vonatkozott ez. Ezt mindannyian tudjuk, arra a magatartásra, ahol elszaporodtak a bűncselekmények, azokon a településeken, amikor odavonultak akár a Gárda, akár a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, akkor önök meg akarták akadályozni azt, hogy amikor megbukott a Magyar Rendőrség ezeken a területeken, akkor önök szégyellték azt bevallani és beismerni ezt a tényt. Ezért inkább felléptek azokkal szemben, akik fel akarták hívni a figyelmet ezeknek a településeknek az élhetetlenségére, és önök ezt a tevékenységet, holott itt sohasem történt ezen csoportok részéről sem igazoltatás, nem történt más embereknek a zaklatása, nem történt ezeknek a bántalmazása, mint ahogyan Gaudi képviselőtársam elmondta, hogy a Magyar Gárda soha senkit fizikailag nem inzultált, nem volt semmi olyan cselekedete, ami miatt valóban meg kellett volna szüntetni. Ezzel szemben ez bekerült tényállásként, és éppen a társadalomra való veszélyessége ezeknek a cselekedeteknek nincsen meg, pontosan az a veszélyes a társadalomra, amiben ezt a magatartást a törvényalkotó megvalósítja, tehát pontosan fordított eredményt ér el.

Ugyanígy hasonlatos a helyzet a 174. §-nál, ami pedig a bíróság által feloszlatott társadalmi szervezettel kapcsolatos. Ezt is kifejtettem már korábban is, hogy az egy végrehajthatatlan jogszabály, hiszen ennek az "A" fordulata nem hajtható végre - a 174. § "A" fordulata -, amely arról szól, hogy aki bíróság által társadalmi szervezet feloszlatásáról hozott döntésben jogellenesnek nyilvánított tevékenységet végez, az követi el ezt a szabálysértést. Tehát nem nézheti meg mindenki azt, hogy a bíróságok milyen döntést hoznak folyamatosan, milyen tevékenységet hoz ki melyik bíróság, melyik jogerős ítéletében olyan tevékenységet, amit nem lehet végezni. Tehát, amit nem jogszabály ír elő, olyan tevékenységet, olyan tényállást nem lehet meghatározni egy tényállásban, ez meghatározhatatlan, végrehajthatatlan, tehát ez eleve rossz. Tehát minimum ennek a kettőnek álláspontunk szerint ki kellett volna kerülnie a szabálysértésből, és örültünk volna, hogyha egy ebbe az irányba induló folyamatot látunk a kormányzat részéről, de sajnos nem ezt tapasztaltuk.

Ugyanígy örültünk volna annak, hogyha belátta volna a kormány azt a hibát, amelyet a 2012. évi II. törvénynél elkövetett, ami 20 ezer forintról 50 ezer forintra felemelése a szabálysértési értékhatárnak, hogy ez talán nem túl szerencsés. A Jobbik Magyarországért Mozgalom már a 2010-es választási programjában célként tűzte ki a 20 ezer forintos értékhatár lejjebb szállítását. Mi azzal teljesen egyetértettünk a kormányzat részéről, amikor azt mondta, hogy valóban igaza van annak - és természetesen itt a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak is -, aki azt mondja, hogy szigorúan kell büntetni a kisebb értékre elkövetett lopást is, és amikor lehetővé tette az elzárásokat ezekben az esetekben, ezzel mi teljesen egyetértünk.

Azonban azt is látnunk kell, hogy mi a társadalmi megítélése a szabálysértésnek, és mi a társadalmi megítélése a bűncselekménynek, hiszen szabálysértésnek minősül az is, amikor valaki elfelejti az irányjelzőjét kitenni, és úgy előz meg egy járművet, vagy kanyarodik le a főútvonalról bármilyen irányban, és ilyen módon szabálysértés az is, hogyha 49 900 forint értékű tárgyat lop el. Ott, ahol pontosan önök hangsúlyozzák azt, hogy 47 ezer forintból ma Magyarországon meg lehet élni, akkor az egyhavi megélhetés összegének az ellopása még nem számít bűncselekménynek, csak szabálysértésnek, amit ledegradálnak egy olyan szintre, mintha valaki az irányjelzőjét egy lekanyarodásnál nem teszi ki. Tehát itt a társadalmi megítélés, az az egyensúly nincsen meg, amikor a 20 ezer forintról 50 ezerre emelték meg ezt az összeghatárt.

Tehát ezek azok a pontok, amelyeket mi szerettünk volna, ha ebben a törvényben megvalósultak volna, azonban ezeket nem találtuk meg. Én látom itt, hogy vannak itt előremutató jelek, és a képviselőtársaim ezt már kihangsúlyozták, ezért nem kívánok, és időm híján sem tudok ezeken végigmenni, amelyek pozitív irányba viszik el, azonban ez önmagában kevés ahhoz, hogy a 2012. évi II. törvényt jóvá tegye, egy jó törvénnyé tegye. Itt képviselőtársaim megfogalmazták már a Jobbik Magyarországért Mozgalom részéről, tekintettel arra, hogy ez most csak módosításokat tartalmaz, és nyilván így nem döntünk az alaptörvényről, így amennyiben a Jobbik által megfogalmazott módosító javaslatokat akceptálni fogja az Országgyűlés, akkor a Jobbik Magyarországért Mozgalom is fogja tudni támogatni a törvénymódosítást.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu