SZÁSZFALVI LÁSZLÓ közigazgatási és igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Az elmúlt év során megújult Magyarország közjogi rendszere, és e megújulási folyamat nem kerülte el a hazánkban élő nemzetiségek jogainak áttekintését, átalakítását sem. Szeretném a jelenlévőket emlékeztetni arra, hogy az alaptörvény mind a preambulumában, a Nemzeti hitvallásban, mind normaszövegében rögzíti, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja és ápolja. Az alaptörvény XXIX. cikke szerint minden, valamely nemzetiséghez tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága szabad megvallásához és megőrzéséhez. A Magyarországon élő nemzetiségeknek joguk van az anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni és közösségi névhasználathoz, saját kultúrájuk ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz. A Magyarországon élő nemzetiségek helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.

Az alaptörvény vonatkozó rendelkezése nyomán az elmúlt év decemberében került sor a nemzetiségek jogairól szóló sarkalatos törvény elfogadására. A törvény részletesen szabályozza a nemzetiségek jogait, önkormányzataik választásának anyagi jogi szabályait, működésük, gazdálkodásuk szabályait. A jogszabály tartalmával most ismerkednek az érintettek, a Magyarországon élő nemzetiségek önkormányzatai, valamint a kormány kezdeményezésének köszönhetően nemzetiségeink óhazái is.

Az alaptörvény rögzíti azt is, hogy a Magyarországon élő nemzetiségeknek az Országgyűlés munkájában való részvételét szintén sarkalatos törvény szabályozza. Mint azt képviselőtársaim jól tudják, az országgyűlési képviselők választásáról szóló, szintén az elmúlt év végén elfogadott törvény tartalmazza a nemzetiségek kedvezményes mandátumhoz jutását, illetve az e kedvezménnyel élni nem tudó nemzetiségek képviseletére megválasztásra kerülő nemzetiségi szószóló jogintézményét.

A nemzetiségekkel kapcsolatos jogalkotás természetesen az említett jogszabályok elfogadásával nem ért véget. Több, a nemzetiségek köznevelését, kulturális igényeinek biztosítását, pénzügyi támogatását szabályozó rendelet készült el, illetve áll előkészítés alatt a felelős szaktárcáknál. Ezek megjelenése és hatálybalépése segíti majd elő mindannak a gondoskodásnak a valóra válását, amelyet az alaptörvény megalkotásaikor az Országgyűlés nemzetiségeink részére biztosítani kívánt.

Tisztelt Képviselőtársaim! A felsoroltakból is kitűnik, hogy Magyarország Országgyűlése vallja, a magyarsággal e hazában évszázadok óta együtt élő nemzetiségek társadalmunk fontos politikai és kulturális részét képezik, államalkotó tényezők. A nemzetiségek sokszínű kultúrájának, szellemi és tárgyi emlékeinek, hagyományaik megőrzése, anyanyelvük ápolása és fejlesztése az egész nemzet számára pótolhatatlan, védendő értéket jelent. Magyarország a nemzetiségek iránt kinyilvánított felelősségvállalásra figyelemmel a nemzetiségek egyéni és közösségi jogait széleskörűen biztosítja.

E hitvallásból következően az Országgyűlés a nemzetiségek ügye iránti elkötelezettséget megerősítendő az emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság kezdeményezi, hogy országgyűlési határozatban rögzítsük: az ENSZ nemzeti vagy etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogairól szóló nyilatkozata elfogadásának a napját, december 18-át a nemzetiségek napjává nyilvánítsuk.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kezdeményezés nem előzmény nélküli, hiszen - mint arra bizonyára önök is emlékeznek - korábban kormányzati kezdeményezésre ünnepeltük a nemzetiségek, illetve korábbi megnevezéssel a kisebbségek napját. Ezen a napon különös figyelem övezte e közösségeket, legkiválóbbjaik pedig miniszterelnöki kezdeményezésre Kisebbségekért-díjban részesültek.

Tisztelt Képviselőtársaim! Most minőségi változás, hogy nem pusztán kormányzati akaratként, hanem Magyarország Országgyűlése hoz határozatot, és nyilvánítja, nyilváníthatja december 18-át a nemzetiségek napjává. Az önök előtt lévő országgyűlési határozat ismételten megerősíti közös elkötelezettségünket a hazánkban élő nemzetiségek ügye iránt. Úgy vélem, hogy elfogadásával elősegíthetjük a hazai nemzetiségek jogainak érvényesülését és a nemzet, valamint a velünk élő nemzetiségek egymás iránti együttélési elkötelezettségét. Hiszen a mindennapok együttélését természetes módon segíthetik elő a bevezetőmben felsorolt jogszabályok, ám ezek mellett a hétköznapok együttes küzdelmein túl valóban szükség van ünnepnapokra is.

(23.10)

A nemzetiségek napja lehet az az egyedi ünnep, amelyet magyarok és nemzetiségiek együttesen ünnepelhetnek, amelynek keretében együtt emlékezhetnek meg a nemzetiségi jogok fontosságáról.

Kérem tehát, hogy az önök előtt lévő határozattervezetet megvitatni és elfogadni szíveskedjenek. Köszönöm kitartó figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Forrás: parlament.hu