DR. GYÜRE CSABA (Jobbik): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Hát, mostanában úgy látom, kicsit hasonlóan kezdem a felszólalásaimat, mert ahogy elmondtam, új szakaszába érkezett Magyarországon a törvényalkotás, egy olyan szakaszába, ami eddig nem volt jellemző, és úgy látom, gyakorlatilag 2012 első negyedévét ezzel kezdtük, és lassan ezzel is fejezzük be. Mert ahogy látom, lehet, hogy a negyedév utolsó parlamenti ülésén vagyunk éppen jelen, és ahogy elmondtam, hogy mi az, ami jellemző az elmúlt időszakra, ami eddig nem volt, sorozatban jönnek vissza azok a jogszabályok, amelyeket egy éven belül, fél éven belül, három hónapon belül fogadtunk el. Megtárgyaltuk, viszonylag hosszasan megtárgyaltuk, és mégis már visszakerül ide néhány hónap után, és újratárgyaljuk. Tehát nyilván akkor az ember elgondolkodik, hogy ha ilyen rövid időn belül itt van bent újra, akkor ebben a rendszerben van valami hiba.

Hát ezt mi számtalanszor mondtuk, hogy hiba van a rendszerben, és az ellenzék kifejtette azon álláspontját, hogy mikkel nem értünk egyet. Például ez a bírósági igazgatási szervezeti rendszer, a bírák jogállásáról szóló törvények már eleve álláspontunk szerint problémásak voltak. Elsősorban az, hogy amikor Navracsics miniszter úr egyéves beszámolója volt az alkotmányügyi bizottság előtt, akkor rákérdeztünk arra, hogy mikorra várható és hogyan fog kinézni az igazságügyi rendszer, a bírósági igazgatási rendszer átalakítása, és akkor azt a tájékoztatást adta - tehát amikor a kormány már több mint egy éve volt hivatalban -, hogy ez hamarosan sorra kerül, de még nincs a kormánynak erre kidolgozott koncepciója, és ebben egyeztetni kíván az ellenzéki pártokkal, és valamilyen konszenzus alapján létrejövő bírósági igazgatási törvényt akarunk megalkotni. Tehát akkor ez volt az, amit a miniszter úr elmondott, hát ehhez képest azt láttuk, hogy egyáltalán nem ez valósult meg, és annak, hogy ez ide visszakerült, az az oka, hogy nem a miniszter úr által előzetesen elmondottak alapján történt a jogszabály meghozatala, hanem teljesen más módon, és erre majd egy kicsit a későbbiek során még vissza fogok térni.

Miért probléma ez, hogy most visszakerült? Nem is elsősorban az, hogy visszakerült, hanem az, hogy milyen módon kerül ide vissza. Ebben megint nagyon erőteljesen a Fidesz-KDNP-koalíciót hibáztatom, és ezt is elmondtam már államtitkár úrnak az alkotmányügyi bizottságban, hogy miért. Mégpedig azért, mert folyamatosan bírálja egyébként a Fidesz-KDNP - egyébként teljesen jogosan - és a Jobbik Magyarországért Mozgalom is az MSZP-t, a tekintetben, hogy sorra kiviszi Magyarországról a problémás belpolitikai ügyeket, kiviszi az országból, ami nem tetszik neki a törvényhozásban. Folyamatosan kiviszi azokat, amelyek a parlament jogkörébe tartoznak, ha bármilyen módon nem ért egyet, és amikor van egy ilyen ügy, azonnal rohan ki Brüsszelbe, Strasbourgba és keresi az éppen illetékes bizottságokat, illetékes szerveket, hogy ez nem jó, az nem jó, amaz nem jó.

És mi fog történni? Most már a harmadik törvénynél járunk itt, ahol megint az Európai Unió szól bele, megint azon szempontok alapján, hogy őket folyamatosan bombázzák Magyarországról, és valahol itt megkérdőjeleződik ennek az országnak a szuverenitása. Nyilván nem véletlenül, hiszen az Európai Unió azért elég keményen beleszól az ország szuverenitásába, de itt most már sorozatosan a magyar parlament, a Magyar Országgyűlés hatásköre kérdőjeleződik meg, hogy van-e jogunk nekünk törvényt alkotni. Hiszen sorban kerülnek vissza azok a törvények, amelyek az Európai Unió illetékes bizottságának nem tetszenek. És arra hívom fel a figyelmet a törvényalkotás során, hogy sajnos ezeket a szempontokat, és ezt elmondtam a korábbi vitában is, amelyeket az európai uniós bizottságok meghoztak - a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság, az Európai Unió illetékes szerve, bárki -, ezeket az ellenzék sorozatosan elmondta. Sorozatosan felhívta erre a Fidesz-KDNP figyelmét, ugyanúgy a baloldali pártok és ugyanúgy a nem tudom, hogyan nevezzem, nehogy megsértsem azt a pártot, aki nem szeretné. (Derültség.) Tehát sorozatosan ezt tapasztaljuk, és szeretnénk, hogy ne adjunk alapot annak, hogy bizonyos pártok külföldre vigyék a magyarországi problémákat. Ezt próbáljuk meg mi magunk itt megoldani.

Akkor rátérnék arra, hogy mi az, amit mi szerettünk volna, mi az, amit mi sorozatosan felhoztunk azzal kapcsolatban, miben kritizáltuk mi ezt a jogszabályt. Hát kritizáltuk abban, ami az egyik legalapvetőbb volt; mind a három ellenzéki párt egyetértett abban, hogy ne 9 évre jelöljék ki a bírósági igazgatási vezetőt, nem tartottuk jónak ezt a 9 évet.

Aztán kritizáltuk azt is, hogy az OBH-elnök kinevezési joga az alsóbb szintű bíróságok vezetői felé ne legyen korlátlan, ne legyen közvetlen, tehát legyenek benne garanciális szabályok. Aztán szerettük volna azt is, hogy megváltozzon a jelölési rendszer az igazgatási szervezet elnökének a tisztére. Ezt elég jelentősen is kritizáltuk, nekem is volt ebben beadva módosító javaslatom, amelyben mindenféleképpen szerettük volna, hogy a demokratikus módon megválasztott Országos Bírói Tanácsnak is legyen bármiféle jogköre a jelölésben: véleményalkotási, akár egyetértési joga vagy akár jelölési joga erre a tisztségre vagy többes jelölés, és abból választhat majd a köztársasági elnök. Tehát erre számtalan olyan lehetőség lett volna, ami sokkal demokratikusabbá tette volna ezt a jelölési folyamatot, de ez is teljes egészében lesöprésre került.

Aztán kifejezetten kihangsúlyoztuk az összeférhetetlenségi szabályokat, és a Jobbik Magyarországért Mozgalom ezt hangsúlyozta ki talán a legjobban, amelyben azt mondtuk, hogy álláspontunk szerint akkor, amikor a törvényalkotó azt mondja ki a jogszabályban, hogy a bírói igazgatás legfőbb ellenőrző szerve az Országos Bírói Tanács, és ebbe a Bírói Tanácsba bekerülnek az igazgatási vezetők, akkor ők saját magukat fogják ellenőrizni az eljárásuk során. Hiszen azért az a gyakorlat - és ismerjük már a kialakult rendszert is -, hogy sokkal jobban beválasztják az Országos Bírói Tanácsba a törvényszék elnökét, a városi bíróság elnökét, az ítélőtábla elnökét, mint egy egyszerű bírót, aki semmilyen igazgatási tisztséget nem tölt be a bíróságon, ebben az esetben nyilván saját magát fogja ellenőrizni vagy egymást ellenőrizgetik adott esetben, tehát kialakulhatnak ilyen esetek, és ezért mi az összeférhetetlenségi szabályok szigorítását javasoltuk.

(17.40)

Aztán nagyon fontosnak tartottuk, garanciális alapkérdésnek tartottuk azt, hogy egy igazán független bírói testület akkor működhet, vagy a bíróságok rendszere akkor lehet megfelelően független, ha alkotmányos szinten garantáljuk a költségvetését, hogy a költségvetést ne mindenkor az Országgyűlés határozza meg, hanem legyen meghatározva a magyar költségvetés bizonyos százalékában, és ennek alapján teljesen független tudjon lenni anyagilag is a bíróság, ne függjön a parlamenttől. Hiszen a hatalmi ágak szétválasztásának egyik alapkérdése a finanszírozás kérdése. Ezt is javasoltuk volna, ezt már szerettük volna az alaptörvénybe is betenni, de ha abba nem sikerült, akkor legalább a szervezeti működési törvénybe betenni. De ez sem sikerült.

Aztán azt is mondtuk, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökének hatalma gyakorlatilag ellenőrizhetetlen, tehát nincsenek megfelelő garanciális szabályok arra, hogy azt ellenőrizzük. Egy 9 éves időtartamra megbízott hivatali vezetőnél bizony ez kérdőjeles volt, és ezt mi erőteljesen kritizáltuk. Kritizáltuk még a bírák fizetési rendszerét, mégpedig azt, hogy gyakorlatilag 2005 óta semmilyen fizetésemelés nem volt, illetve összesen 10 százalék, miközben az egyéb szférában országos átlagban 41 százalékos béremelés volt, náluk 10 százalékos, és figyelembe véve az inflációt, hihetetlen mértékű reálbérvesztés volt megfigyelhető. Ehhez képest 1,6 százalékot kaptak a bírák a 2012-es évtől azzal, hogy elvették a 13. havi fizetésüket, és a bérnövekménnyel a mínusz-plusz összesen 1,6 százalék volt.

És amiről már beszéltem itt a kétperces felszólalásomban, nagyon erőteljesen aggályosnak tartottuk, hogy az azonos hatáskörű bíróságok közül a hivatal elnöke jelöli ki az eljáró bíróságot. Ezzel sem értettünk egyet, ezt egyébként az előbb már kifejtettem, hogy miért. És még ilyen apróbb szabályok módosítását javasoltuk. Például a szolgálati bíróságok esetében javasoltuk azt, hogy a vizsgálóbiztos ne csak meghallgathassa az eljárás alá vont bírót, hanem hallgassa is meg, tehát kötelező legyen, hiszen a legalapvetőbb az, hogy hallgassuk meg az eljárás alá vont személyt. Ebben sem értettek egyet velünk akkor, és ez a jogszabály így maradt.

Én azért ismertettem ennyire részletesen, és itt visszakerestem a korábbi felszólalásainkból, hogy mik hangzottak el, a legalapvetőbb kérdések. Azért nagyon örülök neki, hogy most több minden visszaköszönt ebben a módosításban, a legújabb, előttünk lévő jogszabálytervezetben. Ilyen például az illetékes bíróság kijelölése az azonos hatáskörű bíróságok közül. Éppen az előbb hangsúlyoztam, hogy ezt rendkívüli módon kritizáltuk, nem tartottuk jónak. A jelenlegi szabályozást sem tartjuk jónak, mert megmarad ez a rendszer, azonban egy fokkal jobb, mint az eddigi volt, hiszen belekerül a jogszabályba az a szöveg, hogy az Országos Bírói Tanács által meghatározott elvek alapján. Tehát itt már van valamiféle kontroll, van valami garancia ennek gyakorlása során, és ezt mindenképpen üdvözlendőnek tartjuk. Bár mi itt mindenféleképpen továbblépnénk, és az eljáró bíróság kijelölésének jogát általános esetben megvonnánk, nem tartjuk indokoltnak, hogy ez legyen. A régi jogszabályozás alapján maguk a bíróságok jelentették be maguk ellen azt, hogy nem tudnak megfelelően, elfogulatlanul dönteni, tehát csak ebben az esetben, csak kivételes esetben legyen jog, hogy a felettes bíróság kijelölje az illetékes bíróságot.

Nagyon örülünk annak, hogy az az ellenőrizhetetlenség, amit éppen az előbb jegyeztem meg az igazgatási vezetővel szemben, bizonyos szempontból feloldódni látszik abban, hogy az alkotmányügyi és igazságügyi bizottságnak évente, minden évben beszámol a hivatal vezetője. Ez mindenképpen nagyon pozitív, üdvözlendő, hogy ez belekerült az új jogszabályba. Azt nem értem, hogy ezt miért nem lehetett betenni korábban, miért kellett ehhez megvárni az Európai Unió, illetve a Velencei Bizottság jelzését, és miért nem lehet az ellenzék véleményét figyelembe venni.

Nagyon örülünk annak is, hogy az előbb elmondott indokaim közül még egy valamilyen módon figyelembevételre került. Mégpedig az, hogy az OBH és a Kúria elnöki tisztségére jelölésénél most már meg kell hallgatni az Országos Bírói Tanácsot is, amely az új jogszabály szerint előzetesen véleményt nyilvánít. Ez is mindenképpen üdvözlendő, hiszen ez is jó irányba viszi el a későbbiek során ennek az érvényesülését és a bírói függetlenség érvényesülését is.

Aztán egyetértési jogot gyakorol bizonyos esetben az OBT a bírósági vezetők kinevezése esetén. Ez megint olyan, amit mi kifogásoltunk, itt is bekerült legalább az egyetértési jog, megvan az OBT részére, tehát ez is üdvözlendő.

A költségvetéssel kapcsolatban azért sok sikert nem értünk el, jelenleg sincs bent, de annyi azért benne van, hogy az Országos Bírói Tanács költségvetése az Országos Bírósági Hivatal költségvetésén belül elkülönítetten jelenik meg. Ez már önmagában egy kis lépés, de egy lépés előre, tehát ez is egy előremutató jel. Még egy apróság, ami figyelembevételre került a korábbi indítványok közül. A szolgálati bíróság eljárása során a vizsgálóbiztos meghallgatja az eljárás alá vont személyt a korábbi "meghallgathatja" helyett. Tehát mindezek olyanok, amelyek előrelépést jelentenek.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom azt szerette volna, és azt szeretné, ha ebben még továbblépni, és azt szeretnénk leginkább, ha ezek a továbblépések nem a Velencei Bizottság ajánlása alapján, nem egy külföldről jövő ráhatás alapján születnének meg, hanem a népképviseleti rendszer alapelvei alapján. Inkább azoknak a képviselőknek a véleményét vennék figyelembe, nem pedig az Európai Unióét és a Velencei Bizottságét. De ez a törvényjavaslat mindenképpen előremutató.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Szórványos taps a Jobbik soraiban.)

Forrás: parlament.hu