DR. RÉPÁSSY RÓBERT közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót, elnök úr. Igen hosszú és alapos vitán vagyunk túl. Valószínűleg nem fogok tudni minden elhangzott kritikára válaszolni, de igyekszem jó néhány kritikára válaszolni.

Szeretném leszögezni, hogy sajnos a hozzászólások nagy részében elhangoztak olyan tárgyi tévedések, amelyek nem érik el azt a szintet, mint az Európai Parlament vitájában, ennél sokkal jobb volt ez a vita, és sokkal felkészültebbek a képviselőtársaim, és még azt is töredelmesen bevallom önöknek, hogy én sem ismerem mindig szóról szóra azt a törvényt, amiről éppen vitatkozunk, de azért néhány mondatot szeretnék felolvasni a hatályos törvényből, hátha segíti az önök tisztánlátását.

Azért tartom fontosnak, hogy a tárgyi tévedéseket tegyük helyre, mert az ilyen tárgyi tévedésekből aztán különböző újságírói vélemények születnek, amelyeket utána lefordítanak különböző idegen nyelvekre, ahol különböző sajtóhadjáratok indulnak majd ellenünk.

(12.50)

Az első tárgyi tévedés éppen most hangzott el Staudt Gábortól, olvasom önöknek a törvény 42. § (1) bekezdését: a hatóság elnöke a kinevezését követő 30 napon belül, majd ezt követően minden évben január 31-éig, valamint a megbízatásának megszűnését követő 30 napon belül az országgyűlési képviselők vagyonnyilatkozatával azonos tartalmú vagyonnyilatkozatot tesz. A (3) bekezdés így hangzik: a vagyonnyilatkozat nyilvános, oldalhű másolatát a hatóság honlapján haladéktalanul közzé kell tenni. A vagyonnyilatkozat a honlapról a hatóság elnöke megbízatásának megszűnését követő egy év elteltéig nem távolítható el.

Szeretném folytatni a törvényből kiolvasható rendelkezésekkel cáfolható tárgyi tévedések sorát. Az egyik ilyen, több képviselő által is emlegetett vélemény vagy megállapítás volt, miszerint a hatóság nem független, a hatóság valamifajta kormányzati szerv. Gaudi-Nagy Tamás egyébként utalt rá, hogy ez tévedés, én szeretném ezt megerősíteni a törvény szövegével. A törvény 38. § (1) bekezdése szerint a hatóság autonóm államigazgatási szerv. Akik ismerik, hogy mi a különbség a kormányszerv és az autonóm államigazgatási szerv között, azok el tudják képzelni, de akik nem ismerik, azoknak továbbolvasnám a törvényt. A 38. § (5) bekezdése alapján: a hatóság független, csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, a feladatát más szervektől elkülönülten, befolyástól mentesen látja el. A hatóság számára feladatot csak törvény állapíthat meg. Azután nézzük csak, a 39. § (1) bekezdése mit mond a költségvetési függetlenségről: a hatóság fejezeti jogosítványokkal felruházott központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet képez.

Tisztelt Ház! Nem akarom tovább idézni a törvényt, de mindazok a felszólalások, mindazok a vélemények, amelyek azon alapultak, hogy az adatvédelmi hatóság függetlensége megkérdőjelezhető, az adatvédelmi hatóság elnökének személyes függetlensége megkérdőjelezhető, tételesen cáfolhatók a törvény rendelkezéseivel. Nyilván ez az oka annak, hogy az Európai Bizottság csak - mondjuk úgy - csekély mértékben találta az Unió jogával, konkrétan az adatvédelmi irányelvvel össze nem egyeztethetőnek a hatóság elnökének jogállását, és ez a csekély mértékű ütközés okozza, hogy ez a törvényjavaslat valóban nem túl nagy terjedelmű, valóban csak részletkérdéseket szabályoz, azért, mert ezeket a részletkérdéseket találta irányelvbe ütközőnek a Bizottság. Arról nem nyilvánítok véleményt, mert méltatlan lenne, hogy szerintem a Bizottság vajon helyesen értékelte-e azt, hogy a tisztség megszüntetésének az esetei olyanok-e, amelyek a függetlenséget veszélyeztetik, vagy sem, a Bizottság így értékelte.

Szeretném megnyugtatni a tisztelt képviselőtársaimat, hogy a magyar kormány csak olyan uniós elvárásnak tesz eleget, amely a kormány jogi meggyőződésével összeegyeztethető, sőt mi több, egybevág a kormány jogi meggyőződésével. Tehát szó sincs arról, hogy olyan kritikát fogadnánk el, amely a mi jogi meggyőződésünkkel nem egyeztethető össze. Ha a Bizottság úgy látja jónak, hogy ezekben a pontokban az adatvédelmi törvény, a hatóságra vonatkozó szabályozás nem kellőképpen biztosítja a hatóság függetlenségét és az elnökének a függetlenségét, akkor mi azzal egyetértünk, hogy a hatóság függetlenségét biztosítani kell, tehát semmi akadálya, hogy ennek megfelelően módosítsuk a törvényt - erről szól a törvényjavaslat. Nem is értem Kolber képviselő úr kritikáját, kezdettől fogva világossá tettük, hogy ez a kötelezettségszegési eljárás következménye, amellyel most az Országgyűlés találkozik, a kötelezettségszegési eljárás alapján benyújtott törvényjavaslat. Hiszen az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályokat valóban az Európai Unió vonatkozó irányelvével összhangban kell megállapítania az Országgyűlésnek.

Az Európai Bizottság szerepéről nagyon érdekes vita folyt, de úgy érzem, hogy ez azért meghaladná a törvényjavaslat tárgyalását. Az Európai Bizottság szerepéről csak annyit szeretnék elmondani, hogy miközben óriási nyilvánosságot kapott ez az adatvédelmi kötelezettségszegési eljárás Magyarországgal szemben, és sokan már-már a demokrácia ledöntésének egyik bizonyítékát látják ebben, szeretném önöknek elmondani, hogy a szomszédos Ausztriával szemben azért van például kötelezettségszegési eljárás, mert Ausztriában nincs adatvédelmi hatóság. Biztos együtt tudnak élni ezzel a problémával az osztrákok, és biztos, hogy az Európai Bizottság őket is nagyon súlyosan érintő adatvédelmi kérdéseket érintő eljárást indított, de azért a demokrácia, köszöni szépen, Ausztriában jól van, ettől még egyébként nem dőlt össze Ausztriában a demokrácia sem.

Az LMP-t képviselő vezérszónok, Schiffer András úr elmondta, hogy őt nem érdeklik a külföldi példák. Érdekes, hogy a külföldi véleményekről már nem ez a véleménye. Ha egy vélemény külföldön megjelenik, legyen az egy teljesen téves újságírói vélemény is, vagy egy téves európai parlamenti képviselői vélemény, például ha Schiffer képviselő úr pártcsaládjának frakcióvezetője, Cohn-Bendit mond teljesen megalapozatlan és téves véleményeket, ezt utána Schiffer úr készpénznek veszi, és itthon ő is meg egyébként az őt támogató értelmiség is fontosnak tartja. Én is úgy vagyok vele, mint Schiffer András, hogy azt mondja, őt nem érdeklik a külföldi példák, én meg úgy gondolom, hogy érdekelnek a külföldi példák, és érdekelnek a külföldi vélemények is, de jobban érdekel az igazság ebből a szempontból. Ha azt tapasztalom, hogy a külföldi vélemények teljesen tévesek, akkor talán helyére kell tenni az ilyen véleményeket.

Steiner Pál is érdekes dolgokat feszegetett. Én tudomásul veszem, hogy az MSZP és személyesen Schiffer Pál nem túl... (Közbeszólások: Steiner! - Derültség a Jobbik és az MSZP soraiban.) Bocsánat, Steiner, Steiner Pál, elnézést kérek tőle. Elnézést kérek még egyszer Steiner Páltól. Tehát én tudomásul veszem, hogy Steiner Pál nem túl nagy jelentőséget tulajdonít az Európai Bizottság jogi véleményének, igaz, máskor pedig abszolút igazságként hivatkozik rá. Jó lenne eldönteni, hogy Schiffer (Dr. Gaudi-Nagy Tamás: András!) képviselő úrhoz hasonlóan Steiner Pál is a külföldi véleményeket a saját józan megítélése szerint osztja-e, vagy pedig folyton csak hivatkozási alapnak tekinti ezeket.

Az Európai Bizottság egyébként hangsúlyozta azt a jogi tényt, hogy az adatvédelmi hatóság megszervezése nemzeti hatáskör. Tehát abba, hogy hogyan szervezi meg egy állam a független adatvédelmi hatóságot, nem szól bele, nem is szólhat bele. Egy dolgot tehet: a függetlenségére vonatkozó garanciákat számon kéri, de egyébként mind az ombudsmani modell, mind az autonóm államigazgatási szerv megfelel az Európai Unió irányelveinek, az Európai Unió jogával összeegyeztethető, tehát itt semmiféle problémát nem jelent. Hangsúlyozom, nem jelent visszalépést, az Európai Unió joga szerint sem jelent visszalépést az, hogy egy adatvédelmi ombudsman vagy egy független, autonóm adatvédelmi államigazgatási szerv képviseli vagy védelmezi az adatvédelmi jogokat és az információs szabadságot.

Még folytatva azt, amivel kezdtem, vagy inkább zárásként folytatom azt, amivel kezdtem, hogy milyen tárgyi tévedések voltak a felszólalásokban. Természetesen az adatvédelmi hatóság elnökének elmozdításával kapcsolatos per szabályozott, nem úgy, mint ahogyan Steiner Pál állítja, szabályozott, a perre a munkaügyi perre irányadó szabályokat kell alkalmazni, ezt tartalmazza a törvény, és a munkaügyi perben van helye jogorvoslatnak, rendes és rendkívüli jogorvoslatnak, tehát ez is egy tárgyi tévedés volt.

Még egy utolsó mondat: érdekes, hogy Schiffer képviselő úr folyton felemlegeti az üvegzsebtörvénnyel összefüggő problémákat, és mindig az új polgári törvénykönyvhöz köti ezt a problémát, amiről még nem is tudtunk vitatkozni, még nem is terjesztette be a kormány az Országgyűlésnek.

(13.00)

Az új polgári törvénykönyv vitája majd 2012 őszén várható, és a hatálybalépés 2013 őszén várható. Tehát az a probléma, amit Schiffer András felhozott, az ma még nem létező probléma, majd akkor kell összhangba hoznunk az adatvédelmi törvényünket a polgári törvénykönyvvel, hogyha elfogadta a tisztelt Országgyűlés, és természetesen majd fogunk is javaslatot tenni arra, hogy hozzunk összhangba ezeket a jogszabályokat.

Nagyon szépen köszönöm, hogy meghallgattak, és kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm. (Taps a kormánypártok padsoraiban.)

Forrás: parlament.hu