DR. BÁRÁNDY GERGELY (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Amikor Wintermantel képviselő úr szólásra emelkedett, akkor kezdetben azt hittem, hogy valami csoda történt, és tényleg hajlandóak megfontolni egy ellenzéki javaslatot, aztán gyorsan rá kellett ébrednünk, hogy csak egy cinikus mondatra kívánja használni az ellenzéki javaslatot, ahogy egyébként sajnos megszoktuk önöktől ezt már.

De hadd kérdezzem meg öntől, képviselő úr, hogy egyébként annyira teljesíthetetlen kérésnek vagy feltételnek tartja-e azt, hogy egy képviselő ahhoz, hogy a teljes fizetését megkaphassa, fél év alatt 15 percet szóljon hozzá a parlamenti vitához. (Wintermantel Zsolt: Nem. Nincs rá szükség.) Mondja már meg, képviselő úr, mi a fenének képviselő akkor az, aki ennyit nem teljesít! Ha csak arra kívánja ezt használni, hogy lobbizzon, ahhoz nem kell képviselőnek lenni. Ha arra kívánja használni a pozícióját, hogy indítványokat nyújtson be, akkor legyen frakciószakértő, és akkor adja oda a képviselőnek. Az országgyűlési képviselőnek az egyik legfőbb feladata, hogy az ország nyilvánossága előtt a bizottsági és a plenáris üléseken a véleményét kifejtse, elmondja, és így képviselje a választópolgárokat, azokat, akik ideküldték a parlamentbe. Egy olyan képviselő, akinek fél év alatt nincs annyi hozzászólnivalója az ország ügyeihez, hogy 15 percet beszéljen, én azt gondolom, hogy szégyen, képviselő úr.

Azt gondolom, hogy az ön álláspontja meg egy szégyenteljes álláspont, amikor azt mondja, hogy ez egy elvárhatatlan kérés a képviselőtől, és cinikus formába burkolja azt, vagy cinikus módon mondja el azt, hogy hogyan kellene még előírni a tartalmát. Képviselő úr, ha jól tudom, önnek is volt 15 percnél hosszabb véleménye egy ülésszak során. Nem? És kérdezem, úgy gondolja-e, hogy egy képviselő, akinek nincs 15 percnyi mondanivalója fél év alatt, az idevaló, mert én azt gondolom, hogy nem, képviselő úr. Ebben, ha más az álláspontja, valóban óriási távolság van a kettőnk álláspontja között.

Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.)

Forrás: parlament.hu