SZEKÓ JÓZSEF (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tapasztalhattuk a mai vitában is, hogy az Országgyűlésről szóló törvényjavaslatban az úgynevezett összeférhetetlenség okozta a legnagyobb izgalmat, no nem nálam, hanem a hozzászóló képviselők között. Az összeférhetetlenségi okok közül a polgármesteri, megyei közgyűlési elnöki, valamint az önkormányzati képviselői tisztségek kizárása jelenti a legjelentősebb változást a korábbi szabályozáshoz képest.

(23.40)

Ennek indoka a törvényhozói hatalomnak az önkormányzati szférától személyi összetételében is megnyilvánuló határozott, szerintem túlzott elválasztásának az igénye. Mindez véleményem szerint már-már hisztérikus megnyilvánulásokhoz is vezetett, de - kérdezem én - mitől nagyobb a legitimitása a parlamentben egy jogásznak, például egy ügyvédi irodát vezető jogásznak vagy egy praktizáló orvosnak vagy bármely más foglalkozást űzőnek.

Nem a polgármesterek képviselősége mellett kívánok érvelni, mert - üsse kő - nem leszünk képviselők két év múlva, de arra felhívom a figyelmet, hogy amikor mi, polgármesterek itt egy törvény előkészítésében, meghozatalában részt veszünk, ebben a munkában befolyásol bennünket, hogy polgármesterek vagyunk, és tekintettel vagyunk a településünk lakóinak az érdekére, akkor ezt több ezer vagy adott esetben több százezer ember, a közösség érdekében tesszük, azok érdekében történik, míg akkor, amikor egy ügyvéd vagy egy vállalkozó teszi ugyanezt, akkor azt bizony az egyéni érdekei, az egyéni megfontolásai befolyásolhatják. Úgy gondolom, hogy semmivel sem nagyobb más foglalkozásokat űző képviselők legitimitása, mint a polgármestereké. Szerintem - úgy magyarosan - megint átesünk a ló túlsó oldalára, vagy lehet hogy az ellenzéki sorokban ülő képviselőknek nem is éppenséggel ennek az úgynevezett összeférhetetlenségnek a megszüntetése a célja, nem ez zavarja önöket, hanem politikailag így szeretnék gyengíteni a kormányoldalt. (Dr. Lamperth Mónika: Ezt nem mi terjesztettük be!)

Bizonyára egyetértünk abban is, hogy az ülés rendjének, a zavartalan működésének biztosítása és méltóságának megőrzése az ülést vezető elnök feladata és kötelessége. Az elmúlt egy-két évben is láthattuk, hogy ez nem mindig sikerült, mert az Országgyűlés elnöke gyakran eszköztelen, gondoljunk csak például Novák Előd kézi hangszórós akciójára.

Talán abban is egyetérthetünk, hogy az Országház a magyarok számára szentély, mégis igen gyakran képviselők, tanácsadók, szakértők, a média képviselői olyan öltözetben jelennek meg, hogy nemhogy a Kék Mecsetbe vagy Szent Péter-bazilikába, de egy közepesnél valamivel jobb színvonalú étterembe se engednék be őket.

Néhány ellenzéki felszólaló a képviselők jogainak megcsorbításáról, a demokrácia sérelméről beszélt a vitában a törvényjavaslat kapcsán, nézzük, miket is kifogásoltak. Kifogásolták, hogy azt a felszólalót, aki felszólalása során nyilvánvalóan indokolatlanul eltér a tárgytól, vagy ugyanabban a vitában feleslegesen saját vagy más beszédét ismétli - ezt tapasztalhattuk most itt, főleg a kétpercesek során, jócskán -, azt a házelnök felszólítja, hogy térjen a tárgyra, egyidejűleg figyelmezteti az eredménytelen felszólítás következményére. Ha ennek ellenére folytatja a képviselő a magatartását, a házelnök megvonhatja a szót.

A házelnök megvonhatja akkor is a szót, ha a képviselő túllépi a csoport időkeretét. Úgy vélem, hogy a parlamenti munka hatékonysága, mások idejének a tiszteletben tartása indokolja ezt az intézkedést.

Aztán, azt a felszólalót, aki a felszólalása során az Országgyűlés tekintélyét vagy valamely személyt, csoportot sértő vagy illetlen kifejezést használ, a házelnök rendre utasíthatja, ha ezt ismételten folytatja, megvonja a szót a felszólalótól. Ilyenkor valóban nagyon sérülhet annak a képviselőnek a joga, aki előszeretettel szeret sértegetni másokat, sérülhet a joga azzal, hogy ezt követően nem folytathatja ezt a magatartását.

A következő ilyen pont: ha a képviselő felszólalása során kirívóan sértő kifejezést használt, vagy az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet, akkor javasolhatja az Országgyűlésnek a képviselő kizárását, sőt ezt követően az Országgyűlés vita nélkül határoz a házelnök döntésének törvényességéről is. Itt elhangzott kifogásként, hogy minden esetben a következő héten szavaz az Országgyűlés arról vita nélkül, hogy az elnök döntése törvényes volt-e vagy sem. Nos, előfordulhat, hogy az Országgyűlés egy-két esetben nem fogadja el az elnök döntését, de még akkor is úgy gondolom, jobb az, ha olyan kifejezések folyamatos elhangzását megakadályozza, megakadályozhatja az ülést levezető elnök, amelyek kirívóan sértőek. Úgy gondolom, az ülésvezető elnök is bizonyára, ha többször olyan intézkedést hoz, amelynek a révén a parlament nem fogadja el a döntését, akkor meggondolja, hogy mikor él ezzel az eszközzel. Ha a demokrácia sérelmének is tartják néhányan az ellenzéki sorokból, hogy a házelnök javaslatára a parlamenti többség kizárhatja az ülésről például a hazaárulózó, gyűlölködő, gyalázkodó képviselőt, én támogatom, és üdvözlöm ezt a javaslatot.

Ugyanúgy üdvözlöm azt, ha a képviselő az Országgyűlés ülésén fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel, a házelnök javasolhatja a képviselő jogai gyakorlásának felfüggesztését, vagy vele szemben pénzbírság kiszabását. És erről a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával dönt. Első alkalommal három ülésnapra függeszthető fel, és ha az erőszakos magatartást ugyanazon az ülésszakon belül folytatná, akkor a második alkalommal hat, harmadik ilyen alkalommal kilenc ülésnapra függesztheti fel a képviselő jogainak gyakorlását. Úgy gondolom, ha az Országgyűlés ülésén olyan rendzavarás történik, amely erőszakos magatartást helyez kilátásba, vagy netán erőszakos magatartást valósít meg, akkor annak a megakadályozása, annak az eltávolítása nem érdeksérelem. Ha érdeksérelem az erőszakkal fenyegetőző, randalírozó képviselő eltávolítása a rendzavarásban, akkor azt gondolom, hogy itt nagyon nagy baj van. Véleményem szerint helyes ez az eljárás.

Tisztelt Országgyűlés! Megítélésem szerint az Országgyűlésről szóló törvény hiányt pótol, és irányt mutat a demokratikusan választott népképviseleti szervek működési feltételeinek kialakításában.

Köszönöm a figyelmüket. (Szórványos taps a Fidesz soraiból.)

Forrás: parlament.hu