DR. HÖRCSIK RICHÁRD (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Engedjék meg, hogy mint Tokaj-Hegyalja és Zemplén országgyűlési képviselője, röviden elmondjam gondolataimat az előttünk fekvő országgyűlési határozattal kapcsolatban hiszen mi, tokaj-hegyaljaiak érintve vagyunk: tíz éve nyertük el a világörökség kitüntető címét.

Tisztelt Elnök Úr! Mint az előterjesztésben is olvassuk, a 2012. esztendőre számos kerek nemzetközi és magyar világörökségi évforduló esik. Úgy vélem tehát, hogy ez valóban fontos indokot ad arra, hogy a világ és Magyarország kivételes kulturális és természeti világörökségi értékei tiszteletére a 2012. évet a világörökség évének nyilvánítsuk.

Sokakban talán felvetődik a kérdés, hogy van-e erre szükség és van-e erre pénz, érdemes-e erre a célra pénzt költeni egy olyan gazdasági helyzetben, amikor különösen a kultúrában minden egyes garast meg kell becsülni. Nos, engedjék meg, hogy megismételjem a határozati javaslat indoklásában idézett Irina Boková, az UNESCO főigazgató asszonyának gondolatait: "Az örökség nem luxus, hanem a jövő tőkéje. Biztos alap, amely nélkül semmi tartós nem épülhet. Nem venni tudomást az örökségről, elvágni a gyökereket, ez elkerülhetetlenül a szárnyak letörését jelenti."

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon fontosnak tartom a javaslat azon szándékát, hogy vonjanak be minden érintett szereplőt az együttgondolkodásba és ennek az évfordulónak a megünneplésébe, amelynek témája tehát a világörökség, a fenntartható fejlődés és a helyi közösségek szerepe. Mi Tokaj-Hegyalján nemcsak azért támogatjuk ezt a gondolatot, amit említettem, mert éppen 10 éve nyertük el a világörökségi címet, hanem azért is, mert úgy látjuk, hogy 10 év után is nagy szükség van arra továbbra is, hogy felhívjuk a figyelmet magának a világörökség tényének a fontosságára. Hogy beszéljünk a világörökségről, mit jelent a világörökség: 10 év után is, ha az egyszerű átlagpolgárt megkérdezzük Tokaj-Hegyalján, mindenki csak a szerencsi erőműre emlékszik, hogy volt valami vita. De hogy konkrétan ez milyen előnyöket, milyen lehetőségeket ad, ezt kevesen tudják, és ebből származik az a téves és sok-sok felesleges információ, ami körbejár az önkormányzatoknál vagy a polgárok fejében.

Úgy érzem, hogy nagyon fontos, hogy magyarázatot adjunk az ott élő polgároknak, hogy ez egy lehetőség. És mi szeretnénk, hogy az elnyert világörökségi címek mögött a meghúzódó kulturális, természeti és szellemi értékeink mögött észrevenné az azt létrehozó, fenntartó és gondozó embert a világörökségi helyszíneken működő közösségeket és a vidék Magyarországát, azaz ez az ünnepség rólunk szól, akik ott élünk. Igen, mert már a világörökségi törvény tárgyalásakor a polgármesterekkel vagy a lakossági fórumokon meghallgatva a polgárokat, számtalan kérdés vetődött fel, és úgy érzem, hogy ezekre a kérdésekre ez az ünnepségsorozat talán alkalmat kínál arra, hogy válaszoljunk. Mert olyan kérdések vetődtek föl, hogy hogyan lesz a világörökségi címből és a törvényből, képviselő úr, több munkahely a vidék Magyarországán; miként fognak a helyi közösségek, a helyi társadalmak újra úgy megerősödni, hogy ezeken a világörökségi helyszíneken ne csak arra fussa továbbra is az energiájukból, hogy fenntartsák vagy éppen a leromlástól óvják meg az értékeiket, hanem a gazdasági kiszámítható stabilitás alapján újra kultúrformáló, kultúrát létrehozó erővé váljanak.

Hiszen a vidéki világörökségi helyszíneken most leszámítva Budapestet vagy Pécset - közel 350 ezer ember él. Maga a világörökségi törvény nemcsak a kulturális természeti és szellemi értékekről, azok megóvásáról, hanem ezekről az emberekről, a vidéki Magyarország egyik jelentős szeletéről szól. Arról is szól, hogy végre tudnak-e az ott élő emberek és közösségek, önkormányzatok élni a kulturális értékeikkel és a világörökségi címmel. Ez az ünnepség talán szembesíti az ott lévő polgárokat, hogy mit mulasztanak el, vagy éppen milyen lehetőségük van e törvénnyel, illetve határozati javaslattal.

Tisztelt Elnök Úr! Végül engedjék meg, hogy három dologra felhívjam a figyelmet. Tehát mi jónak tartjuk ezt a kezdeményezést, de nagyon fontos, hogy a Budapest Világörökségéért Alapítvány, aminek külön köszönet, hogy ezt a tisztelt Ház elé hozta, Horváth János professzor úrnak is, nagyon fontos, hogy a továbbiakban történjék meg az egyezetés a világörökség vidéki helyszíneivel is, és javaslom, hogy ezen ünnepségek megszervezésének a gazdája a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal legyen, egyeztetve természetesen a világörökségi helyszínek képviselőivel is.

(20.30)

Hiszen rólunk szól, ha úgy tetszik, saját magunkat ünnepeljük, ezért fontos - ha már ilyen konszenzus alakult ki a tisztelt Házban -, hogy ennek legyen következménye magában az ünnepségsorozatban is, tehát nemcsak a főváros világörökségi helyszíne, nemcsak a fővárosi egyesület, hanem a többi szervezet a világörökséghez tartozóan.

Másodszor, úgy vélem, hogy ez a megemlékezés akkor lesz igazán sikeres és hasznos, ha az ünneplés mellett fontos a világörökségi törvény nyomán keletkezett szakmai feladatok elvégzése is, amit Demeter Ervin képviselőtársam vagy Pál Béla képviselő úr is megemlített. Azaz fontos lenne, hogy például a mi esetünkben a Nemzeti Erőforrás Minisztérium minél hamarabb indítsa el a Tokaj-Hegyalja világörökségi kezelési terv elkészítését, plusz hozzon döntést a törvény nyomán, hogy mely szervezet lesz, lehet a világörökségi gondokság, azaz Tokaj-Hegyalja munkával szeretne ünnepelni, a fenti kezelési terv elkészítésével. Úgy hiszem, hogy ehhez megadja a lehetőséget a minisztérium, ha organizálja ezen ünnepségsorozatot ezzel kapcsolatban.

És végül: nagyon fontosnak tartom és nagyon nagy eredménynek, hogy a minisztérium költségvetésében 200 millió forint áll rendelkezésre a világörökségi helyszínek számára az évben, azonban fontosnak tartom, hogy ez elsősorban ne a látványos ünneplésre menjen el, hanem igenis úgy ünnepeljünk, hogy a világörökségi helyszíneken fontos szakmai munkát tudják elvégezni, mert más senki nem fogja elvégezni, és más egy forintot sem fog adni, hogy ezt a munkát elvégezzük.

Összességében tehát Tokaj-Hegyalján mi támogatjuk ezt a javaslatot, jó kezdeményezésnek tartjuk, és reméljük, hogy ennek lesz folytatása, és lesz értelme Tokaj-Hegyalján is, hogy minél több polgár rádöbbenjen, hogy ez egy érték és nem pedig teher.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps.)

Forrás: parlament.hu